Kniha proroka Amosa

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Am 6, 1-14

1 Jaj azoknak, a kik gondtalanul élnek a Sionon, és a kik elbizakodnak Samaria hegyén; a kik a népek elejének elei, és a kikhez jõ az Izráelnek háza! 2 Menjetek át Kalnéba, és nézzetek [szét;] onnan pedig menjetek a nagy Hamátba, és szálljatok le a Filiszteusok Gáthjába; vajjon jobbak-é azok, mint ezek az országok, és vajjon szélesebb-é azoknak határa a ti határotoknál? 3 A kik a veszedelem napját messze gondoljátok, és az erõszaknak széket emeltek; 4 A kik elefántcsont pamlagon hevernek, és az õ nyoszolyáikban elnyújtózkodnak, és a nyáj legjavából és a kihízlalt borjakból lakmároznak; 5 A kik hárfa mellett dalolgatnak, és azt hiszik, hogy hangszereik a Dávidéi; 6 A kik a bort serlegekkel iszszák, és szín-olajjal kenegetõznek, és nem búsulnak a József romlásán: 7 Most azért [is] õk vitetnek el a számûzöttek élén, és vége szakad a nyújtózkodók dáridózásának. 8 Megesküdt az Úr Isten az õ életére; ezt mondja az Úr, a Seregek Istene: Útálom a Jákób kevélységét és gyûlölöm az õ palotáit; azért prédára vetem a várost mindenestõl. 9 És ha egy házban tíz ember maradna is meg, még az is meghal; 10 És mikor felemeli õt az õ barátja és megégetõje, hogy kivigye a holttetemeket a házból, azt mondja annak, a ki a ház belsejében lesz: Van-é még valaki veled? az pedig azt mondja: Nincs, és ezt [is] mondja: Csitt! mert nem szabad említeni az Úrnak nevét! 11 Mert ímé, parancsol az Úr és megveri a nagy házat repedezésekkel, és a kicsiny házat hasadozásokkal. 12 Vajjon futhatnak-é a lovak a sziklán? felszánthatja-é azt valaki ökrökön? hogy az ítéletet bürökké tettétek, az igazság gyümölcsét pedig ürömmé?! 13 A kik örültök a hiábavaló dolognak, [és] a kik ezt mondjátok: Nem a magunk erejével szereztünk-é magunknak a szarvakat? 14 Ímé, bizony népet indítok ellened, oh Izráel háza, azt mondja az Úr, a Seregek Istene, és az sanyargat titeket a hámáti úttól az Arába patakjáig.

Verš 1

Jaj azoknak, a kik gondtalanul élnek a Sionon, és a kik elbizakodnak Samaria hegyén; a kik a népek elejének elei, és a kikhez jõ az Izráelnek háza!

Ex 19:5 - Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyim az egész föld.

Jer 2:3 - Szent volt Izráel az Úrnak, az õ termésének zsengéje; a kik emésztik vala õt, mind vétkeznek vala, veszedelem támada rájok, azt mondja az Úr.

Verš 3

A kik a veszedelem napját messze gondoljátok, és az erõszaknak széket emeltek;

Am 5:18 - Jaj azoknak, a kik kívánják az Úrnak napját! Mire való néktek az Úrnak napja? Sötétség az és nem világosság.

Ez 12:27 - Embernek fia! ímé, Izráel háza ezt mondja: A látás, melyet ez lát, sok napra való, és messze idõkre prófétál õ.

Verš 5

A kik hárfa mellett dalolgatnak, és azt hiszik, hogy hangszereik a Dávidéi;

Iz 5:12 - És czitera, lant, dob, síp és bor van lakodalmokban, de az Úrnak dolgát nem tekintik meg, és nem látják kezeinek cselekedetét.

Verš 6

A kik a bort serlegekkel iszszák, és szín-olajjal kenegetõznek, és nem búsulnak a József romlásán:

Iz 5:11 - Jaj azoknak, a kik jó reggelen részegítõ ital után futkosnak, [és] mulatnak estig, [és] bor hevíti õket:

Iz 5:12 - És czitera, lant, dob, síp és bor van lakodalmokban, de az Úrnak dolgát nem tekintik meg, és nem látják kezeinek cselekedetét.

Verš 7

Most azért [is] õk vitetnek el a számûzöttek élén, és vége szakad a nyújtózkodók dáridózásának.

Iz 5:13 - Ezért fogságba megy népem, mivelhogy tudomány nélkül való, és fõemberei éhen halnak, és sokasága szomjú miatt eped meg;

Verš 12

Vajjon futhatnak-é a lovak a sziklán? felszánthatja-é azt valaki ökrökön? hogy az ítéletet bürökké tettétek, az igazság gyümölcsét pedig ürömmé?!

Am 5:7 - A kik ürömmé változtatják az ítéletet és az igazságot földre tiporják.

Am 6,2 - O Kalane a Emate pozri pozn. k Iz 10,9. O Gete pozri pozn. k Am 1,6–8. Tieto mestá kedysi prekvitali ako dnes Izrael, jednako padli do rúk nepriateľa. Ani Izrael nemá príčiny byť bezstarostným.

Am 6,3 - Izraeliti chcú odďaľovať svoju záhubu, ale zato panuje medzi nimi násilie.

Am 6,4-6 - O Jozefovi pozri pozn. k 5,6.

Am 6,9 - Porov. 5,3.

Am 6,10 - V čase vojny a moru aj Izraeliti pálili mŕtvoly a kosti potom pochovali (1 Sam 31,12 n.; porov. Lv 20,14; 21,9). – Posledný človek, ktorý ostal v dome ešte nažive, odpovedá tomu, čo vynáša z domov mŕtvoly: "Len nie spomenúť Pánovo meno!" Sú to slová zúfalca, ktorý všetko nešťastie pripisuje Pánovi a ani od neho už nečaká pomoc.

Am 6,12 - Hnať kone do behu po skalách a na voloch orať more znamená prevrátiť prirodzený poriadok. Podobne prevrátili Izraeliti mravný poriadok.

Am 6,14 - Emat pozri Iz 10,9; porov. 1 Kr 8,65. Potok púšte je asi dnešný Wádiel Hasá medzi Moabskom a Edomskom.