  | Kniha NumeriBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Nm 20, 1-29 |
1 Nm 20, 1 És eljutának Izráel fiai, az egész gyülekezet Czin pusztájába az elsõ hónapban és megtelepedék a nép Kádesben, és meghala ott Miriám, és eltemetteték ott. 2 Nm 20, 2 De nem vala vize a gyülekezetnek, összegyûlének azért Mózes és Áron ellen. 3 Nm 20, 3 És feddõzék a nép Mózessel, és szólának mondván: Vajha holtunk volna meg, mikor megholtak a mi atyánkfiai az Úr elõtt! 4 Nm 20, 4 És miért hoztátok az Úrnak gyülekezetét e pusztába, hogy meghaljunk itt mi, és a mi barmaink? 5 Nm 20, 5 És miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy e rossz helyre hozzatok minket, hol nincs vetés, sem füge, sem szõlõ, sem gránátalma, és inni való víz sincsen! 6 Nm 20, 6 Elmenének azért Mózes és Áron a gyülekezetnek színe elõl, a gyülekezet sátorának nyílása elé, és arczukra borulának; és megjelenék nékik az Úrnak dicsõsége. 7 Nm 20, 7 És szóla az Úr Mózesnek, mondván: 8 Nm 20, 8 Vedd ezt a vesszõt, és gyûjtsd össze a gyülekezetet te, és Áron, a te atyádfia, és szóljatok ím e kõsziklának az õ szemeik elõtt, hogy adjon vizet; és fakaszsz vizet nékik e kõsziklából, és adj inni a gyülekezetnek és az õ barmaiknak. 9 Nm 20, 9 Vevé azért Mózes azt a vesszõt az Úrnak színe elõl a mint parancsolta vala néki. 10 Nm 20, 10 És összegyûjték Mózes és Áron a gyülekezetet a kõszikla elé, és monda nékik: Halljátok meg most, ti lázadók! Avagy e kõsziklából fakasszunk-é néktek vizet? 11 Nm 20, 11 És felemelé Mózes az õ kezét, és megüté a kõsziklát az õ vesszejével két ízben; és sok víz ömle ki, és ivék a gyülekezet és az õ barmai. 12 Nm 20, 12 És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Mivelhogy nem hittetek nékem, hogy megdicsõítettetek volna engem Izráel fiainak szemei elõtt: azért nem viszitek be e községet a földre, a melyet adtam nékik. 13 Nm 20, 13 Ezek a versengésnek vizei, a melyekért feddõztek Izráel fiai az Úrral; és megdicsõítette magát õ bennök. 14 Nm 20, 14 És külde Mózes követeket Kádesbõl Edom királyához, [kik így szólának:] Ezt mondja a te atyádfia az Izráel: Te tudod mindazt a nyomorúságot, a mely mi rajtunk esett: 15 Nm 20, 15 Hogy a mi atyáink alámentek Égyiptomba, és sok ideig laktunk Égyiptomban, és hogy nyomorgatának minket az égyiptombeliek, és a mi atyáinkat. 16 Nm 20, 16 És kiáltottunk az Úrhoz, és meghallgatta a mi szónkat, és angyalt külde és kihozott minket Égyiptomból; és ímé Kádesben vagyunk a te határodnak végvárosában. 17 Nm 20, 17 Hadd mehessünk át a te földeden! Nem megyünk át sem mezõn, sem szõlõn, és kútvizet sem iszunk; az országúton megyünk, és nem térünk sem jobbra, sem balra, míg általmegyünk a te határodon. 18 Nm 20, 18 Felele pedig Edom: Nem mehetsz át az én [földemen], hogy fegyverrel ne menjek ellened! 19 Nm 20, 19 És mondának néki Izráel fiai: A járt úton megyünk fel, és ha a te vizedet iszszuk, én és az én barmaim, megadom annak az árát. Nincs egyéb szándék[om] csak hogy gyalog mehessek át. 20 Nm 20, 20 Az pedig monda: Nem mégy át. És kiméne õ ellene Edom sok néppel és nagy erõvel. 21 Nm 20, 21 Mivel nem akará Edom megengedni Izráelnek, hogy általmenjen az õ országán: azért eltére Izráel õ tõle. 22 Nm 20, 22 Majd elindulának Kádesbõl, és jutának Izráel fiai, az egész gyülekezet a Hór hegyére. 23 Nm 20, 23 És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, a Hór hegyénél, Edom földének határán, mondván: 24 Nm 20, 24 Áron az õ népeihez takaríttatik: mert nem megy be a földre, a melyet Izráel fiainak adtam, mivelhogy ellenszegültetek az én szómnak a versengésnek vizénél. 25 Nm 20, 25 Vedd Áront és Eleázárt, az õ fiát, és vezesd fel õket a Hór hegyére. 26 Nm 20, 26 És vetkeztesd le Áront az õ ruháiból, és öltöztesd fel azokba Eleázárt, az õ fiát; mert Áron [az õ népéhez] takaríttatik, és meghal ott. 27 Nm 20, 27 És úgy cselekedék Mózes, a mint parancsolta vala az Úr, és felmenének a Hór hegyére az egész gyülekezet láttára. 28 Nm 20, 28 És Mózes levetkezteté Áront az õ ruháiból, és felöltözteté azokba Eleázárt, az õ fiát. És meghala Áron ott a hegynek tetején, Mózes pedig és Eleázár leszálla a hegyrõl. 29 Nm 20, 29 És látá az egész gyülekezet, hogy meghalt vala Áron, és siratá Áront harmincz napig Izráelnek egész háza.
| | | Nm 20, 1-29 |
Verš 3
És feddõzék a nép Mózessel, és szólának mondván: Vajha holtunk volna meg, mikor megholtak a mi atyánkfiai az Úr elõtt!
Nm 16:32 - És megnyitá a föld az õ száját, és elnyelé õket és az õ háznépeiket: és minden embert, a kik Kórééi valának, és minden jószágukat.
Nm 16:49 - És valának, a kik megholtak vala e csapás alatt, tizennégy ezer hétszázan; azokon kivül, a kik megholtak vala a Kóré dolgáért.
Verš 8
Vedd ezt a vesszõt, és gyûjtsd össze a gyülekezetet te, és Áron, a te atyádfia, és szóljatok ím e kõsziklának az õ szemeik elõtt, hogy adjon vizet; és fakaszsz vizet nékik e kõsziklából, és adj inni a gyülekezetnek és az õ barmaiknak.
Neh 9:15 - És kenyeret az égbõl adál nékik éhségökben, és vizet a kõsziklából hozál ki nékik szomjúságokban; és mondád nékik, hogy menjenek be és bírják a földet, melyre nézve fölemelted kezedet, hogy nékik adod.
Ž 78:15 - Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bõségesen, akárcsak a mélységes vizekbõl.
Ž 105:41 - Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
Ž 114:8 - A ki átváltoztatja a kõsziklát álló tóvá, és a szirtet vizek forrásává.
Verš 10
És összegyûjték Mózes és Áron a gyülekezetet a kõszikla elé, és monda nékik: Halljátok meg most, ti lázadók! Avagy e kõsziklából fakasszunk-é néktek vizet?
Ž 106:32 - Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
Dt 32:51 - Mivelhogy vétkeztetek ellenem Izráel fiai között a versengésnek vizénél, a Czin pusztájában Kádesnél: mert nem szenteltetek meg engem Izráel fiai között.
Verš 11
És felemelé Mózes az õ kezét, és megüté a kõsziklát az õ vesszejével két ízben; és sok víz ömle ki, és ivék a gyülekezet és az õ barmai.
Ž 78:15 - Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bõségesen, akárcsak a mélységes vizekbõl.
Ž 105:41 - Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
Iz 48:21 - Nem szomjaznak, bárha pusztaságon vezeti is õket: kõsziklából vizet fakaszt nékik, és meghasítja a sziklát és víz ömöl belõle.
1Kor 10:4 - És mindnyájan egy lelki italt ittak, mert ittak a lelki kõsziklából, a mely követi vala õket, e kõszikla pedig a Krisztus volt.
Iz 43:20 - Dicsõítni fog engem a mezõ vada, a sakálok és struczok, hogy vizet szereztem a pusztában; a kietlenben folyóvizeket, hogy választott népemnek inni adjak.
Verš 12
És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Mivelhogy nem hittetek nékem, hogy megdicsõítettetek volna engem Izráel fiainak szemei elõtt: azért nem viszitek be e községet a földre, a melyet adtam nékik.
Nm 27:14 - Mivelhogy nem engedétek az én beszédemnek a Czin pusztájában, a gyülekezet versengésének idején, hogy megdicsõítettetek volna engemet ama vizeknél az õ szemeik elõtt. Ezek a versengésnek vizei Kádesnél a Czin pusztájában.
Dt 1:37 - Még én reám is megharaguvék az Úr miattatok, mondván: Te sem mégy oda be!
Verš 14
És külde Mózes követeket Kádesbõl Edom királyához, [kik így szólának:] Ezt mondja a te atyádfia az Izráel: Te tudod mindazt a nyomorúságot, a mely mi rajtunk esett:
Dt 23:7 - Ne útáld az Edomitát; mert atyádfia az; ne útáld az égyiptombelit, mert jövevény voltál az õ földén.
Abd 1:10 - A Jákób öcséd ellen [elkövetett] erõszakért szégyen borul reád, és kivágatol mindörökre!
Abd 1:12 - De ne gyönyörködjél öcsédnek napján, az õ szerencsétlenségének napján; és ne örvendj a Júda fiain az õ veszedelmök napján, és ne kérkedjél a szorongattatás napján.
Verš 16
És kiáltottunk az Úrhoz, és meghallgatta a mi szónkat, és angyalt külde és kihozott minket Égyiptomból; és ímé Kádesben vagyunk a te határodnak végvárosában.
Ex 2:23 - És lõn ama hosszú idõ alatt, meghala az Égyiptom királya, Izráel fiai pedig fohászkodnak vala a szolgaság miatt, és kiáltnak vala és feljuta a szolgaság miatt való kiáltásuk Istenhez.
Ex 14:19 - Elindula azért az Istennek Angyala, a ki jár vala az Izráel tábora elõtt, és méne mögéjök; a felhõoszlop is elindula elõlök s mögéjök álla.
Verš 21
Mivel nem akará Edom megengedni Izráelnek, hogy általmenjen az õ országán: azért eltére Izráel õ tõle.
Sdc 11:18 - És mikor [tovább] vándorolt a pusztában, megkerülte Edom földét és Moáb földét, és napkelet felõl érkezett a Moáb földéhez, és [ott] táborozott túl az Arnonon; de Moáb határába nem ment be, mert az Arnon Moáb határa.
Verš 22
Majd elindulának Kádesbõl, és jutának Izráel fiai, az egész gyülekezet a Hór hegyére.
Nm 33:37 - És elindulának Kádesbõl, és tábort ütének a Hór hegyénél, az Edom földének szélén.
Verš 25
Vedd Áront és Eleázárt, az õ fiát, és vezesd fel õket a Hór hegyére.
Nm 33:38 - Felméne pedig Áron, a pap, a Hór hegyére az Úr rendelése szerint, és meghala ott a negyvenedik esztendõben, Izráel fiainak Égyiptom földébõl való kijövetelök után, az ötödik hónapban, a hónap elsején.
Dt 32:50 - És halj meg a hegyen, a melyre felmégy, és takaríttassál a te népedhez, a miképen meghalt Áron, a te testvéred a Hór hegyén, és takaríttatott az õ népeihez;
Verš 28
És Mózes levetkezteté Áront az õ ruháiból, és felöltözteté azokba Eleázárt, az õ fiát. És meghala Áron ott a hegynek tetején, Mózes pedig és Eleázár leszálla a hegyrõl.
Dt 10:6 - Izráel fiai pedig elindulának Beeróthból, a mely a Jákán fiaié, Moszérába. Ott halt meg Áron, és ugyanott el is temetteték, és Eleázár, az õ fia lõn pappá helyette.
Dt 32:50 - És halj meg a hegyen, a melyre felmégy, és takaríttassál a te népedhez, a miképen meghalt Áron, a te testvéred a Hór hegyén, és takaríttatott az õ népeihez;
Nm 20,1 - O Kádeši pozri Gn 14,7. O Márii porov. Ex 2,4 n.; 15,20; Nm 26,59.
Nm 20,2 - Mojžiš je už unavený, tak ako aj Áron, ustavičným zápasom s nevďačným ľudom. Už mu ani neodvrávajú. Nie div, veď za štyridsať rokov viesť ľud tvrdej a nepoddajnej šije nebolo malou úlohou.
Nm 20,3 - Bratia zahynuli porov. 11,33; 14,37.45; Nm 17,11.12.
Nm 20,8 - Mojžiš už v Egypte robil divy s Pánovou palicou (Ex 4,2; 7,15; 9,23; 10,13; 14,16), aj pri Rafidim vyviedol ňou vodu zo skaly Ex 17,5.6.
Nm 20,10 - Mojžiš vie síce, že Pán môže všetko, myslí však na to, že ľud sa nenapráva, a preto ho trápi myšlienka, či sa Pán teraz zmiluje nad národom. Pochybuje teda, či Pán dá ľudu vodu. Preto mu nepostačuje udrieť skalu raz, robí to dva razy. Chýba mu pevná viera a dôvera. Mojžiš neoslávil Pána, keď neveril v jeho nesmierne milosrdenstvo. Zato sa Pán oslávil sám, keď predsa dal ľudu zázračnú vodu. Lenže pochybujúcich vylučuje zo zasľúbenej zeme, pre ktorú podstúpili toľko obetí a strastí.
Nm 20,13 - Meríba značí zvadu (pozri Ex 17,7). Lenže toto miesto nie je totožné s oným v Rafidim (porov. tiež Dt 32,15 a Ex 17,2 n.).
Nm 20,14-17 - Po skúsenosti, opísanej v Nm 14,45, Mojžiš chce svoj národ viesť do zasľúbenej zeme nie od juhu, ale od východu, a to cestou popod Mŕtve more a potom cez Jordán. Cez územie Edomčanov chce prejsť pokojne, ako priateľ. Posiela poslov, ktorí majú vyjednať pokojný prechod. Pravdepodobne napísal edomskému kráľovi list, v ktorom mu vyložil svoj úmysel. Z pamiatok Tell-el-Amarna sa dozvedáme, že králi už v najstarších časoch vyjednávali medzi sebou "listovne". – O príbuzenstve medzi Edomčanmi a Izraelitmi porov. Gn 25,21–26, o edomských kráľoch Gn 36,31–39, o anjelovi Božom Ex 23,20; Gn 12,7 a Ex 14,19. Kádeš v tom čase patril Amorejčanom.
Nm 20,21 - Porov. hl. 33.
Nm 20,22 - Vrch Hor je neďaleko Kádeša, na severozápadnej strane pohoria Seir.
Nm 20,25-29 - Podľa Dt 10,6 Áron zomrel pri Mosere (Nm 33,30). Vrch Hor bol jeden z končiarov pohoria Moserot.
