  | Kniha proroka AbdiášaBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Abd 1, 1-21 |
1 (KAR) Abdiás látása. Így szól az Úr Isten Edomról: Hírt hallottunk az Úrtól! És hírnök küldetett a népekhez: keljetek fel és támadjunk reá haddal!
1 (ROH) Videnie Obadiášovo: Takto hovorí Pán Hospodin o Edomovi: Počuli sme povesť od Hospodina, a posol je poslaný medzi národy, ktorý hovorí: Vstaňte, a nože vstaňme proti nemu do boja!
2 (KAR) Ímé, kicsinynyé tettelek a népek között; felettébb útálatos vagy.
2 (ROH) Hľa, učinil som ťa malým medzi národami; opovržený si veľmi.
3 (KAR) Szíved kevélysége csalt meg téged, ki szikla-hasadékokban lakozol, kinek lakóhelye magasan van, a ki mondja az õ szívében: Ki vonhatna le engem a síkra?!
3 (ROH) Pýcha tvojho srdca ťa oklamala, oj, ty, ktorý bývaš v skalných rozsadlinách, vo svojom vysokom bydlisku, ktorý hovoríš vo svojom srdci: Kto ma strhne na zem?!
4 (KAR) Ha oly magasra szállnál is, mint a sas, és ha a csillagok közé raknád is fészkedet: onnan is levonnálak, ezt mondja az Úr.
4 (ROH) Keby si si spravil vysoko jako orol, a keby si položil svoje hniezdo medzi hviezdami, aj odtiaľ ťa strhnem, hovorí Hospodin.
5 (KAR) Ha tolvajok törnének reád, avagy éjjeli rablók, (hogy elpusztíttattál!), nem [annyit] lopnának-é, [a mennyi] elegendõ?! Ha szõlõszedõk jönnének reád, nem hagynának-é gerezdeket?!
5 (ROH) Keby prišli zlodeji na teba, keby lupiči vnoci - Oj, aký si zničený! -, či nenakradnú iba toľko, čo im je dosť? Keby prišli poberači hrozien na teba, či by nezanechali paberkov?
6 (KAR) Mennyire kifosztogatták Ézsaut; felkutatták rejtett kincseit!
6 (ROH) Oj, aké sú prekutané veci Ezavove, prehľadané jeho poklady!
7 (KAR) A határig ûznek ki összes frigytársaid; megcsalnak, levernek szövetségeseid; kenyeredet tõrül vetik alád. Nincsen benne okosság!
7 (ROH) Až k pomedziu ťa vyprevadia všetci tí mužovia, s ktorými máš smluvu; povedú ťa, zmocnia sa ťa mužovia, s ktorými máš pokoj! Tí, ktorí jedia tvoj chlieb, nadstavia ti pascu! Nebude proti tomu rozumu.
8 (KAR) Azon a napon, ezt mondja az Úr, nem vesztem-é ki a bölcseket Edomból, és az értelmet az Ézsau hegyérõl?!
8 (ROH) Či nebude toho dňa tak, hovorí Hospodin, že vyhubím múdrych z Edoma a rozumnosť s vrchu Ezavovho?
9 (KAR) És megrémülnek a te vitézeid, oh Témán! hogy kiirtassék mindenki az Ézsau hegyérõl az öldöklés által.
9 (ROH) A tvoji udatní sa budú desiť, Témane, aby bol vyťatý človek s vrchu Ezavovho pre vraždu.
10 (KAR) A Jákób öcséd ellen [elkövetett] erõszakért szégyen borul reád, és kivágatol mindörökre!
10 (ROH) Pre ukrutnosť, ktorú si páchal na svojom bratovi Jakobovi, pokryje ťa hanba, a budeš vyťatý na večnosť.
11 (KAR) A mikor vele szembeálltál; a mikor serege idegenek rabjává lett, és idegenek törtek be kapuján és Jeruzsálemre sorsot vetettek: olyan voltál te is, mint bármelyik közülök.
11 (ROH) Toho dňa, ktorého si stál naproti, toho dňa, ktorého cudzinci zajímali jeho vojsko, a keď cudzozemci vošli do jeho brán a o Jeruzalem hádzali los, aj ty si bol ako jeden z nich.
12 (KAR) De ne gyönyörködjél öcsédnek napján, az õ szerencsétlenségének napján; és ne örvendj a Júda fiain az õ veszedelmök napján, és ne kérkedjél a szorongattatás napján.
12 (ROH) A preto sa nedívaj na deň svojho brata, na deň jeho nešťastia ani sa neraduj nad synmi Júdovými v deň ich zahynutia ani neroztváraj naširoko svojich úst v deň úzkosti.
13 (KAR) Ne törj be népem kapuján nyomorúságuk napján; ne gyönyörködjél te is a baján nyomorúsága napján; és ne nyúlj az õ jószágához nyomorúsága napján;
13 (ROH) Nevojdi do brány môjho ľudu v deň ich zkazy; nedívaj sa i ty na jeho zlé v deň jeho zkazy; ani nevystri svojej ruky na jeho imanie v deň jeho zkazy.
14 (KAR) A résre se állj fel menekülõit elveszíteni; és ne áruld el az õ megmaradottait a szorongattatás napján!
14 (ROH) Ani nestoj na rozcestí, aby si vyťal tých, ktorí by z neho unikli, ani nevydaj nepriateľovi jeho pozostatkov v deň úzkosti.
15 (KAR) Mert közel van az Úrnak napja minden népek ellen. A mint cselekedtél, úgy cselekesznek veled; a mit te fizettél, visszaszáll fejedre.
15 (ROH) Lebo je blízko deň Hospodinov, ktorý prijde na všetky tie národy. Jako si robil, tak sa urobí aj tebe; tvoja odplata sa navráti na tvoju hlavu.
16 (KAR) Mert a mint ti ittatok szent hegyemen, úgy isznak szüntelen az összes népek; bizony isznak és hörpengetnek, és olyanok lesznek, mintha nem lettek volna.
16 (ROH) Lebo jako ste pili na vrchu mojej svätosti, tak budú piť všetky tie národy ustavične, a tedy budú piť a budú hltať a budú, jako keby ich nebolo bývalo.
17 (KAR) De a Sion hegyén szabadulás lészen, és szentté lészen az, és a Jákób háza birtokba veszi az õ örökségét.
17 (ROH) Ale na vrchu Sione bude uniklé, a vrch Sion bude svätým, a dom Jakobov bude dedične vládnuť svojimi vlastníctvami.
18 (KAR) És a Jákób háza tûz lészen, és a József háza láng; az Ézsau háza pedig pozdorja; és meggyújtják és megemésztik õket, és nem marad meg senki Ézsau házából, mert az Úr szólott.
18 (ROH) A dom Jakobov bude ohňom a dom Jozefov plameňom, a dom Ezavov bude slamou, a rozpália sa na neho a strávia ho, ani nebude toho, kto by pozostal domu Ezavovmu, lebo Hospodin hovoril.
19 (KAR) A déliek örökség szerint bírják az Ézsau hegyét, a síkon lakók pedig a Filiszteusokat. És örökség szerint bírják az Efraim mezõit és Samaria mezõit; Benjámin pedig a Gileádot.
19 (ROH) Tí na juhu budú dedične vládnuť vrchom Ezavovým a tí na rovine Filištínmi a budú dedične vládnuť poľom Efraimovým a poľom Samárie a Benjamin Gileádom.
20 (KAR) Izráel fiainak ez a számûzött serege azokat, a melyek a Kananeusoké, mind Sarfátig; a jeruzsálemi számûzöttek pedig, a kik Szefarádban vannak, elfoglalják majd a déli városokat.
20 (ROH) A zajatí toho vojska synov Izraelových budú vládnuť tým, čo bolo majetkom Kananejov až po Sareptu, a zajatí Jeruzalema, ktorí sú v Sefarade, budú dedične vládnuť mestami na juhu.
21 (KAR) És a Sion hegyére szabadítók mennek fel, hogy megítéljék az Ézsau hegyét; és az Úré lesz a királyság.
21 (ROH) A tak vyjdú záchrancovia na vrch Sion, aby súdili vrch Ezavov, a kráľovstvo bude Hospodinovo.
| | | Abd 1, 1-21 |
Verš 1
Abdiás látása. Így szól az Úr Isten Edomról: Hírt hallottunk az Úrtól! És hírnök küldetett a népekhez: keljetek fel és támadjunk reá haddal!
Jer 49:14 - Hírt hallottam az Úrtól, és követ küldetett a nemzetekhez, a ki ezt mondja: Gyûljetek össze, induljatok ellene, és keljetek fel a harczra,
Verš 4
Ha oly magasra szállnál is, mint a sas, és ha a csillagok közé raknád is fészkedet: onnan is levonnálak, ezt mondja az Úr.
Jer 49:16 - A te könnyelmûséged csalt meg téged és a te szíved kevélysége, a ki a sziklák hasadékaiban lakol, [és] elfoglaltad a halmok tetejét. Ha olyan magas helyen rakod is fészkedet, mint a saskeselyû, onnét is lerántalak téged, azt mondja az Úr.
Verš 5
Ha tolvajok törnének reád, avagy éjjeli rablók, (hogy elpusztíttattál!), nem [annyit] lopnának-é, [a mennyi] elegendõ?! Ha szõlõszedõk jönnének reád, nem hagynának-é gerezdeket?!
Jer 49:9 - Ha szõlõszedõk törnek reád, nem hagynak gerezdeket, ha éjjeli tolvajok: pusztítanak, a míg nékik tetszik.
Verš 8
Azon a napon, ezt mondja az Úr, nem vesztem-é ki a bölcseket Edomból, és az értelmet az Ézsau hegyérõl?!
Jer 29:14 - És megtaláltok engem, azt mondja az Úr, és visszahozlak a fogságból, és összegyûjtlek titeket minden nemzet közül és mindama helyekrõl, a hová kiûztelek titeket, azt mondja az Úr, és visszahozlak e helyre, a honnan számkivetettelek titeket.
Jer 49:7 - Ezt mondja a Seregek Ura Edom felõl. Nincs bölcsesség többé Témánban? elveszett-é a tanács az értelmesektõl? hiába valóvá lett-é az õ bölcsességök?
Verš 9
És megrémülnek a te vitézeid, oh Témán! hogy kiirtassék mindenki az Ézsau hegyérõl az öldöklés által.
Am 2:14 - Elvész azért a futás a gyorstól, és nem erõsíti meg az erõst az õ ereje, és a hõs sem menekedhetik.
Am 2:16 - És a bátor szívû is a hõsök között meztelenül fut el azon a napon, ezt mondja az Úr.
Verš 10
A Jákób öcséd ellen [elkövetett] erõszakért szégyen borul reád, és kivágatol mindörökre!
Gn 27:41 - Gyûlöli vala azért Ézsaú Jákóbot az áldásért, a melylyel megáldotta vala õt az õ atyja, és monda Ézsaú az õ szívében: Közelgetnek az én atyámért való gyásznak napjai, és [akkor] megölöm az én öcsémet Jákóbot.
Ez 35:5 - Mivelhogy örökkévaló gyûlölséget tartasz, és odaadád Izráel fiait a fegyver kezébe veszedelmök idején, az utolsó vétek idején;
Am 1:11 - Így szól az Úr: Három bûne miatt Edomnak, sõt négy miatt, nem fordítom el, mert fegyverrel ûzte saját atyjafiát, és elfojtá [szívében] az irgalmasságot, és haragja szüntelen tépett, és dühösködését mindvégig fentartotta.
Verš 11
A mikor vele szembeálltál; a mikor serege idegenek rabjává lett, és idegenek törtek be kapuján és Jeruzsálemre sorsot vetettek: olyan voltál te is, mint bármelyik közülök.
Ž 137:7 - Emlékezzél meg, Uram, az Edom fiairól, a kik azt mondták Jeruzsálem napján: Rontsátok le, rontsátok le fenékig!
Verš 15
Mert közel van az Úrnak napja minden népek ellen. A mint cselekedtél, úgy cselekesznek veled; a mit te fizettél, visszaszáll fejedre.
Ez 35:15 - A mint te örültél Izráel háza örökségén azért, hogy elpusztult, úgy cselekszem veled; pusztává légy Seir hegye és mind egészen Edom, és megtudják, hogy én vagyok az Úr!
Abd 1,1 - O Abdiášovi pozri úvod. "Zvesť som počul" prekladáme podľa LXX a Jer 49,14. Dnešný hebr. a Vulg čítajú: "Zvesť sme počuli".
Abd 1,3 - Edomčania si mysleli, že ich na neprístupných skalách postavené mestá a hrady sú nedobytné. V skalnatých vrchoch Edomu je mnoho jaskýň, porov. Jer 49,16.
Abd 1,5 - Po zlodejoch ešte niečo ostane v dome, po oberačke ešte zvýši na strome kde-tu ovocie. Ale Edomčanov ich nepriatelia úplne vyplienia. Ezau, Jakubov brat, iným menom volal sa Edom. Od neho pochádzajú Edomčania.
Abd 1,7 - Edom nechce pochopiť, že ho spojenci (mužovia tvojej zmluvy), keď bude v núdzi, zradia a obrátia sa proti nemu.
Abd 1,9 - O Temane pozri pozn. k Jer 49,7.
Abd 1,10 - Pozri pozn. k vv. 5-6 a Jer 49,7. Porov. Mal 1,4.
Abd 1,11 - O Jeruzalem hádzali žreb rozumej: žrebovaním si delili korisť, nahrabanú v Jeruzaleme.
Abd 1,12-14 - Čo sa tu opisuje, stalo sa už, ale prorok to vidí ako prítomnosť.
Abd 1,15 - Edomčania si pripíjali na dobytie Pánovho vrchu, Siona. Až príde deň Pánovho trestu, budú musieť za to piť z kalicha utrpenia, porov. Jób 21,20; Ž 75,9; Iz 19,14; Jer 25,16.26-28; 49,12; Hab 2,16.
Abd 1,17-19 - Jakubov dom tu označuje Júdsko, Južnú ríšu; Jozefov dom Severnú ríšu. Júda najprv dostane naspäť svoje územia, potom sa zbaví nepriateľov a rozšíri svoje územie. Dostane pohanské územie, Edomsko a Filištínsko, a znovu sa pripojí k nemu Izraelské kráľovstvo, ktoré často volali Efraimom a ktorého hlavným mestom bola Samária. Zajordánskeho Galaádu sa zmocní Benjamínov kmeň, ktorý vždy patril k Júdskemu kráľovstvu. Božie kráľovstvo už nebude len v úzkych hraniciach Palestíny. Porov. Iz 54,2.
Abd 1,20 - Aj tí, čo sa z rozličných krajín vrátia zo za- jatia, pričinia sa o rozšírenie Božieho kráľovstva. - O Sarepte pozri pozn. k 1 Kr 17,9. - Sardy (Sparda) boli hlavným mestom Lýdie.
Abd 1,21 - Rozliční záchrancovia národa len pripravovali cestu veľkému záchrancovi Mesiášovi. Až v jeho časoch bude kráľovstvo naozaj patriť Pánovi.
