 | ŽalmyBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Ž 30, 1-12 |
1 Ž 30, 1 Dávid zsoltára. Templomszentelési ének. 2 Ž 30, 2 Magasztallak Uram, hogy felemeltél engem, és nem engedted, hogy ellenségeim örüljenek rajtam. 3 Ž 30, 3 Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, és te meggyógyítottál engem! 4 Ž 30, 4 Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül. 5 Ž 30, 5 Zengedezzetek az Úrnak, ti hívei! Dicsõítsétek szent emlékezetét. 6 Ž 30, 6 Mert csak pillanatig [tart] haragja, [de] élethossziglan jóakarata; este bánat száll be [hozzánk], reggelre öröm. 7 Ž 30, 7 Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha. 8 Ž 30, 8 Uram, jókedvedbõl erõsséget állítottál föl hegyemre; de elrejtéd orczádat, és megroskadtam. 9 Ž 30, 9 Hozzád kiáltok, Uram! Az én Uramnak irgalmáért könyörgök! 10 Ž 30, 10 Mit használ vérem, ha sírba szállok? Dicsér-e téged a por; hirdeti-é igazságodat? 11 Ž 30, 11 Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam! Uram, légy segítségem! 12 Ž 30, 12 Siralmamat vígságra fordítottad, leoldoztad gyászruhámat, körülöveztél örömmel. [ (Psalms 30:13) Hogy zengjen néked és el ne hallgasson felõled a dicséret: Uram, én Istenem, örökké dicsõítlek téged. ]
 | | Ž 30, 1-12 |
Verš 4
Uram, felhoztad a Seolból az én lelkemet, fölélesztettél a sírbaszállók közül.
Ž 97:12 - Örüljetek igazak az Úrban, és tiszteljétek az õ szentséges emlékezetét!
Z 30,12 - Rúcho pokánia a smútku - "vrecovina, zrebné vrece, žinenka" (hebr. šaq).