  | ŽalmyBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Ž 89, 1-52 |
1 Ž 89, 1 Az Ezrahita Ethán tanítása. 2 Ž 89, 2 Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségrõl nemzetségre hirdetem a te hûséges voltodat az én számmal! 3 Ž 89, 3 Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerõsíted a te hûséges voltodat az egekben, [mondván:] 4 Ž 89, 4 Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak: 5 Ž 89, 5 Mindörökké megerõsítem a te magodat, és nemzetségrõl nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela. 6 Ž 89, 6 És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hûséges voltodat is a szentek gyülekezetében. 7 Ž 89, 7 Mert a felhõkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, [s ki] olyan, mint az Úr, az istenek fiai között? 8 Ž 89, 8 Igen rettenetes Isten [õ] a szentek gyûlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak. 9 Ž 89, 9 Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erõs, mint te vagy Uram? És a te hûséges voltod körülvesz téged. 10 Ž 89, 10 Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az õ habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat. 11 Ž 89, 11 Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erõs karoddal elszélesztetted ellenségeidet. 12 Ž 89, 12 Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad. 13 Ž 89, 13 Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek. 14 Ž 89, 14 A te karod hatalommal teljes, a te kezed erõs, a te jobbod méltóságos. 15 Ž 89, 15 Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hûség jár a te orczád elõtt. 16 Ž 89, 16 Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram! 17 Ž 89, 17 A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak. 18 Ž 89, 18 Mert az õ erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is. 19 Ž 89, 19 Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk. 20 Ž 89, 20 Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népbõl választottat; 21 Ž 89, 21 Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel õt, 22 Ž 89, 22 A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sõt az én karom erõsíti meg õt. 23 Ž 89, 23 Nem nyomhatja õt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg õt; 24 Ž 89, 24 Mert õ elõtte rontom meg az õ szorongatóit, és verem meg az õ gyûlölõit. 25 Ž 89, 25 És vele lesz az én hûségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az õ szarva. 26 Ž 89, 26 És rávetem az õ kezét a tengerre, és az õ jobbját a folyóvizekre. 27 Ž 89, 27 Õ így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kõsziklája! 28 Ž 89, 28 Én meg elsõszülöttemmé teszem õt [és] felebbvalóvá a föld királyainál. 29 Ž 89, 29 Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos [marad] õ vele. 30 Ž 89, 30 És az õ magvát örökkévalóvá teszem, és az õ királyi székét, mint az egeknek napjait. 31 Ž 89, 31 Ha az õ fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint; 32 Ž 89, 32 Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat: 33 Ž 89, 33 Akkor vesszõvel látogatom meg az õ bûnöket, és vereségekkel az õ álnokságukat; 34 Ž 89, 34 De az én kegyelmemet nem vonom meg tõle, és az én hûséges voltomban nem hazudom. 35 Ž 89, 35 Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom. 36 Ž 89, 36 Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot? 37 Ž 89, 37 Az õ magva örökké megmarad, és az õ királyi széke olyan elõttem, mint a nap. 38 Ž 89, 38 Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhõben lévõ bizonyság. Szela. 39 Ž 89, 39 De te [mégis] elvetetted és megútáltad [õt,] és megharagudtál a te felkentedre. 40 Ž 89, 40 Felbontottad a te szolgáddal [kötött] szövetséget, földre tiportad az õ koronáját. 41 Ž 89, 41 Lerontottad az õ kõfalait mind; romokká tetted erõsségeit. 42 Ž 89, 42 Zsákmányolták õt mind az úton járók; gyalázattá lõn az õ szomszédai elõtt. 43 Ž 89, 43 Felmagasztaltad az õ szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét. 44 Ž 89, 44 Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted õt a harczban. 45 Ž 89, 45 Eltörlötted az õ fényességét, és az õ királyi székét a földre vetetted. 46 Ž 89, 46 Az õ ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela. 47 Ž 89, 47 Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, [és] ég a te haragod, mint a tûz? 48 Ž 89, 48 Emlékezzél meg rólam: mily [rövid] az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait! 49 Ž 89, 49 Kicsoda oly erõs, hogy éljen és ne lásson halált [s] megszabadítsa magát a Seolnak kezébõl? Szela. 50 Ž 89, 50 Hol van a te elõbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hûséges voltodra! 51 Ž 89, 51 Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek [gyalázatját] hordozom keblemben, 52 Ž 89, 52 A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit. [ (Psalms 89:53) Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen. ]
| | | Ž 89, 1-52 |
Verš 35
Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.
Heb 6:13 - Mert az Isten, mikor ígéretet tett Ábrahámnak, mivelhogy nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött.
Heb 6:17 - Miért is az Isten, kiválóbban megakarván mutatni az ígéret örököseinek az õ végzése változhatatlan voltát, esküvéssel lépett közbe,
Verš 5
Mindörökké megerõsítem a te magodat, és nemzetségrõl nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.
Ž 19:1 - Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.
Verš 41
Lerontottad az õ kõfalait mind; romokká tetted erõsségeit.
Ž 80:12 - Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.
Verš 11
Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erõs karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
Ž 24:1 - Dávid zsoltára. a föld kereksége s annak lakosai.
Verš 14
A te karod hatalommal teljes, a te kezed erõs, a te jobbod méltóságos.
Ž 97:2 - Felhõ és homályosság van körülte; igazság és jogosság az õ székének erõssége.
Ž 85:13 - Az Úr is megadja a jót, és földünk is megtermi gyümölcsét. [ (Psalms 85:14) Igazság jár elõtte és követi õt az õ lépéseinek útján. ]
Verš 48
Emlékezzél meg rólam: mily [rövid] az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!
Ž 49:9 - Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;
Ž 49:15 - Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti õket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az õ lakásuktól.
Verš 49
Kicsoda oly erõs, hogy éljen és ne lásson halált [s] megszabadítsa magát a Seolnak kezébõl? Szela.
2Sam 7:15 - Mindazáltal irgalmasságomat nem vonom meg tõle, miképen megvonám Saultól, a kit kivágék elõtted.
Verš 20
Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népbõl választottat;
1Sam 16:1 - És monda az Úr Sámuelnek: Ugyan meddig bánkódol még Saul miatt, holott én megvetettem õt, hogy ne uralkodjék Izráel felett? Töltsd meg a te szarudat olajjal, és eredj el; én elküldelek téged a Bethlehemben [lakó] Isaihoz, mert fiai közül választottam magamnak királyt.
1Sam 16:13 - Vevé azért Sámuel, az olajos szarut, és felkené õt testvérei között. És attól a naptól fogva az Úrnak lelke Dávidra szálla, és azután is. Felkele azután Sámuel és elméne Rámába.
Verš 22
A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sõt az én karom erõsíti meg õt.
2Sam 7:10 - Helyet is szerzék az én népemnek Izráelnek, és [ott] elplántálám õt, és lakozék az õ helyében, és többé helyébõl ki nem mozdíttatik, és nem fogják többé az álnokságnak fiai nyomorgatni õt, mint annakelõtte,
Verš 26
És rávetem az õ kezét a tengerre, és az õ jobbját a folyóvizekre.
2Sam 7:14 - Én leszek néki atyja, és õ lészen nékem fiam, a ki mikor gonoszul cselekszik, megfenyítem õt emberi veszszõvel és emberek fiainak büntetésével;
Heb 1:4 - Annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, a mennyivel különb nevet örökölt azoknál.
Verš 30
És az õ magvát örökkévalóvá teszem, és az õ királyi székét, mint az egeknek napjait.
2Sam 7:14 - Én leszek néki atyja, és õ lészen nékem fiam, a ki mikor gonoszul cselekszik, megfenyítem õt emberi veszszõvel és emberek fiainak büntetésével;
Z 89 - Autor tohto vážneho, rozjímavého, nábožensko-poučného žalmu ("maškíl") má pravdepodobne tesne pred exilom pred očami smutný údel Dávidovho kráľovského domu a porovnáva ho so slávnymi prisľúbeniami, ktoré dal kedysi Pán Dávidovi.
Z 89,11 - "Rahaba si pošliapal" - tieto slová možno rozumieť o "oblude", ktorá tu predstavuje pýchu a vzburu (hebr. "ráchab - podráždiť, vzbĺknuť, búriť sa"), alebo o nepriateľoch, s ktorými Boh bojuje (Ž 74,13; Jób 9,13; 26,12; Iz 51,9); na niektorých miestach Písma "Rahab" označuje Egypt, proti ktorému Pán bojoval desiatimi ranami (porov. Ž 87,4).
Z 89,20 - "Svojim svätým" - to je Nátan a Dávid so svojím ľudom. Je dosť možné, že pôvodne sa v osnove čítalo "svojmu svätému - hásidoka", teda Nátanovi.
Z 89,26 - "More" Stredozemné, "rieka" Eufrat. Proroctvo hovorí o univerzálnom kráľovstve Mesiáša - Dávidovho syna.
Z 89,30 - Dávidov trón bude trvať ako "dni nebies", čo je to isté ako večne, dokiaľ budú existovať nebesá (2 Sam 7,16; Ž 72,5 atď. ). Dávidov trón je večný len v Cirkvi, len Mesiáš je večným kráľom.
Z 89,31-34 - Potomstvo a kráľovstvo bude v Mesiášovi večné, takto nikdy nebude koniec Dávidovmu kráľovstvu. Lež šťastie a hmotný blahobyt závisia od dodržania Božích príkazov a nariadení.
Z 89,38 - Mesiac u Hebrejov slúžil za symbol Božej nezlomnej vernosti.
Z 89,46 - "Skrátil si dni jeho mladosti" - tu nejde o Dávidove dni, ale o dni Dávidovho kráľovstva, ktoré malo byť večné, ale veľmi rýchle zostarlo, už ide zahynúť a jeho zánik je potupný.
Z 89,47-52 - V týchto slovách, ktoré sú doslovným citátom Ž 79,5, žalmista vyslovuje túžbu a nádej, že Boh ešte za jeho života odníme nešťastie a poníženie z Dávidovho kráľovského rodu.
Z 89,53 - Verš je doxológiou, chválospevom na Pána a ukončieva 3. knihu žalmov. Porov. Ž 41,14; a 72,18.19.
