Kniha Jozue

1 (KAR) És Józsué, a Nún fia, elkülde Sittimbõl titkon két férfiút kémekül, mondván: Menjetek el, tekintsétek meg azt a földet és Jérikhót. Azok pedig elmenének, és bemenének egy parázna asszonynak házába, a kinek Ráháb vala neve, és ott hálának.
1 (ROH) A Jozua, syn Núnov, poslal zo Šittíma dvoch mužov vyzvedačov, tajne, povediac: Iďte a prehliadnite zem i Jericho. A tak išli a prišli do domu ženy smilnice, ktorej bolo meno Rachab a tam ľahli, aby prenocovali.

2 (KAR) Mikor pedig megjelentették ezt Jérikhó királyának, mondván: Íme, férfiak jöttek ide ez éjszaka az Izráel fiai közül e földnek kémlelésére;
2 (ROH) Ale bolo oznámené kráľovi Jericha, a povedali mu: Hľa, nejakí mužovia prišli sem vnoci zo synov Izraelových prešpehovať zem.

3 (KAR) Akkor külde Jérikhó királya Ráhábhoz, mondván: Hozd ki a férfiakat, a kik bementek hozzád, a kik házadba mentek, mert azért jöttek, hogy kikémleljék az egész földet.
3 (ROH) A kráľ Jericha poslal k Rachabi a odkázal jej: Vyveď tých mužov, ktorí prišli k tebe, ktorí vošli do tvojho domu, lebo prišli nato, aby prešpehovali celú zem.

4 (KAR) Az asszony pedig fogá a két férfiút, és elrejté vala õket, és monda: Úgy van! Bejöttek hozzám a férfiak, de azt sem tudom, honnan valók voltak.
4 (ROH) A žena pojala tých dvoch mužov a skryla ich a povedala: Tak je, mužovia prišli ku mne, ale som nevedela, odkiaľ sú.

5 (KAR) És kimentek e férfiak kapuzáráskor a setétben; nem tudom, hová mentek a férfiak; siessetek gyorsan utánok, mert utólérhetitek õket.
5 (ROH) A stalo sa o tom čase, keď mali zavrieť bránu, za tmy, že vyšli mužovia. Neviem, kam išli tí mužovia. Hoňte ich rýchle, lebo ich ešte dostihnete.

6 (KAR) Pedig õ felhágatta õket a házhéjára, és elbujtatta õket a száras len közé, a mely néki a házhéjára volt kirakva.
6 (ROH) Ale ona ich vyviedla hore na postrešie a pokryla ich ľanovými steblami, ktoré mala poukladané na postreší.

7 (KAR) És utánok sietének a férfiak a Jordánhoz vivõ úton a rév felé; a kaput pedig bezárták, azután, hogy kimenének azok, a kik õket üldözik vala.
7 (ROH) A vyslaní mužovia ich honili cestou smerom k Jordánu až ku brodom. A bránu zavreli, hneď ako vyšli tí, ktorí ich honili.

8 (KAR) Õk pedig még le sem feküvének, a mikor felméne õ hozzájok [az asszony] a házhéjára,
8 (ROH) No, prv ako by si oni boli ľahli spať, vyšla ona k nim na postrešie

9 (KAR) És monda a férfiaknak: Tudom, hogy az Úr néktek adta ezt a földet, és hogy megszállt minket a félelem miattatok, és hogy e földnek minden lakosa megolvad elõttetek.
9 (ROH) a povedala mužom: Viem, že vám Hospodin dal túto zem, a že váš strach padol na nás, a že zmalátneli pred vami všetci obyvatelia zeme, ani čo by sa boli rozplynuli jako voda.

10 (KAR) Mert hallottuk, hogy megszárította az Úr a Veres tenger vizét elõttetek, a mikor kijöttetek Égyiptomból, és hogy mit cselekedtetek az Emoreusok két királyával, a kik túl voltak a Jordánon, Szíhonnal és Óggal, a kiket megöltetek.
10 (ROH) Lebo sme počuli o tom, že Hospodin vysušil vody Rudého mora pred vami, keď ste vyšli z Egypta, jako aj o tom, čo ste učinili dvom amorejským kráľom, ktorí boli za Jordánom, Síchonovi a Ógovi, ktorých ste zariekli na úplnú záhubu a zničili.

11 (KAR) És a mint hallottuk, megolvadott a mi szívünk, és nem támadt többé bátorság senkiben sem miattatok. Bizony az Úr, a ti Istenetek az Isten fenn az égben és alant a földön!
11 (ROH) Keď sme to počuli, ochablo naše srdce, ani čo by sa bolo rozlialo, ani nezostalo viacej v nikom ducha odvahy pred vami, lebo len Hospodin, váš Bôh, je Bohom na nebesiach hore i na zemi dole.

12 (KAR) Most azért esküdjetek meg kérlek, nékem az Úrra, hogy a mint én irgalmasságot cselekedtem veletek, ti is irgalmasságot cselekesztek majd az én atyámnak házával, és igaz jelt adtok nékem,
12 (ROH) A tak teraz mi prisahajte, prosím, na Hospodina, pretože som učinila milosrdenstvo s vami, a že aj vy učiníte milosrdenstvo s domom môjho otca a dáte mi znamenie pravdy

13 (KAR) Hogy életben hagyjátok az én atyámat és anyámat, férfi és nõtestvéreimet, és mindent, a mi az övék, és megmentitek a mi lelkünket a haláltól.
13 (ROH) a zachováte pri živote môjho otca i moju matku i mojich bratov i moje sestry a všetko, čo majú, a vytrhnete naše duše zo smrti.

14 (KAR) És mondának néki a férfiak: A mi lelkünket érje helyettetek a halál, ha meg nem jelentitek ezt a mi dolgunkat. És ha nékünk adja az Úr ezt a földet, irgalmasságot és igazságot cselekszünk veled.
14 (ROH) A mužovia jej povedali: Náš život nech je za vás na smrť, ak neoznámite tejto našej veci, a bude, keď nám dá Hospodin zem, že učiníme s tebou milosrdenstvo a pravdu.

15 (KAR) Alábocsátá azért õket kötélen az ablakon (mert az õ háza a kõkerítés falán vala, és õ a kõkerítésen lakik vala).
15 (ROH) A spustila ich po povraze cez oblok, lebo jej dom bol na múre hradby mesta, a bývala na hradbe.

16 (KAR) És monda nékik: A hegyre menjetek, hogy rátok ne találjanak az üldözõk, és ott rejtõzködjetek három napig, a míg visszatérnek az üldözõk; azután pedig menjetek a magatok útján.
16 (ROH) A povedala im: Iďte na vrch, aby sa nestretli s vami tí, ktorí vás honia, a skrývajte sa tam tri dni, dokiaľ sa nenavrátia tí, ktorí vás honia, a potom pojdete svojou cestou.

17 (KAR) A férfiak pedig mondának néki: Ártatlanok leszünk ezen te esketésedtõl, a melylyel te megeskettél minket!
17 (ROH) A mužovia jej povedali: Prostí budeme tejto tvojej prísahy, ktorou si nás zaviazala, ak neučiníš tohoto:

18 (KAR) Ha bejövünk mi erre a földre, kösd e veres fonalú zsinórt ahhoz az ablakhoz, a melyen alábocsátottál minket; atyádat, anyádat és atyádfiait pedig, és atyádnak egész háznépét gyûjtsd be magadhoz a házba.
18 (ROH) Hľa, my prijdeme do zeme. Tento povrázok z nití z červca, dvakrát farebného, uviažeš na oblok, ktorým si nás spustila, a svojho otca i svoju matku a svojich bratov ako i celý dom svojho otca shromaždíš k sebe do domu.

19 (KAR) És akkor, ha akárki kijön a te házadnak ajtain, annak vére az õ fején lesz, mi pedig ártatlanok leszünk; mindannak vére pedig, a ki te veled lesz a házban, a mi fejünkön legyen, ha valakinek keze lenne azon.
19 (ROH) A bude, že ktokoľvek by vyšiel von zo dverí tvojho domu, toho krv bude na jeho hlavu, a my budeme bez viny, a zase krv každého, kto bude s tebou v dome, bude na našu hlavu, keby sa ho dotkla niečia ruka.

20 (KAR) Ha pedig megjelented ezt a mi dolgunkat, akkor mi fel leszünk oldva az eskü alól, a melylyel te megeskettél minket.
20 (ROH) A keď oznámiš túto našu vec, tiež budeme prostí od tvojej prísahy, ktorou si nás zaviazala.

21 (KAR) Monda pedig amaz: A mint szólottatok, úgy legyen! Ekkor elbocsátá õket, és elmenének; a veres zsinórt pedig reáköté az ablakra.
21 (ROH) Na to povedala: Nech je tak, ako ste riekli. Potom ich prepustila, a išli, a uviazala povrázok z červca, dvakrát farebného, na oblok.

22 (KAR) És elmenének és eljutának a hegyre, és ott maradának három nap, mígnem visszatérének az üldözõk. Keresék ugyanis õket az üldözõk minden úton, de nem találták vala.
22 (ROH) A oni odíduc prišli na vrch a zostali tam tri dni, dokiaľ sa nenavrátili tí, ktorí ich honili. A tí, ktorí ich honili, hľadali ich po všetkých cestách, ale teda nenašli.

23 (KAR) Akkor a két férfiú visszatére, és leszállának a hegyrõl, és átmenének a [Jordánon], és eljutának Józsuéhoz, a Nún fiához, és elbeszélének néki mindent, a mi történt vala velök.
23 (ROH) A tí dvaja mužovia sa vrátili a sišli s vrchu a prejdúc cez Jordán prišli k Jozuovi, synovi Núnovmu, a porozprávali mu všetko, čo sa im prihodilo.

24 (KAR) És mondának Józsuénak: Bizony kezünkbe adta az Úr azt az egész földet; meg is olvadt már a földnek minden lakosa miattunk.
24 (ROH) A riekli Jozuovi: Je isté, že Hospodin dal celú zem do našej ruky, jako aj že zmalátneli všetci obyvatelia zeme pred nami.