Kniha Numeri

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Nm 16, 1-50

1 Kóré pedig az Iczhár fia, a ki a Lévi fiának, Kéhátnak fia vala; és Dáthán és Abirám, Eliábnak fiai; és On, a Péleth fia, a kik Rúben fiai valának, fogták magokat; 2 És támadának Mózes ellen, és [velök] Izráel fiai közül kétszáz és ötven ember, a kik a gyülekezetnek fejedelmei valának, tanácsbeli híres neves emberek. 3 És gyülekezének Mózes ellen és Áron ellen, és mondának nékik: Sokat tulajdonítotok magatoknak, holott az egész gyülekezet, ezek mindnyájan szentek, és közöttök van az Úr: miért emelitek azért fel magatokat az Úr gyülekezete fölé? 4 És mikor hallá ezt Mózes, arczra borula, 5 És szóla Kórénak és az õ egész gyülekezetének, mondván: Reggel megmutatja az Úr: ki az övé és ki a szent, és kit fogadott magához; mert a kit magának választott, magához fogadja azt. 6 Ezt cselekedjétek azért: Vegyetek magatoknak temjénezõket, Kóré és az õ egész gyülekezete! 7 És tegyetek azokba tüzet, és rakjatok rá füstölõ szert az Úr elõtt holnap, és az a férfiú legyen szent, a kit kiválaszt az Úr. Sokat tulajdonítotok magatoknak, Lévi fiai! 8 És monda Mózes Kórénak: Halljátok meg, kérlek, Lévi fiai: 9 Avagy keveslitek-é azt, hogy titeket Izráel Istene külön választott Izráel gyülekezetétõl, hogy magához fogadjon titeket, hogy szolgáljatok az Úr sátorának szolgálatában, hogy álljatok e gyülekezet elõtt, és szolgáljatok néki? 10 És hogy magának fogadott tégedet, és minden atyádfiát, a Lévi fiait te veled; hanem még a papságot is kivánjátok? 11 Azért hát te és a te egész gyülekezeted az Úr ellen gyülekeztetek össze; mert Áron micsoda, hogy õ ellene zúgolódtok? 12 Elkülde azután Mózes, hogy hívják elõ Dáthánt és Abirámot, az Eliáb fiait. Azok pedig felelének: Nem megyünk fel! 13 Avagy kevesled-é azt, hogy felhozál minket a tejjel és mézzel folyó földrõl, hogy megölj minket a pusztában; hanem még uralkodni is akarsz rajtunk? 14 Éppen nem tejjel és mézzel folyó földre hoztál be minket, sem szántóföldet és szõlõt nem adtál nékünk örökségül! Avagy ki akarod-é szúrni az emberek szemeit? Nem megyünk fel! 15 Megharaguvék azért Mózes igen, és monda az Úrnak: Ne tekints az õ áldozatjokra! Egy szamarat sem vettem el tõlök, és egyet sem bántottam közülök. 16 Azután monda Mózes Kórénak: Te és a te egész gyülekezeted legyetek az Úr elõtt; te és azok és Áron, holnap. 17 És kiki vegye az õ temjénezõjét, és tegyetek abba füstölõ szert, és vigyétek az Úr elé, kiki az õ temjénezõjét; kétszáz és ötven temjénezõt. Te is, és Áron is, kiki az õ temjénezõjét. 18 Vevé azért kiki az õ temjénezõjét, és tevének abba tüzet, és rakának arra füstölõ szert, és megállának a gyülekezet sátorának nyílása elõtt, Mózes is és Áron. 19 Kóré pedig összegyûjtötte vala ellenök az egész gyülekezetet a gyülekezet sátorának nyílásához, és megjelenék az Úrnak dicsõsége az egész gyülekezetnek. 20 És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván: 21 Váljatok külön e gyülekezettõl, hogy megemészszem õket egy szempillantásban. 22 Õk pedig arczukra borulának, és mondának: Isten, minden test lelkének Istene! nem egy férfiú vétkezett-é, és az egész gyülekezetre haragszol-é? 23 Akkor szóla az Úr Mózesnek, mondván: 24 Szólj a gyülekezetnek, mondván: Menjetek el a Kóré, Dáthán és Abirám hajléka mellõl köröskörül. 25 Felkele azért Mózes, és elméne Dáthán és Abirám felé, követék õt Izráel vénei. 26 És szóla a gyülekezetnek, mondván: Kérlek, távozzatok el ez istentelen emberek sátorai mellõl, és semmit ne illessetek abból, a mi az övék, hogy el ne veszszetek az õ bûneik miatt. 27 És elmenének a Kóré, Dáthán és Abirám hajlékai mellõl köröskörül; Dáthán pedig és Abirám kimenének, megállván az õ sátoraiknak nyílásánál feleségeikkel, fiaikkal és kisdedeikkel. 28 Akkor monda Mózes: Ebbõl tudjátok meg, hogy az Úr küldött engemet, hogy cselekedjem mind e dolgokat, hogy nem magamtól [indultam]: 29 Ha úgy halnak meg ezek, a mint meghal minden [más] ember, és ha minden [más] ember büntetése szerint büntettetnek meg ezek: akkor nem az Úr küldött engemet. 30 Ha pedig az Úr valami új dolgot cselekszik, és a föld megnyitja az õ száját, és elnyeli õket, és mindazt, a mi az övék, és elevenen szállanak alá pokolba: akkor megismeritek, hogy gyalázták ezek az emberek az Urat. 31 És lõn, a mint elvégezé mind e beszédeket, meghasada a föld alattok. 32 És megnyitá a föld az õ száját, és elnyelé õket és az õ háznépeiket: és minden embert, a kik Kórééi valának, és minden jószágukat. 33 És alászállának azok és mindaz, a mi az övék, elevenen a pokolra: és befedezé õket a föld, és elveszének a község közül. 34 Az Izráeliták pedig, a kik körülöttök valának, mind elfutának azoknak kiáltására; mert azt mondják vala: netalán elnyel minket a föld! 35 És tûz jöve ki az Úrtól, és megemészté ama kétszáz és ötven férfiút, a kik füstölõ szerekkel áldoznak vala. 36 Szóla pedig az Úr Mózesnek, mondván: 37 Mondd meg Eleázárnak, Áron pap fiának, hogy szedje ki a temjénezõket a tûzbõl, a tüzet pedig hintsd széjjel, mert megszenteltettek a [temjénezõk]; 38 Ezeknek temjénezõi, a kik a magok lelke ellen vétkeztek. És csináljanak azokból vékonyra vert lapokat az oltár beborítására. Mivelhogy járultak azokkal az Úr elé, és megszenteltettek: legyenek jegyül Izráel fiainak. 39 Felszedé azért Eleázár pap a réz temjénezõket, a melyekkel a megégettek járultak vala oda, és vékonyra verette azokat az oltár beborítására. 40 Emlékeztetõül Izráel fiainak, hogy senki idegen, a ki nem az Áron magvából való, ne járuljon az Úr elé füstölõ szerrel füstölögtetni, hogy úgy ne járjon, mint Kóré és mint az õ gyülekezete, a miképen megmondotta vala néki az Úr Mózes által. 41 És másnap felzúdula Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes ellen és Áron ellen, mondván: Ti öltétek meg az Úrnak népét! 42 Mikor pedig egybegyûle a gyülekezet Mózes ellen és Áron ellen, akkor fordulának a gyülekezet sátora felé: és ímé befedezte vala azt a felhõ, és megjelenék az Úrnak dicsõsége. 43 Mózes azért és Áron menének a gyülekezet sátora elé. 44 És szóla az Úr Mózesnek, mondván: 45 Menjetek ki e gyülekezet közül, hogy megemészszem õket egy szempillantásban; õk pedig orczájokra borulának. 46 És monda Mózes Áronnak: Fogd a temjénezõt, és tégy abba tüzet az oltárról, és rakj reá füstölõ szert, és vidd hamar a gyülekezethez, és végezz engesztelést értök, mert kijött az Úrtól a nagy harag, elkezdõdött a csapás. 47 Vevé azért Áron [a] [temjénezõt], a mint mondotta vala Mózes, és futa a község közé, és ímé elkezdõdött vala a csapás a nép között. És füstölõ áldozatot tõn, és engesztelést szerze a népnek. 48 És megálla a megholtak között és élõk között; és megszûnék a csapás. 49 És valának, a kik megholtak vala e csapás alatt, tizennégy ezer hétszázan; azokon kivül, a kik megholtak vala a Kóré dolgáért. 50 És visszatére Áron Mózeshez a gyülekezet sátorának nyílásához. Így szûnék meg a csapás.

Verš 32

És megnyitá a föld az õ száját, és elnyelé õket és az õ háznépeiket: és minden embert, a kik Kórééi valának, és minden jószágukat.

Nm 26:10 - És megnyitá a föld az õ száját, és elnyelé õket és Kórét, meghalván az a gyülekezet, mivelhogy megemészte a tûz kétszáz és ötven férfiút, a kik intõpéldául lõnek.

Nm 27:3 - A mi atyánk meghalt a pusztában, de õ nem volt azoknak seregében, a kik összeseregeltek volt az Úr ellen a Kóré seregében; hanem az õ bûnéért holt meg, és fiai nem voltak néki.

Dt 11:6 - És a melyeket cselekedett Dáthánnal és Abirámmal, Eliábnak a Rúben fiának fiaival, mikor a föld megnyitá az õ száját, és elnyelé õket háznépeikkel, sátoraikkal, és minden marhájokkal egyetemben, a mely az övék vala, az egész Izráel között.

Ž 106:17 - Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.

Verš 1

Kóré pedig az Iczhár fia, a ki a Lévi fiának, Kéhátnak fia vala; és Dáthán és Abirám, Eliábnak fiai; és On, a Péleth fia, a kik Rúben fiai valának, fogták magokat;

Nm 26:9 - Eliáb fiai pedig, Nemuél, Dáthán és Abirám. Ez a Dáthán és Abirám a gyülekezet elõljárói valának, a kik feltámadtak vala Mózes ellen és Áron ellen.

Júd 1:11 - Jaj nékik! mert a Kain útján indultak el, és a Bálám tévelygéseivel bérért szakadtak ki, és a Kóré ellenkezésével vesztek el.

Verš 22

Õk pedig arczukra borulának, és mondának: Isten, minden test lelkének Istene! nem egy férfiú vétkezett-é, és az egész gyülekezetre haragszol-é?

Nm 27:16 - Az Úr, a minden test lelkének Istene, rendeljen férfiút a gyülekezet fölé.

Heb 12:9 - Aztán, a mi testi apáink fenyítettek minket és becsültük õket; avagy nem sokkal inkább engedelmeskedünk-é a lelkek Atyjának, és élünk!

Verš 15

Megharaguvék azért Mózes igen, és monda az Úrnak: Ne tekints az õ áldozatjokra! Egy szamarat sem vettem el tõlök, és egyet sem bántottam közülök.

1Sam 12:3 - Itt vagyok, tegyetek bizonyságot ellenem az Úr elõtt és az õ felkentje elõtt: kinek vettem el az ökrét, és kinek vettem el a szamarát, és kit csaltam meg, kit sanyargattam, és kitõl fogadtam el ajándékot, hogy a miatt szemet hunyjak? és visszaadom néktek.

Nm 16,1 - Z udalostí za tridsaťsedem rokov uvádza Písmo len dve mimoriadne príhody, a to rozpravu o vzbure Koreho a rozprávanie o rozkvitnutí Áronovej palice. – Kore bol levita, Mojžišov bratanec (Ex 6,18–21). Leviti sa už vžili do svojej úlohy pomáhať pri obetách i ťažko niesli, že nedostávajú kňazskú hodnosť.

Nm 16,12 - Dátan a Ábiron, potomci Rubenovi, nechcú viac uznať autoritu Mojžišovu. Obžalúvajú Mojžiša, že zaviedol a oklamal Izraelitov. Ironicky opisujú Egypt ako krajinu, ktorá oplýva mliekom a medom, teda prirovnávajú ju k zasľúbenej zemi. "Chceš… vylúpiť oči", čiže chceš nás zaslepiť, aby sme nevideli skutočnosť, aká je.

Nm 16,31-35 - Pán zásahom svojím dokazuje, že prvenstvo a vodcovstvo Mojžišovo je od Boha, že Mojžiš je prorokom, poslom a zástupcom Božím. Oheň od Pána, porov. Lv 10,2. Pán nevyhubil celú rodinu Koreho, jeho potomci ostali nažive (26,11.58). Neskoršie vidíme Koreovcov posluhovať v chráme ako spevákov (1 Krn 6,17.22; 2 Krn 20,19) a skladateľov žalmov (Ž 42,1; 44,1 atď.)