Verš 32
Kik jóllehet az Isten végzését ismerik, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, méltók a halálra, mégis nemcsak cselekszik azokat, hanem az akképen cselekvõkkel egyet is értenek.
Oz 7:3 - Gonoszságukkal gyönyörködtetik a királyt, és hazugságaikkal a fejedelmeket.
Verš 1
Pál, Jézus Krisztusnak szolgája, elhívott apostol, elválasztva Isten evangyéliomá[nak hirdetésére.]
Sk 9:15 - Monda pedig néki az Úr: Eredj el, mert õ nékem választott edényem, hogy hordozza az én nevemet a pogányok és királyok, és Izráel fiai elõtt.
Sk 13:2 - Mikor azért azok szolgálának az Úrnak és bõjtölének, monda a Szent Lélek: Válaszszátok el nékem Barnabást és Saulust a munkára, a melyre én õket elhívtam.
Gal 1:15 - De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétõl fogva és elhívott az õ kegyelme által,
Verš 2
Melyet eleve megígért az õ prófétái által a szentírásokban,
Gn 3:15 - És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az õ magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.
Gn 22:18 - És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek.
Gn 26:4 - És megsokasítom a te magodat mint az ég csillagait, és a te magodnak adom mind ezeket a földeket: és megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei;
Gn 49:10 - Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálcza térdei közûl; míg eljõ Siló, és a népek néki engednek.
Dt 18:15 - Prófétát támaszt néked az Úr, a te Istened te közüled, a te atyádfiai közül, olyat mint én: azt hallgassátok!
2Sam 7:12 - Mikor pedig a te napjaid betelnek, és elaluszol a te atyáiddal, feltámasztom utánad a te magodat, mely ágyékodból származik, és megerõsítem az õ királyságát:
Ž 132:11 - Hûséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
Iz 4:2 - És lészen, hogy a ki Sionban meghagyatik, és Jeruzsálemben megmarad, szentnek mondatik, minden, valaki Jeruzsálemben az élõk közé beiratott.
Iz 7:14 - Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szûz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek,
Iz 9:6 - Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az õ vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erõs Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!
Iz 40:10 - Ímé, az Úr Isten jõ hatalommal, és karja uralkodik! Ímé, jutalma vele jõ, és megfizetése Õ elõtte.
Jer 23:5 - Ímé, eljõnek a napok, azt mondja az Úr, és támasztok Dávidnak igaz magvat, és uralkodik mint király, és bölcsen cselekszik és méltányosságot és igazságot cselekszik e földön.
Jer 33:14 - Ímé, eljõnek a napok, azt mondja az Úr, és megbizonyítom az én jó szómat, a melyet az Izráel házának és a Júda házának szóltam.
Ez 34:23 - És állatok föléjök egyetlenegy pásztort, hogy legeltesse õket: az én szolgámat, Dávidot, õ legelteti õket s õ lesz nékik pásztoruk.
Ez 37:24 - És az én szolgám, Dávid lesz a király õ rajtok, s egy pásztora lesz mindnyájoknak; és az én törvényeim szerint járnak, s parancsolataimat megõrzik és cselekszik.
Dan 9:24 - Hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bûn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek szente.
Mi 7:20 - Hûséget mutatsz a Jákóbnak, irgalmasságot Ábrahámnak, a mint megesküdtél atyáinknak még az õsidõkben.
Verš 3
Az õ Fia felõl, a ki Dávid magvából lett test szerint,
Mt 1:1 - Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségérõl való könyv.
Lk 1:32 - Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az õ atyjának, királyi székét;
Sk 2:30 - Próféta lévén azért, és tudván, hogy az Isten néki esküvéssel megesküdött, hogy majd az õ ágyékának gyümölcsébõl támasztja a Krisztust test szerint, hogy helyheztesse az õ királyi székibe,
Sk 13:23 - Ennek magvából támasztott Isten, ígérete szerint, Izráelnek szabadítót, Jézust;
2Tim 2:8 - Emlékezzél meg, hogy Jézus Krisztus feltámadott a halálból, ki a Dávid magvából való az én evangyéliomom szerint:
Verš 4
A ki megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának a szentség Lelke szerint, a halálból való feltámadás által, a mi Urunk Jézus Krisztus felõl,
Iz 9:6 - Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az õ vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erõs Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!
Iz 44:6 - Így szól az Úr, Izráelnek királya és megváltója, a seregeknek Ura: Én vagyok az elsõ, én az utolsó, és rajtam kivül nincsen Isten.
Iz 54:5 - Mert férjed a te Teremtõd, seregeknek Ura az Õ neve, és megváltód Izráelnek Szentje, az egész föld Istenének hívattatik.
Jn 2:19 - Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt.
Rim 9:5 - A kiké az atyák, és a kik közül való test szerint a Krisztus, a ki mindeneknek felette örökké áldandó Isten. Ámen.
1Jn 5:20 - De tudjuk [azt is,] hogy az Isten Fia eljött, és értelmet adott nékünk arra, hogy megismerjük az igazat, és [hogy] mi az igazban, az õ Fiában, a Jézus Krisztusban vagyunk. Ez az igaz Isten és az örök élet.
Verš 7
Mindeneknek, a kik Rómában vagytok, Isten szerelmeseinek, hivatalos szenteknek: Kegyelem néktek és békesség Istentõl, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
1Kor 1:2 - Az Isten gyülekezetének, a mely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek, mindazokkal egybe, a kik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét segítségül hívják bármely helyen, a magokén és a miénken:
Ef 1:1 - Pál, Jézus Krisztus apostola Isten akaratjából, az Efézusban lévõ és Krisztus Jézusban hívõ szenteknek.
Verš 9
Mert bizonyságom nékem az Isten, kinek lelkem szerint szolgálok az õ Fiának evangyéliomában, hogy szüntelen emlékezem felõletek,
Rim 9:1 - Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által,
2Kor 1:23 - Én pedig az Istent hívom bizonyságul az én lelkemre, hogy titeket kímélve nem mentem el eddig Korinthusba.
2Kor 11:31 - Az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki mindörökké áldott, tudja, hogy nem hazudom.
Gal 1:20 - A miket pedig néktek írok, ímé Isten elõtt [mondom,] hogy nem hazudom.
Flp 1:8 - Mert bizonyságom az Isten, mely igen vágyakozom mindnyájatok után a Krisztus Jézus szerelmében.
1Sol 2:5 - Mert sem hízelkedõ beszéddel, a mint tudjátok, sem telhetetlenség színében nem léptünk fel soha, Isten a bizonyság;
2Tim 1:3 - Hálát adok az Istennek, a kinek szolgálok õseimtõl fogva tiszta lelkiismerettel, hogy szüntelen gondolok reád könyörgéseimben éjjel és nappal,
Verš 10
Imádkozásaimban mindenkor könyörögvén, vajha egyszer már jó szerencsés út adódnék nékem Istennek akaratából, hogy hozzátok mehessek;
Rim 15:23 - Most pedig, mivelhogy nincs már helyem e tartományokban, vágyódván pedig sok esztendõ óta, hogy elmenjek hozzátok:
Rim 15:32 - Hogy örömmel menjek hozzátok az Isten akaratából, és veletek együtt megújuljak.
Verš 11
Mert kívánlak titeket látni, hogy valami lelki ajándékot közölhessek veletek a ti megerõsítésetekre,
1Sol 3:10 - Mikor éjjel-nappal nagy buzgón esedezünk, hogy megláthassuk a ti orczátokat, és kipótolhassuk a ti hitetek hiányait.
Rim 15:29 - Tudom pedig, hogy mikor hozzátok megyek, a Krisztus evangyélioma áldásának teljességével megyek.
Verš 13
Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok atyámfiai, hogy én gyakran elvégeztem magamban, hogy elmegyek hozzátok (de mindez ideig megakadályoztattam), hogy köztetek is nyerjek valami lelki gyümölcsöt, mint a többi pogányok közt is.
1Sol 2:18 - Azért menni [is] akartunk hozzátok, kiváltképen én Pál, egyszer is, kétszer is, de megakadályozott minket a Sátán.
Verš 14
Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok.
1Kor 9:16 - Mert ha az evangyéliomot hirdetem, nem dicsekedhetem, mert szükség kényszerít engem. Jaj ugyanis nékem, ha az evangyéliomot nem hirdetem.
Verš 16
Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az minden hívõnek idvességére, zsidónak elõször meg görögnek.
Ž 40:9 - Hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette van.
2Tim 1:8 - Ne szégyeneld hát a mi Urunk bizonyságtételét, se engem az õ foglyát; hanem együtt szenvedj az evangyéliomért Istennek hatalma szerint.
1Kor 1:18 - Mert a keresztrõl való beszéd bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje.
1Kor 15:2 - A mely által üdvözültök is, ha megtartjátok, a minémû beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába lettetek hívõkké.
Verš 17
Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitbõl hitbe, miképen meg van írva: Az igaz ember pedig hitbõl él.
Rim 3:21 - Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, a melyrõl tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták;
Flp 3:9 - És találtassam Õ benne, mint a kinek nincsen saját igazságom a törvénybõl, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentõl való igazságom a hit alapján:
Hab 2:4 - Ímé, felfuvalkodott, nem igaz õ benne az õ lelke; az igaz pedig az õ hite által él.
Jn 3:36 - A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta.
Gal 3:11 - Hogy pedig a törvény által senki sem igazul meg Isten elõtt, nyilvánvaló, mert az igaz ember hitbõl él.
Heb 10:38 - Az igaz pedig hitbõl él. És a ki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem.
Verš 19
Mert a mi az Isten felõl tudható nyilván van õ bennök; mert az Isten megjelentette nékik:
Sk 14:17 - Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevõnk volt, adván mennybõl esõket és termõ idõket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket.
Verš 20
Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az õ örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétõl fogva az õ alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy õk menthetetlenek.
Ž 19:1 - Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.
Verš 21
Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsõítették õt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az õ okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az õ balgatag szívök megsötétedett.
Dt 28:28 - Megver téged az Úr tébolyodással, vaksággal és elme- zavarodással;
Verš 23
És az örökkévaló Istennek dicsõségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával.
2Kr 17:29 - De azért mindenik nép külön isteneket csinált magának, és behelyezték azokat a magaslatok házaiba, a melyeket a Samaritánusok építettek, mindenik nemzetség a maga városában, a melyben lakott.
Verš 26
Annakokáért adta õket az Isten tisztátalan indulatokra; mert az õ asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre:
Lv 18:22 - Férfiúval ne hálj úgy, a mint asszonynyal hálnak: útálatosság az.
Rim 1,1 - Pavol viackrát v listoch zdôrazňuje, že je "povolaný" apoštol, t. j. nie z vlastnej vôle, ale od samého Boha, tak ako ostatní apoštoli, a že je s nimi vo všetkom rovnoprávny. Lebo protivníci zlomyseľne podrývali jeho autoritu u veriacich.
Rim 1,3 - "Podľa tela", t. j. podľa ľudskej prirodzenosti. Kristus ako Boží Syn sa vo svojej moci ukázal po svojom zmŕtvychvstaní.
Rim 1,7 - Veriacich nazýva svätými. Kresťania sú totiž svätým, vyvoleným Božím ľudom.
Rim 1,14 - "Barbarmi" sa rozumejú tie národy, ktoré neprijali grécku kultúru.
Rim 1,16 - Nositeľmi starozákonného zjavenia boli Židia, a preto aj evanjelium sa malo hlásať najprv im a potom pohanom ("Grékom").
Rim 1,17 - Hab 2, 4. Božia spravodlivosť znamená Božiu dobrotu, ktorou chce Boh spasiť ľudí. Nevyhnutnou a jedinou podmienkou prijatia spásy je viera. "Z viery pre vieru" sa vysvetľuje rôzne: môže znamenať z viery Starého zákona k viere Nového zákona; vieru vo fakty i vieru v prísľuby budúcich vecí; nepochybne nezdôrazňuje iba nevyhnutnosť samej viery, ale aj jej rozvíjanie.
Rim 1,20 - Klasický text o možnosti poznať božskú bytosť zo stvorených vecí (porov. Múd 13, 1–9). Boh je neviditeľný, ale ľudský rozum má možnosť poznať ho ako príčinu i cieľ všetkého stvorenstva. V každej stvorenej bytosti môžeme akoby v zrkadle zachytiť odraz jej pôvodcu a stvoriteľa, a tak nepriamo, zdravým usudzovaním poznať jestvovanie Boha a do istej miery aj jeho vlastnosti.
Rim 1,23 - Porov. Ž 106, 20.
Rim 1,24-32 - Odpadnutie od Boha má vždy za následok rastúci mravný úpadok a rozklad ľudskej spoločnosti. "Boh ich vydal", to jest dopustil.
Rim 1,32 - Zloba tých, ktorí aj iných povzbudzujú na zlo a schvaľujú ich zlé skutky, je, prirodzene tým väčšia.
