výhody registrácie

Evanjelium podľa Lukáša

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Lk 9, 1-62

1 (KAR) Minekutána pedig összehívta [Jézus ]az õ tizenkét tanítványát, ada nékik erõt és hatalmat minden ördögök ellen, és betegségek gyógyítására.
1 (ROH) A svolajúc si dvanástich svojich učeníkov dal im moc a právo nad všetkými démonmi a uzdravovať neduhy.

2 (KAR) És elküldé õket, hogy prédikálják az Isten országát, és betegeket gyógyítsanak.
2 (ROH) A poslal ich kázať kráľovstvo Božie a uzdravovať nemocných

3 (KAR) És monda nékik: Semmit az útra ne vigyetek, se pálczákat, se táskát, se kenyeret, se pénzt; se két-két ruhátok ne legyen.
3 (ROH) a povedal im: Neberte ničoho na cestu ani palice ani kapsy ani chleba ani peňazí ani nemať po dvoje sukieň.

4 (KAR) És valamely házba bementek, ott maradjatok, és onnét induljatok tovább.
4 (ROH) A do ktoréhokoľvek domu vojdete, tam zostaňte a odtiaľ vyjdite.

5 (KAR) És valakik be nem fogadnak titeket, kimenvén abból a városból, még a port is verjétek le lábaitokról, bizonyságul õ ellenök.
5 (ROH) A čo do všetkých tých, ktorí by vás neprijali, idúc von z toho mesta i ten prach so svojich nôh straste na svedoctvo proti nim.

6 (KAR) Kimenvén annakokáért, bejárák a falukat, hirdetvén az evangyéliomot, és gyógyítván mindenütt.
6 (ROH) A tak vyšli a chodili po mestečkách zvestujúc evanjelium a uzdravovali všade.

7 (KAR) Meghallá pedig Heródes a negyedes fejedelem, mindazokat, a mik õ általa történtek: és zavarban volt, mivelhogy némelyek azt mondák, hogy János támadt fel a halálból;
7 (ROH) A tetrarcha Heródes počul o tom o všetkom, čo sa to dialo od neho, a bol v rozpakoch, pretože niektorí hovorili, že to Ján vstal z mŕtvych,

8 (KAR) Némelyek pedig, hogy Illés jelent meg; mások meg, hogy a régi próféták közül támadt fel valamelyik.
8 (ROH) a niektorí, že sa Eliáš zjavil, a zase iní, že niektorý z dávnych prorokov vstal.

9 (KAR) És monda Heródes: Jánosnak én vettem fejét: kicsoda hát ez, a ki felõl én ilyen dolgokat hallok? És igyekezik vala õt látni.
9 (ROH) A Heródes povedal: Jána som ja sťal, ale kto je tento, o ktorom ja čujem také veci? A hľadal možnosť vidieť ho.

10 (KAR) Visszatérvén pedig az apostolok, elbeszélének néki mindent, a mit cselekedtek. És azokat maga mellé vévén, elvonula magánosan a Bethsaida nevû városnak puszta helyére.
10 (ROH) A keď sa navrátili apoštolovia, rozprávali mu, jaké veliké veci činili. A on pojmúc ich odišiel osobitne na pusté miesta mesta, zvaného Betsaida.

11 (KAR) A sokaság pedig [ezt] megtudván, követé õt: és õ örömmel fogadván õket, szóla nékik az Isten országáról, és a kiknek gyógyulásra volt szükségök, azokat meggyógyítá.
11 (ROH) A keď to zvedely zástupy, išly za ním. A prijal ich a hovoril im o kráľovstve Božom a tých, ktorí potrebovali liečenia, uzdravoval.

12 (KAR) A nap pedig hanyatlani kezdett; és a tizenkettõ õ hozzá járulván, monda néki: Bocsásd el a sokaságot, hogy elmenvén a körülvaló falvakba és majorokba megszálljanak, és eledelt találjanak, mert itt puszta helyen vagyunk.
12 (ROH) A deň sa začal nachyľovať. Vtedy pristúpili dvanásti a povedali mu: Rozpusti zástup, aby odišli do okolných mestečiek a do domov v poli a tam prenocovali a našli si potravy, lebo tu sme na pustom mieste.

13 (KAR) Õ pedig monda nékik: Adjatok nékik ti enni. Azok pedig mondának: Nincs nékünk több öt kenyerünknél és két halunknál; hanem ha elmegyünk és mi veszünk eledelt az egész sokaságnak.
13 (ROH) A povedal im: Dajte im vy jesť! A oni povedali: Nemáme viacej ako päť chlebov a dve ryby; iba ak by sme my išli a nakúpili pre všetok tento ľud pokrmov.

14 (KAR) Mert valának [ott] mintegy ötezeren férfiak. Monda pedig az õ tanítványainak: Ültessétek le õket csoportokba ötvenével.
14 (ROH) Lebo ich bolo asi päť tisíc mužov. A povedal svojim učeníkom: Usaďte ich v skupinách po päťdesiat!

15 (KAR) És a képen cselekedének, és leülteték valamennyit.
15 (ROH) A urobili tak a usadili všetkých.

16 (KAR) Minekutána pedig vette az öt kenyeret és a két halat, a mennybe emelvén szemeit, megáldá azokat, és megszegé; és adá a tanítványoknak, hogy a sokaság elé tegyék.
16 (ROH) A vzal päť chlebov a dve ryby, vzhliadnul do neba a požehnal ich a lámal a dával učeníkom, aby kládli pred zástup.

17 (KAR) Evének azért és megelégedének mindnyájan; és felszedék a mi darabok maradtak tõlük, tizenkét kosárral.
17 (ROH) A jedli a nasýtili sa všetci. A sobralo sa, čo sa im zvýšilo kúskov, dvanásť košov.

18 (KAR) És lõn, mikor õ magában imádkozék, vele valának a tanítványok; és megkérdé õket, mondván: Kinek mond engem a sokaság?
18 (ROH) A stalo sa, keď sa modlil o samote, že boli s ním aj jeho učeníci, a opýtal sa ich a riekol: Čo hovoria tie zástupy o mne, že kto som ja?

19 (KAR) Õk pedig felelvén, mondának: Keresztelõ Jánosnak; némelyek pedig Illésnek; némelyek pedig, hogy a régi próféták közül támadt fel valamelyik.
19 (ROH) A oni odpovedali a riekli: Ján Krstiteľ vraj, a iní, že Eliáš, a zase iní, že to niektorý z dávnych prorokov vstal.

20 (KAR) És monda nékik: Hát ti kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda: Az Isten ama Krisztusának.
20 (ROH) A on im povedal: A vy čo hovoríte o mne, že kto som ja? A Peter odpovedal a riekol: Kristus, ten Boží.

21 (KAR) Õ pedig reájok parancsolván, meghagyá, hogy ezt senkinek ne mondják;
21 (ROH) A on im prihrozil a prikázal, aby toho nikomu nepovedali,

22 (KAR) Ezt mondván: Szükség az ember Fiának sokat szenvedni és megvettetni a vénektõl, a fõpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon feltámadni.
22 (ROH) a riekol, že Syn človeka musí mnoho trpieť a byť zavrhnutý od starších, od najvyšších kňazov a od zákonníkov a byť zabitý a tretieho dňa vstať z mŕtvych.

23 (KAR) Mondja vala pedig mindeneknek: Ha valaki én utánam akar jõni, tagadja meg magát, és vegye fel az õ keresztjét minden nap, és kövessen engem.
23 (ROH) A vravel všetkým: Ak chce niekto ísť za mnou, nech zaprie sám seba a vezme svoj kríž na každý deň a nasleduje ma.

24 (KAR) Mert a ki meg akarja tartani az õ életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az õ életét én érettem, az megtartja azt.
24 (ROH) Lebo ktokoľvek by chcel zachrániť svoju dušu, ztratí ju; a kto by ztratil svoju dušu pre mňa, ten ju zachráni.

25 (KAR) Mert mit használ az embernek, ha mind e világot megnyeri [is], õ magát pedig elveszti vagy magában kárt vall?
25 (ROH) Lebo čo prospeje človekovi, keby získal hoci celý svet a sám seba by zahubil alebo utratil?!

26 (KAR) Mert valaki szégyel engem és az én beszédemet, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljõ az õ dicsõségével, és az Atyáéval és a szent angyalokéval.
26 (ROH) Lebo ktokoľvek by sa hanbil za mňa a za moje slová, za toho sa bude hanbiť Syn človeka, keď prijde vo svojej sláve a v sláve Otca a svätých anjelov.

27 (KAR) Mondom pedig néktek bizonnyal, hogy vannak az itt állók közül némelyek, kik a halált meg nem kóstolják, mígnem meglátják az Istennek országát.
27 (ROH) Ale pravdu vám hovorím, že sú niektorí z tých, ktorí tu stoja, ktorí neokúsia smrti dokiaľ neuvidia kráľovstva Božieho.

28 (KAR) És lõn e beszédek után mintegy nyolczadnappal, hogy maga mellé vevé Pétert, Jánost és Jakabot, és felméne a hegyre imádkozni.
28 (ROH) A stalo sa po týchto rečiach tak asi osem dní, že pojal so sebou Petra, Jána a Jakoba a vyšiel na vrch modliť sa.

29 (KAR) És imádkozása közben az õ orczájának ábrázata elváltozék, és az õ ruhája fehér [és] fénylõ lõn.
29 (ROH) A v tom, čo sa modlil, vzhľad jeho tvári bol razom iný, a jeho rúcho stalo sa bielym, skvejúcim sa jako blesk.

30 (KAR) És ímé két férfiú beszél vala õ vele, kik valának Mózes és Illés;
30 (ROH) A hľa, dvaja mužovia sa shovárali s ním, a boli to Mojžiš a Eliáš,

31 (KAR) Kik dicsõségben megjelenvén, beszélik vala az õ halálát, melyet Jeruzsálemben fog megteljesíteni.
31 (ROH) ktorí sa zjavili v sláve a hovorili o jeho smrti, ktorú mal podstúpiť v Jeruzaleme.

32 (KAR) Pétert pedig és a vele lévõket elnyomá az álom; de mikor felébredtek, láták az õ dicsõségét, és ama két férfiút, kik vele állanak vala.
32 (ROH) A Peter i tí, ktorí boli s ním, boli obtiažení spánkom, ale prebdejúc videli jeho slávu aj tých dvoch mužov, ktorí to stáli s ním.

33 (KAR) És lõn, mikor azok eltávoztak õ tõle, monda Péter Jézusnak: Mester, jó nékünk itt lennünk: csináljunk azért három hajlékot, egyet néked, Mózesnek is egyet, és egyet Illésnek; nem tudván mit mond.
33 (ROH) A stalo sa v tom, keď sa lúčili od neho, že povedal Peter Ježišovi: Pane, dobre nám je tu byť; urobme tu tri stány; jeden tebe, jeden Mojžišovi a jeden Eliášovi, nevediac, čo hovorí.

34 (KAR) És mikor õ ezeket mondá, felhõ támada és azokat beárnyékozá; õk pedig megfélemlének, mikor azok bementek a felhõbe.
34 (ROH) A kým to hovoril, povstal oblak a zatônil ich. A báli sa, keď tamtí dvaja vchádzali do oblaku.

35 (KAR) És szózat lõn a felhõbõl, mondván: Ez amaz én szerelmes Fiam, õt hallgassátok.
35 (ROH) A hlas zavznel z oblaku, ktorý hovoril: Toto je ten môj milý Syn, toho počúvajte!

36 (KAR) És mikor a szózat lõn, találtaték Jézus csak maga. Õk pedig hallgatának, és semmit abból, a mit láttak, senkinek el nem mondának azokban a napokban.
36 (ROH) A medzitým, čo zavznel ten hlas, nachádzal sa Ježiš zase len sám. A oni mlčali o veci a nepovedali v tých dňoch nikomu ničoho o tom, čo videli.

37 (KAR) És lõn másnap, mikor õk a hegyrõl leszállottak, sok nép méne elébe.
37 (ROH) A stalo sa nasledujúceho dňa, keď sišli s vrchu, že sa stretol s ním veliký zástup.

38 (KAR) És ímé egy a sokaság közül felkiálta, mondván: Mester, kérlek téged, tekints az én fiamra; mert nékem egyetlen egyem:
38 (ROH) A hľa, muž zo zástupu zvolal a povedal: Ó, Učiteľu, prosím ťa, vzhliadni na môjho syna, lebo je mojím jednorodeným.

39 (KAR) És ímé a lélek megragadja õt, és hirtelen kiált; és szaggatja õt, annyira, hogy tajtékot túr, és nehezen megy el tõle, szaggatván õt.
39 (ROH) A hľa, duch ho pochytáva a zrazu kričí a trhá ho sem a ta s penami a ťažko odchádza od neho lomcujúc ním.

40 (KAR) És kérem a te tanítványaidat, hogy ûzzék ki azt, de nem tudták.
40 (ROH) A prosil som tvojich učeníkov, žeby ho vyhnali, ale nemohli.

41 (KAR) Felelvén pedig Jézus, monda: Óh hitetlen és elfajult nemzetség! meddig leszek köztetek, és [meddig] tûrlek titeket? Hozd ide a te fiadat!
41 (ROH) A Ježiš odpovedal a riekol: Ó, pokolenie, neveriace a prevrátené, dokiaľ budem u vás a ponesiem vás? Doveď sem svojho syna!

42 (KAR) A míg pedig az odaméne, azon közben az ördög földhöz üté azt, és megrángatá. De Jézus megdorgálá a tisztátalan lelket, és meggyógyítá a gyermeket, és adá azt az õ atyjának.
42 (ROH) A keď ešte len prichádzal, trhnul ho démon a silne ním zalomcoval. Ale Ježiš pokarhal nečistého duch, uzdravil mládenca a odovzdal ho zpät jeho otcovi.

43 (KAR) Elálmélkodának pedig mindnyájan az Istennek nagyságos erején. Mikor pedig mindnyájan csodálkozának mind azokon, a miket Jézus cselekedék, monda az õ tanítványainak:
43 (ROH) A všetci žasli nad veličenstvom Božím. A keď sa všetci divili všetkému tomu, čo činil, povedal svojim učeníkom:

44 (KAR) Vegyétek füleitekbe ezeket a beszédeket: Mert az embernek Fia az emberek kezébe fog adatni.
44 (ROH) Vy si zapamätajte tieto slová, lebo Syn človeka bude vydaný do rúk ľudí.

45 (KAR) De õk nem érték e mondást, és el vala rejtve elõlük, hogy ne értsék azt; és féltek õt megkérdezni e mondás felõl.
45 (ROH) Ale oni nerozumeli tomu slovu, a bolo zakryté pred nimi, aby ho nepochopili, a báli sa ho opýtať na to slovo.

46 (KAR) Támada pedig bennök az a gondolat, hogy ki nagyobb közöttük.
46 (ROH) A prišla im myšlienka, že ktorý asi z nich je väčší.

47 (KAR) Jézus pedig látván az õ szívök gondolatát, egy kis gyermeket megfogván, maga mellé állatá azt,
47 (ROH) Ale Ježiš vidiac myšlienku ich srdca pojal si dieťa a postavil ho vedľa seba

48 (KAR) És monda nékik: Valaki e kis gyermeket befogadja az én nevemben, engem fogad be; és valaki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem elküldött; mert a ki legkisebb mindnyájan ti közöttetek, az lesz nagy.
48 (ROH) a povedal im: Ktokoľvek by prijal toto dieťa v mojom mene, mňa prijíma; a ktokoľvek by mňa prijal, prijíma toho, ktorý ma poslal. Lebo kto je najmenší medzi všetkými vami, ten bude veľký.

49 (KAR) Felelvén pedig János, monda: Mester, láttunk valakit, a ki a te nevedben ördögöket ûz; és eltiltók õt, mivelhogy [téged] nem követ mi velünk.
49 (ROH) A Ján odpovedal a riekol: Pane videli sme nejakého človeka, ktorý v tvojom mene vyháňa démonov, a bránili sme mu, pretože nechodí s nami.

50 (KAR) És monda néki Jézus: Ne tiltsátok el: mert a ki nincs ellenünk, mellettünk van.
50 (ROH) Ale Ježiš mu povedal: Nebráňte mu, lebo ten, kto nie je proti vám, je za vás.

51 (KAR) Lõn pedig, mikor az idõ elközelgete, hogy õ felvitessék, eltökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy,
51 (ROH) A keď sa už doplňovaly dni, aby bol vzatý hore do neba, pevne obrátil svoju tvár, že pojde do Jeruzalema

52 (KAR) És követeket külde az õ orczája elõtt; és [azok] elmenvén, bemenének egy samaritánus faluba, hogy néki [szállást] készítsenek.
52 (ROH) a poslal poslov pred sebou. A oni idúc vošli do samaritánskeho mestečka, aby mu tam prihotovili.

53 (KAR) De nem fogadák be õt, mivelhogy õ Jeruzsálembe megy vala.
53 (ROH) Ale ho neprijali, pretože jeho tvár bola obrátená ísť hore do Jeruzalema.

54 (KAR) Mikor pedig ezt látták az õ tanítványai, Jakab és János, mondának: Uram, akarod-é, hogy mondjuk, hogy tûz szálljon alá az égbõl, és emészsze meg ezeket, mint Illyés is cselekedett?
54 (ROH) A keď to videli jeho učeníci, Jakob a Ján, povedali: Pane, či chceš, aby sme povedali, aby oheň sostúpil s neba a strávil ich, ako aj Eliáš urobil?

55 (KAR) De [Jézus] megfordulván, megdorgálá õket, mondván: Nem tudjátok minémû lélek van ti bennetek:
55 (ROH) Ale Ježiš sa obrátil, pokarhal ich a povedal: Neviete, čieho ste vy ducha;

56 (KAR) Mert az embernek Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem hogy megtartsa. Elmenének azért más faluba.
56 (ROH) lebo Syn človeka neprišiel zahubiť ľudské duše, ale spasiť. A išli do iného mestečka.

57 (KAR) Lõn pedig, mikor menének, valaki monda néki az úton: Követlek téged Uram, valahová mégy!
57 (ROH) A stalo sa, keď išli, že mu povedal ktosi na ceste: Pane, pojdem za tebou, kamkoľvek pojdeš.

58 (KAR) És monda néki Jézus: A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs fejét hová lehajtania.
58 (ROH) A Ježiš mu riekol: Líšky majú svoje skrýše, i nebeskí vtáci majú svoje hniezda; ale Syn človeka nemá, kde by hlavu sklonil.

59 (KAR) Monda pedig másnak: Kövess engem. Az pedig monda: Uram, engedd meg nékem, hogy elõbb elmenjek és eltemessem az én atyámat.
59 (ROH) A inému riekol: Poď za mnou! Ale on povedal: Pane, dovoľ mi, aby som prv odišiel a pochoval svojho otca.

60 (KAR) Monda pedig néki Jézus: Hadd temessék el a halottak az õ halottaikat: te pedig elmenvén, hirdesd az Isten országát.
60 (ROH) Ale Ježiš mu povedal: Nechaj mŕtvych pochovať svojich mŕtvych, ale ty odídi a rozhlasuj kráľovstvo Božie!

61 (KAR) Monda pedig más is: Követlek téged Uram; de elõbb engedd meg nékem, hogy búcsút vegyek azoktól, a kik az én házamban vannak.
61 (ROH) A povedal aj iný: Pojdem za tebou, Pane, ale mi dovoľ prv rozlúčiť sa s tými, ktorí patria k môjmu domu.

62 (KAR) És monda néki Jézus: Valaki az eke szarvára veti kezét, és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára.
62 (ROH) Ale Ježiš mu povedal: Nikto položivší svoju ruku na pluh a ozerajúci sa nazpät nie je súci do kráľovstva Božieho.


Lk 9, 1-62





Verš 1
Minekutána pedig összehívta [Jézus ]az õ tizenkét tanítványát, ada nékik erõt és hatalmat minden ördögök ellen, és betegségek gyógyítására.
Mt 10:1 - És elõszólítván tizenkét tanítványát, hatalmat ada nékik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiûzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden erõtelenséget.
Mk 3:13 - Azután felméne a hegyre, és magához szólítá, a kiket akar vala; és hozzá menének.
Mk 6:7 - Majd magához szólítá a tizenkettõt, és kezdé õket kiküldeni kettõnként, és ada nékik hatalmat a tisztátalan lelkeken.
Lk 6:13 - És mikor megvirrada, elõszólítá az õ tanítványait és kiválaszta azok közül tizenkettõt, a kiket apostoloknak is neveze:

Verš 2
És elküldé õket, hogy prédikálják az Isten országát, és betegeket gyógyítsanak.
Mt 10:7 - Elmenvén pedig prédikáljatok, mondván: Elközelített a mennyeknek országa.

Verš 3
És monda nékik: Semmit az útra ne vigyetek, se pálczákat, se táskát, se kenyeret, se pénzt; se két-két ruhátok ne legyen.
Mt 10:9 - Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se réz-pénzt a ti erszényetekbe,
Mk 6:8 - És megparancsolá nékik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy pálczán kívül; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;
Lk 22:35 - És monda nékik: Mikor elküldtelek benneteket erszény, táska és saru nélkül, volt-é valamiben fogyatkozástok? Õk pedig mondának: Semmiben sem.

Verš 5
És valakik be nem fogadnak titeket, kimenvén abból a városból, még a port is verjétek le lábaitokról, bizonyságul õ ellenök.
Mt 10:14 - És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is verjétek le.
Mk 6:11 - A kik pedig nem fogadnak titeket, sem nem hallgatnak rátok, onnét kimenvén, verjétek le a port lábaitokról, bizonyságul õ ellenök. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tûrhetõbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.
Lk 10:11 - Még a port is, a mely reánk ragadt a ti várostokból, itt köztetek letöröljük; mindazáltal ez legyen tudtotokra, hogy az Isten országa elközelített hozzátok.
Sk 13:51 - Azok pedig lábuknak porát lerázván ellenük, elmenének Ikóniumba.
Sk 18:6 - Mikor pedig azok ellenszegülének és káromlásokat szólának, ruháit megrázva monda nékik: Véretek a fejetekre; én tiszta vagyok: mostantól fogva a pogányokhoz megyek.

Verš 7
Meghallá pedig Heródes a negyedes fejedelem, mindazokat, a mik õ általa történtek: és zavarban volt, mivelhogy némelyek azt mondák, hogy János támadt fel a halálból;
Mt 14:1 - Abban az idõben hírét hallá Heródes negyedes fejedelem Jézusnak,
Mk 6:14 - És meghallá ezeket Heródes király (mert nyilvánvalóvá lõn az õ neve) és monda: Keresztelõ János támadt fel a halálból és azért mûködnek benne ez erõk.

Verš 10
Visszatérvén pedig az apostolok, elbeszélének néki mindent, a mit cselekedtek. És azokat maga mellé vévén, elvonula magánosan a Bethsaida nevû városnak puszta helyére.
Mk 6:30 - És az apostolok összegyûlekezének Jézushoz, és elbeszélének néki mindent, azt is, a miket cselekedtek, azt is, a miket tanítottak vala.
Mt 14:13 - És mikor ezt meghallotta Jézus, elméne onnét hajón egy puszta helyre egyedül. A sokaság pedig ezt hallva, gyalog követé õt a városokból.
Mk 6:31 - Õ pedig monda nékik: Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre és pihenjetek meg egy kevéssé. Mert sokan valának a járó-kelõk, és még evésre sem volt alkalmas idejök.

Verš 12
A nap pedig hanyatlani kezdett; és a tizenkettõ õ hozzá járulván, monda néki: Bocsásd el a sokaságot, hogy elmenvén a körülvaló falvakba és majorokba megszálljanak, és eledelt találjanak, mert itt puszta helyen vagyunk.
Mt 14:15 - Mikor pedig estveledék, hozzá menének az õ tanítványai, mondván: Puszta hely ez, és az idõ már elmúlt; bocsásd el a sokaságot, hogy menjenek el a falvakba és vegyenek magoknak eleséget.
Mk 6:35 - Mikor pedig immár nagy idõ vala, hozzámenvén az õ tanítványai mondának: Puszta ez a hely, és immár nagy idõ van:
Jn 6:5 - Mikor azért felemelé Jézus a szemeit, és látá, hogy nagy sokaság jõ hozzá, monda Filepnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek?

Verš 13
Õ pedig monda nékik: Adjatok nékik ti enni. Azok pedig mondának: Nincs nékünk több öt kenyerünknél és két halunknál; hanem ha elmegyünk és mi veszünk eledelt az egész sokaságnak.
Mt 14:16 - Jézus pedig monda nékik: Nem szükség elmenniök; adjatok nékik ti enniök.
Mk 6:37 - Õ pedig felelvén, monda nékik: Adjatok nékik ti enniök. És mondának néki: Elmenvén, vegyünk-é kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?
Jn 6:9 - Van itt egy gyermek, a kinek van öt árpa kenyere és két hala; de mi az ennyinek?

Verš 16
Minekutána pedig vette az öt kenyeret és a két halat, a mennybe emelvén szemeit, megáldá azokat, és megszegé; és adá a tanítványoknak, hogy a sokaság elé tegyék.
1Sam 9:13 - A mint a városba mentek, azonnal megtaláljátok, mielõtt felmenne a hegyre, hogy egyék; mert a nép nem eszik addig, míg õ el nem jön, mivel a véres áldozatot õ áldja meg, és azután esznek a meghívottak. Azért most menjetek fel, mert épen most fogjátok õt megtalálni.

Verš 18
És lõn, mikor õ magában imádkozék, vele valának a tanítványok; és megkérdé õket, mondván: Kinek mond engem a sokaság?
Mt 16:13 - Mikor pedig Jézus Czézárea Filippi környékére méne, megkérdé tanítványait, mondván: Engemet, embernek Fiát, kinek mondanak az emberek?
Mk 8:27 - És elméne Jézus és az õ tanítványai Czézárea Filippi falvaiba; és útközben megkérdé az õ tanítványait, mondván nékik: Kinek mondanak engem az emberek?

Verš 19
Õk pedig felelvén, mondának: Keresztelõ Jánosnak; némelyek pedig Illésnek; némelyek pedig, hogy a régi próféták közül támadt fel valamelyik.
Mt 14:2 - És monda szolgáinak: Ez ama Keresztelõ János; õ támadt fel a halálból, és azért mûködnek benne az erõk.

Verš 20
És monda nékik: Hát ti kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda: Az Isten ama Krisztusának.
Jn 6:69 - És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élõ Istennek Fia.

Verš 22
Ezt mondván: Szükség az ember Fiának sokat szenvedni és megvettetni a vénektõl, a fõpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon feltámadni.
Mt 16:21 - Ettõl fogva kezdé Jézus jelenteni az õ tanítványainak, hogy néki Jeruzsálembe kell menni, és sokat szenvedni a vénektõl és a fõpapoktól és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon föltámadni.
Mt 17:22 - Mikor pedig Galileában jártak vala, monda nékik Jézus: Az ember Fia emberek kezébe adatik;
Mk 8:31 - És kezdé õket tanítani, hogy az ember Fiának sokat kell szenvedni, és megvettetni a vénektõl és a fõpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapra feltámadni.
Mk 9:31 - Mert tanítja vala tanítványait, és ezt mondja vala nékik: Az embernek Fia az emberek kezébe adatik, és megölik õt; de ha megölték, harmadnapra föltámad.
Mk 10:33 - Mondván: Ímé, felmegyünk Jeruzsálembe, és az embernek Fia átadatik a fõpapoknak és az írástudóknak, és halálra kárhoztatják õt, és a pogányok kezébe adják õt;
Lk 18:31 - És maga mellé vévén a tizenkettõt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a próféták megírtak.
Lk 24:7 - Mondván: Szükség az ember Fiának átadatni a bûnös emberek kezébe, és megfeszíttetni, és harmadnapon feltámadni.

Verš 23
Mondja vala pedig mindeneknek: Ha valaki én utánam akar jõni, tagadja meg magát, és vegye fel az õ keresztjét minden nap, és kövessen engem.
Mt 10:38 - És a ki föl nem veszi az õ keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám.
Mt 16:24 - Ekkor monda Jézus az õ tanítványainak: Ha valaki jõni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az õ keresztjét, és kövessen engem.
Mk 8:34 - A sokaságot pedig az õ tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jõni, tagadja meg magát, és vegye fel az õ keresztjét, és kövessen engem.
Lk 14:27 - És valaki nem hordozza az õ keresztjét, és én utánam jõ, nem lehet az én tanítványom.

Verš 24
Mert a ki meg akarja tartani az õ életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az õ életét én érettem, az megtartja azt.
Mt 10:39 - A ki megtalálja az õ életét, elveszti azt; és a ki elveszti az õ életét én érettem, megtalálja azt.
Mt 16:25 - Mert a ki meg akarja tartani az õ életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az õ életét én érettem, megtalálja azt.
Mk 8:35 - Mert valaki meg akarja tartani az õ életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az õ életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt.
Lk 17:33 - Valaki igyekezik az õ életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt.
Jn 12:25 - A ki szereti a maga életét, elveszti azt; és a ki gyûlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt.

Verš 26
Mert valaki szégyel engem és az én beszédemet, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljõ az õ dicsõségével, és az Atyáéval és a szent angyalokéval.
Mt 10:33 - A ki pedig megtagad engem az emberek elõtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám elõtt.
Mk 8:38 - Mert valaki szégyel engem és az én beszédeimet e parázna és bûnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljõ az õ Atyja dicsõségében a szent angyalokkal.
Lk 12:9 - A ki pedig megtagad engem az emberek elõtt, megtagadtatik az Isten angyalai elõtt.
2Tim 2:12 - Ha tûrünk, vele együtt fogunk uralkodni is: ha megtagadjuk, õ is megtagad minket;
1Jn 2:23 - Senkiben nincs meg az Atya, a ki tagadja a Fiút. A ki vallást tesz a Fiúról, abban az Atya is megvan.

Verš 27
Mondom pedig néktek bizonnyal, hogy vannak az itt állók közül némelyek, kik a halált meg nem kóstolják, mígnem meglátják az Istennek országát.
Mt 16:28 - Bizony mondom néktek: Azok között, a kik itt állanak, vannak némelyek, a kik nem kóstolják meg a halált, a míg meg nem látják az embernek Fiát eljõni az õ országában.
Mk 9:1 - Azután monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy vannak némelyek az itt állók között, a kik nem kóstolnak addig halált, a míg meg nem látják, hogy az Isten országa eljött hatalommal.

Verš 28
És lõn e beszédek után mintegy nyolczadnappal, hogy maga mellé vevé Pétert, Jánost és Jakabot, és felméne a hegyre imádkozni.
Mt 17:1 - És hat nap mulva magához vevé Jézus Pétert, Jakabot és ennek testvérét Jánost, és felvivé õket magokban egy magas hegyre.
Mk 9:2 - És hat nap múlva magához vevé Jézus Pétert és Jakabot és Jánost, és felvivé õket csupán magukban egy magas hegyre. És elváltozék elõttük;

Verš 35
És szózat lõn a felhõbõl, mondván: Ez amaz én szerelmes Fiam, õt hallgassátok.
Iz 42:1 - Ímé az én szolgám, a kit gyámolítok, az én választottam, a kit szívem kedvel, lelkemet adtam õ belé, törvényt beszél a népeknek.
Mt 3:17 - És ímé egy égi hang ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.
Mt 17:5 - Mikor õ még beszél vala, ímé, fényes felhõ borítá be õket; és ímé szózat lõn a felhõbõl, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: õt hallgassátok.
Mk 1:11 - És szózat lõn az égbõl: Te vagy az én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.
Mk 9:7 - És felhõ támada, mely õket befogá, és a felhõbõl szózat jöve, mondván: Ez az én szerelmes Fiam; õt hallgassátok.
Lk 3:22 - És leszálla õ reá a Szent Lélek testi ábrázatban mint egy galamb, és szózat lõn mennybõl, ezt mondván: Te vagy amaz én szerelmes Fiam, te benned gyönyörködöm!
Kol 1:13 - A ki megszabadított minket a sötétség hatalmából, és általvitt az Õ szerelmes Fiának országába;
2Pt 1:17 - Mert a mikor az Atya Istentõl azt a tisztességet és dicsõséget nyerte, hogy hozzá a felséges dicsõség ilyen szózata jutott: Ez az én szeretett Fiam, a kiben én gyönyörködöm:
Dt 18:19 - És ha valaki nem hallgat az én ígéimre, a melyeket az én nevemben szól, én megkeresem azon!
Sk 3:22 - Mert Mózes ezt mondotta az atyáknak: Prófétát támaszt néktek az Úr, a ti Istenetek a ti atyátokfiai közül, mint engem; azt hallgassátok mindenben, a mit csak szólánd néktek.

Verš 37
És lõn másnap, mikor õk a hegyrõl leszállottak, sok nép méne elébe.
Mt 17:14 - És mikor a sokasághoz értek, egy ember jöve hozzá, térdre esvén õ elõtte,
Mk 9:17 - És felelvén egy a sokaságból, monda: Mester, ide hoztam hozzád az én fiamat, a kiben néma lélek van.

Verš 44
Vegyétek füleitekbe ezeket a beszédeket: Mert az embernek Fia az emberek kezébe fog adatni.
Mt 17:22 - Mikor pedig Galileában jártak vala, monda nékik Jézus: Az ember Fia emberek kezébe adatik;
Mk 9:31 - Mert tanítja vala tanítványait, és ezt mondja vala nékik: Az embernek Fia az emberek kezébe adatik, és megölik õt; de ha megölték, harmadnapra föltámad.

Verš 45
De õk nem érték e mondást, és el vala rejtve elõlük, hogy ne értsék azt; és féltek õt megkérdezni e mondás felõl.
Lk 2:50 - De õk nem érték e beszédet, a mit õ nékik szóla.
Lk 18:34 - Õk pedig ezekbõl semmit nem értének; és a beszéd õ elõlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat.

Verš 46
Támada pedig bennök az a gondolat, hogy ki nagyobb közöttük.
Mt 18:1 - Abban az órában menének a tanítványok Jézushoz, mondván: Vajjon ki nagyobb a mennyeknek országában?
Mk 9:33 - És elméne Kapernaumba. És odahaza megkérdezé õket: Mi felett vetekedtetek egymással az úton?
Lk 22:24 - Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthetõ köztük nagyobbnak.

Verš 48
És monda nékik: Valaki e kis gyermeket befogadja az én nevemben, engem fogad be; és valaki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem elküldött; mert a ki legkisebb mindnyájan ti közöttetek, az lesz nagy.
Mt 18:5 - És a ki egy ilyen kis gyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be.
Mk 9:37 - A ki az ilyen gyermekek közül egyet befogad az én nevemben, engem fogad be; és a ki engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, a ki engem elbocsátott.
Jn 13:20 - Bizony, bizony mondom néktek: A ki befogadja, ha valakit elküldök, engem fogad be; a ki pedig engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött.
Lk 10:16 - A ki titeket hallgat, engem hallgat, és a ki titeket megvet, engem vet meg; és a ki engem vet meg, azt veti meg, a ki engem elküldött.
Jn 13:20 - Bizony, bizony mondom néktek: A ki befogadja, ha valakit elküldök, engem fogad be; a ki pedig engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött.
Mt 23:11 - Hanem a ki a nagyobb közöttetek, legyen a ti szolgátok.
Lk 14:11 - Mert mindenki, a ki magát felmagasztalja, megaláztatik; és a ki magát megalázza, felmagasztaltatik.
Lk 18:14 - Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az õ házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik.

Verš 49
Felelvén pedig János, monda: Mester, láttunk valakit, a ki a te nevedben ördögöket ûz; és eltiltók õt, mivelhogy [téged] nem követ mi velünk.
Mk 9:38 - János pedig felele néki, mondván: Mester, látánk valakit, a ki a te neveddel ördögöket ûz, a ki nem követ minket; és eltiltók õt, mivelhogy nem követ minket.

Verš 50
És monda néki Jézus: Ne tiltsátok el: mert a ki nincs ellenünk, mellettünk van.
Mt 12:30 - A ki velem nincsen, ellenem van; és a ki velem nem gyûjt, tékozol.
Lk 11:23 - A ki velem nincs, ellenem van; és a ki velem nem takar, tékozol.

Verš 51
Lõn pedig, mikor az idõ elközelgete, hogy õ felvitessék, eltökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy,
Mk 16:19 - Az Úr azért, minekutána szólott vala nékik, felviteték a mennybe, és üle az Istennek jobbjára.
Sk 1:2 - Mind a napig, melyen fölviteték, minekutána parancsolatokat adott a Szent Lélek által az apostoloknak, kiket választott vala magának.
1Tim 3:16 - És minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: Isten megjelent testben, megigazíttatott lélekben, megláttatott az angyaloktól, hirdettetett a pogányok közt, hittek benne a világon, felvitetett dicsõségbe.

Verš 53
De nem fogadák be õt, mivelhogy õ Jeruzsálembe megy vala.
Jn 4:9 - Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tõlem, a ki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.

Verš 54
Mikor pedig ezt látták az õ tanítványai, Jakab és János, mondának: Uram, akarod-é, hogy mondjuk, hogy tûz szálljon alá az égbõl, és emészsze meg ezeket, mint Illyés is cselekedett?
2Kr 1:10 - Felelvén Illés, monda az ötven ember elõtt járó fõembernek: Ha én Isten embere vagyok, szálljon tûz alá az égbõl, és emészszen meg téged és az alattad való ötven embert. És tûz szálla alá az égbõl, és megemészté õt és az [õ] ötven emberét.
2Kr 1:12 - És felele Illés, és monda nékik: Ha Isten embere vagyok, szálljon tûz az égbõl alá, és emészszen meg téged és a te ötven emberedet. És Istennek tüze szálla alá az égbõl, és megemészté õt és az õ ötven emberét.

Verš 56
Mert az embernek Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem hogy megtartsa. Elmenének azért más faluba.
Jn 3:17 - Mert nem azért küldte az Isten az õ Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.
Jn 12:47 - És ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a világot, hanem hogy megtartsam a világot.

Verš 57
Lõn pedig, mikor menének, valaki monda néki az úton: Követlek téged Uram, valahová mégy!
Mt 8:19 - És hozzámenvén egy írástudó, monda néki: Mester, követlek téged, akárhova mégy.

Verš 59
Monda pedig másnak: Kövess engem. Az pedig monda: Uram, engedd meg nékem, hogy elõbb elmenjek és eltemessem az én atyámat.
Mt 8:21 - Egy másik pedig az õ tanítványai közül monda néki: Uram, engedd meg nékem, hogy elõbb elmenjek és eltemessem az én atyámat.

Verš 60
Monda pedig néki Jézus: Hadd temessék el a halottak az õ halottaikat: te pedig elmenvén, hirdesd az Isten országát.
Mt 8:22 - Jézus pedig monda néki: Kövess engem, és hagyd, hogy a halottak temessék el az õ halottaikat.

Verš 61
Monda pedig más is: Követlek téged Uram; de elõbb engedd meg nékem, hogy búcsút vegyek azoktól, a kik az én házamban vannak.
1Kr 19:20 - És õ elhagyván az ökröket, Illés után futott, és monda: Kérlek hadd csókoljam meg az én atyámat és az én anyámat, és azután követlek. És monda: Menj, térj vissza; mert mit cselekedtem tenéked?

Verš 62
És monda néki Jézus: Valaki az eke szarvára veti kezét, és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára.
Prís 26:11 - Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettõzteti az õ bolondságát.
Flp 3:14 - De egyet [cselekszem,] azokat, a melyek hátam megett vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, a melyek elõttem vannak, nékik dõlvén, czélegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülrõl való elhívása jutalmára.
Heb 6:5 - És megízlelték az Istennek jó beszédét és a jövendõ világnak erõit,
2Pt 2:20 - Mert ha az Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése által a világ fertelmeit elkerülték, de ezekbe ismét belekeveredve legyõzetnek, az õ utolsó állapotjuk gonoszabbá lett az elsõnél.

Lk 9,1-6 - Mt 10, 5-14; Mk 6, 7-13.

Lk 9,7-9 - Mt 14, 1-2; Mk 6, 14-16.

Lk 9,10-17 - Mt 14, 13-21; Mk 6, 30-44; Jn 6, 1-13.

Lk 9,18-21 - Mt 16, 13-20; Mk 8, 27-30.

Lk 9,22 - Mt 16, 21; Mk 8, 31.

Lk 9,23-27 - Mt 16, 24-28; Mk 8, 34-9, 1.

Lk 9,27 - Vzťahuje sa to na Ježišovo premenenie a najmä zmŕtvychvstanie.

Lk 9,28-36 - Mt 17, 1-9; Mk 9, 2-10.

Lk 9,37-43 - Mt 17, 14-20; Mk 9, 14-29.

Lk 9,43-45 - Mt 17, 22; Mk 9, 30-32.

Lk 9,46-48 - Mt 18, 1-5; Mk 9, 33-37.

Lk 9,49-50 - Mk 9, 38-41.

Lk 9,51-56 - Verš 51 zodpovedá Mt 19, 1 a Mk 10, 1. Lukáš uvádza na začiatku Ježišovho účinkovania v Judei veľkú zbierku evanjeliového materiálu, zoskupeného okolo niekoľkých epizód, ktoré sa odohrali na judejskom území (Lk 9, 51 - 18, 14). "Pevne sa rozhodol" - doslova: "Zatvrdil si tvár" (porov. Iz 50, 7).

Lk 9,53 - Samaritáni sa nábožensky už dávno (od čias babylonského zajatia) odtrhli od náboženskej jednoty so Židmi a pokladali svoj posvätný vrch Garizim za miesto, kde treba Boha uctievať (Jn 4, 20). Preto sa správali nepriateľsky aj voči židovským pútnikom, ktorí šli cez ich územie z Galiley do Jeruzalema.

Lk 9,57-62 - Mt 8, 18-22.