1. kniha Samuelova

1 (KAR) Minekutána pedig elvégezte a Saullal való beszélgetést, a Jonathán lelke egybeforrt a Dávid lelkével, és Jonathán úgy szerette õt, mint a saját lelkét.
1 (KAT) A keď dokončil svoj rozhovor so Šaulom, Jonatánova duša sa privinula k Dávidovej duši a Jonatán ho miloval ako seba samého.

2 (KAR) És Saul magához vevé õt azon a napon, és nem engedé, hogy visszatérjen atyja házához.
2 (KAT) V ten deň ho Šaul pojal sebou a nedovolil mu vrátiť sa do domu jeho otca.

3 (KAR) És szövetséget kötének Jonathán és Dávid [egymással,] mivel úgy szerette õt, mint a saját lelkét.
3 (KAT) Jonatán uzavrel s Dávidom zmluvu, lebo ho miloval ako seba samého.

4 (KAR) És Jonathán leveté felsõ ruháját, a mely rajta volt, és Dávidnak adta, sõt hadi öltözetét is, saját kardját, kézívét és övét.
4 (KAT) I vyzliekol si Jonatán plášť, ktorý mal na sebe, a dal ho Dávidovi; aj svoj výstroj, aj svoj meč, aj svoju kušu, aj svoj opasok.

5 (KAR) És elméne Dávid mindenüvé, a hová Saul küldé, és magát eszesen viseli vala. És Saul a harczosok fölé tevé õt, és kedves lõn az egész nép elõtt, és a Saul szolgái elõtt is.
5 (KAT) A Dávid úspešne vykonal všetko, čo mu Šaul zveril, preto ho Šaul postavil nad bojovníkov. A bol obľúbený u ľudu aj u Šaulovho služobníctva.

6 (KAR) És a mint [hazafelé] jövének, mikor Dávid visszatért, miután a Filiszteusokat leverte, kimentek az asszonyok Saul király elé Izráelnek minden városaiból, hogy énekeljenek és körben tánczoljanak, dobokkal, vígassággal és tomborákkal.
6 (KAT) Ale keď vchádzali, keď sa Dávid vracal po porážke Filištínca, vychádzali ženy zo všetkých izraelských miest so spevom a tancom v ústrety kráľovi Šaulovi, s bubnami, plesaním a harfami.

7 (KAR) És énekelni kezdének az asszonyok, kik vígadozának és mondának: Megverte Saul az õ ezerét és Dávid is az õ tízezerét.
7 (KAT) A natešené ženy nôtili a hovorili: „Porazil Šaul svojich tisíc, ale Dávid svojich desaťtisíc.“

8 (KAR) Saul pedig igen megharaguvék, és gonosznak tetszék az õ szemei elõtt ez a beszéd, és monda: Dávidnak tízezeret tulajdonítanak és nékem tulajdonítják az ezeret, így hát már csak a királyság [hiányzik] néki.
8 (KAT) Vtedy sa Šaul veľmi nahneval a nepáčila sa mu táto reč. Vravel: „Dávidovi dali desaťtisíc a mne dali takých tisíc. Už mu chýba len kráľovstvo.“

9 (KAR) Saul azért attól a naptól kezdve rossz szemmel néz vala Dávidra, sõt azután is.
9 (KAT) A od toho dňa Šaul na Dávida zazeral.

10 (KAR) Másnap pedig megszállta Sault az Istentõl [küldött] gonosz lélek, és prófétálni kezde a maga házában; Dávid pedig hárfázott kezével, mint naponként [szokta,] és a dárda Saul kezében vala.
10 (KAT) Na druhý deň zlý duch od Boha tak napadol Šaula, že zúril v dome. Dávid hral rukou na citare ako každý deň. Šaul mal v ruke kopiju.

11 (KAR) És elhajítá Saul a dárdát, azt gondolván: Dávidot a falhoz szegezem; de Dávid két ízben is félrehajolt elõle.
11 (KAT) Vtom Šaul vrhol kopiju a pomyslel si: „Priklincujem Dávida k múru.“ Ale Dávid sa mu dva razy uhol.

12 (KAR) És félni kezde Saul Dávidtól, mert az Úr vele volt, Saultól pedig eltávozék.
12 (KAT) A Šaul sa bál Dávida, lebo s ním bol Pán, od Šaula sa však vzdialil.

13 (KAR) És Saul elbocsátá õt magától és ezredesévé tevé; és kimegy vala és bejõ vala a nép elõtt.
13 (KAT) Preto ho Šaul dal od seba preč a urobil ho plukovníkom; i vychádzal a prichádzal na čele ľudu.

14 (KAR) És Dávid minden útjában magát eszesen viseli vala, mert az Úr vele volt.
14 (KAT) V každom svojom podnikaní mal Dávid úspech, lebo s ním bol Pán.

15 (KAR) Mikor pedig látta Saul, hogy õ igen eszesen viseli magát, félni kezde tõle.
15 (KAT) Keď Šaul videl, že má veľké šťastie, bál sa ho.

16 (KAR) De az egész Izráel és Júda szereté Dávidot, mert õ elõttük méne ki és jöve be.
16 (KAT) Ale celý Izrael a Júda miloval Dávida, lebo on vychádzal a prichádzal v ich čele.

17 (KAR) És monda Saul Dávidnak: Ímé idõsebbik leányomat, Mérábot néked adom feleségül, csak légy az én vitéz fiam, és harczold az Úrnak harczait; mert [azt] gondolá Saul: Ne az én kezem által vesszen el, hanem a Filiszteusok keze által.
17 (KAT) Vtedy povedal Šaul Dávidovi: „Pozri, svoju najstaršiu dcéru Merobu ti dám za manželku. Len mi buď hrdinom a bojuj Pánove boje!“ Šaul si povedal: „Nech na ňom nie je moja ruka, nech je na ňom ruka Filištíncov!“

18 (KAR) Dávid pedig monda Saulnak: Kicsoda vagyok én, és micsoda az én életem, és atyámnak családja Izráelben, hogy a királynak veje legyek?
18 (KAT) Dávid odpovedal Šaulovi: „Čo som ja a čo je môj život, rod môjho otca v Izraeli, že by som mal byť kráľovým zaťom?“

19 (KAR) De történt abban az idõben, mikor Mérábot, a Saul leányát Dávidnak kellett volna adni, hogy a Meholáthból való Hadrielnek adták õt feleségül.
19 (KAT) Ale keď prišiel čas, že Dávid mal dostať Šaulovu dcéru Merobu, dostal ju za manželku Hadriel z Mecholy.

20 (KAR) Mikál, a Saul leánya azonban megszereté Dávidot, és mikor ezt megmondák Saulnak, tetszék néki a dolog.
20 (KAT) Šaulova dcéra Michol sa zamilovala do Dávida. Oznámila to Šaulovi a bolo mu to po vôli.

21 (KAR) És monda Saul: Néki adom õt, hogy õ legyen veszedelmére és a Filiszteusok keze legyen ellene. Monda azért Saul Dávidnak másodízben: Légy [tehát] most az én võm.
21 (KAT) Šaul si vravel: „Dám mu ju, nech mu je na osídlo a nech je na ňom ruka Filištíncov!“ A Dávidovi povedal Šaul druhý raz: „Teraz budeš mojím zaťom.“

22 (KAR) És megparancsolá Saul az õ szolgáinak: Beszéljetek Dáviddal titokban, mondván: Ímé a király jóindulattal van irántad, és szolgái is mind szeretnek téged, légy azért veje a királynak.
22 (KAT) A svojim sluhom Šaul prikázal: „Vravte Dávidovi dôverne toto: Hľa, kráľ má v tebe záľubu, aj jeho služobníci ťa majú radi. Teraz budeš kráľovým zaťom.“

23 (KAR) És elmondák a szolgák Dávid elõtt e beszédeket. Dávid pedig monda: Olyan kicsiny dolog elõttetek, hogy a király vejévé legyen [valaki,] holott én szegény és megvetett ember vagyok?
23 (KAT) Šaulovi sluhovia hovorili Dávidovi tieto veci do uší. Ale Dávid odpovedal: „Zdá sa vám to také ľahké stať sa kráľovým zaťom? Veď ja som človek chudobný a bezvýznamný!“

24 (KAR) És megmondák Saulnak az õ szolgái, mondván: Ezt meg ezt mondta Dávid.
24 (KAT) A služobníci oznámili Šaulovi: „Toto hovoril Dávid.“

25 (KAR) Saul pedig monda: Mondjátok meg Dávidnak: Nem kiván a király [más] jegyajándékot, hanem csak száz Filiszteus elõbõrét, hogy bosszút állj a király ellenségein; mert Saul a Filiszteusok keze által akará Dávidot elpusztítani.
25 (KAT) Šaul odpovedal: „Toto povedzte Dávidovi: Kráľ nežiada zásnubné, iba sto predkožiek Filištíncov, aby sa vykonala pomsta na kráľových nepriateľoch.“ Ale Šaul zamýšľal vrhnúť Dávida do ruky Filištíncov.

26 (KAR) Megmondák azért az õ szolgái Dávidnak e beszédeket; és tetszék ez a dolog Dávidnak, hogy a király veje legyen. A [kitûzött] napok még el sem telének,
26 (KAT) Sluhovia oznámili tieto slová Dávidovi a Dávidovi bolo po vôli stať sa (takto) kráľovým zaťom.

27 (KAR) Mikor Dávid felkelt, és elment embereivel együtt, és levágott a Filiszteusok közül kétszáz férfit; és elhozá Dávid elõbõreiket, és mind beadta azokat a királynak, hogy a királynak veje lehessen. És néki adá Saul az õ leányát, Mikált, feleségül.
27 (KAT) Ešte ani neubehli dni, keď sa Dávid zobral, išiel so svojím mužstvom a zabil dvesto Filištíncov. Ich predkožky Dávid doniesol a v plnom počte ich dal kráľovi, aby sa stal kráľovým zaťom. Nato mu Šaul dal svoju dcéru Michol za ženu.

28 (KAR) Mikor pedig Saul látta és megtudta, hogy az Úr Dáviddal van, és Mikál, a Saul leánya szereti õt:
28 (KAT) Šaul teda videl a presvedčil sa, že s Dávidom je Pán. A Šaulova dcéra Michol ho milovala.

29 (KAR) Akkor Saul még inkább félni kezde Dávidtól. És Saul ellensége lõn Dávidnak teljes életében.
29 (KAT) Preto sa Šaul aj naďalej Dávida bál. Tak sa stal Šaul Dávidovým ustavičným nepriateľom.

30 (KAR) A Filiszteusok vezérei pedig [gyakran] betörnek vala, de valahányszor betörének, Dávid Saul minden szolgáinál eszesebben viselé magát; azért felette híressé lõn az õ neve.
30 (KAT) Filištínske kniežatá opätovne vyrážali; ale vždy, keď vyrazili, konal Dávid úspešnejšie ako všetci Šaulovi sluhovia a jeho meno bolo veľmi slávne.