Kniha proroka Ezechiela

1 (KAR) És lõn az Úrnak beszéde hozzám, mondván:
1 (ROH) A stalo sa slovo Hospodinovo ku mne povediac:

2 (KAR) Embernek fia! fordítsd arczodat Jeruzsálem felé, és szólj a szent helyek ellen és prófétálj Izráel földje ellen!
2 (ROH) Synu človeka, obráť svoju tvár proti Jeruzalemu a kvapkaj slovo proti svätyniam a prorokuj proti zemi Izraelovej

3 (KAR) És mondjad Izráel földjének: Így szól az Úr: Ímé, én reád [megyek,] és kivonszom kardomat hüvelyébõl, és kivágok belõled igazat és gonoszt.
3 (ROH) a povieš zemi Izraelovej: Takto hovorí Hospodin: Hľa, ja som proti tebe a vytiahnem svoj meč z jeho pošvy a vyplienim z teba spravedlivého i bezbožného.

4 (KAR) Azért, hogy kivágjak belõled igazat és gonoszt, azért megyen ki kardom hüvelyébõl minden test ellen délrõl északig.
4 (ROH) Preto, že vyplienim z teba spravedlivého i bezbožného, preto vyjde môj meč zo svojej pošvy proti každému telu od juhu až na sever.

5 (KAR) És megérti minden test, hogy én, az Úr vontam ki kardomat hüvelyébõl, [mert belé] többé vissza nem tér.
5 (ROH) A zvedia, každé telo, že ja Hospodin som vytiahol svoj meč z jeho pošvy; nenavráti sa viacej.

6 (KAR) És te, embernek fia, nyögj! Derekad fájdalmában keserûséggel nyögj szemök láttára.
6 (ROH) A ty, synu človeka, vzdychaj, ako keby si mal dolámané bedrá, a v horkosti, vzdychať budeš pred ich očami.

7 (KAR) És lészen, mikor mondják néked: Miért nyögsz te? ezt mondjad: A hírért, mert beteljesedett: és elolvad minden szív és elerõtlenedik minden kéz és elcsügged minden lélek és minden térd elolvad mint a víz. Ímé beteljesedett és meglett, ezt mondja az Úr Isten.
7 (ROH) A stane sa, keď ti povedia: Nad čímže tak vzdycháš? že vtedy povieš: Nad zvesťou, lebo ide, a rozplynie sa každé srdce, klesnú bezvládne všetky ruky, a každý duch zomdleje, a všetky kolená sa rozplynú jako voda. Hľa, prijde a stane sa, hovorí Pán Hospodin.

8 (KAR) És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:
8 (ROH) A stalo sa slovo Hospodinovo ku mne povediac:

9 (KAR) Embernek fia! prófétálj és mondjad: Ezt mondta az Úr: Mondjad: fegyver, fegyver! megélesített és meg is fényesített!
9 (ROH) Synu človeka, prorokuj a povieš: Takto hovorí Pán: Povedz: Meč, meč je nabrúsený i vyhladený.

10 (KAR) Hogy öldököljön, megélesíttetett, hogy legyen villámlása, megfényesíttetett. Avagy örüljünk-é? Fiam [e] veszszeje megvet minden fát!
10 (ROH) Aby zabíjal, čo je na zabitie, nato je nabrúsený; aby sa lesknul, nato je vyhladený. Alebo či sa budeme radovať? Prút môjho syna pohŕda každým drevom.

11 (KAR) És adta azt megfényesítésre, hogy marokba fogják; megélesíttetett az a kard s megfényesíttetett, hogy adják a megölõnek kezébe.
11 (ROH) A dali ho vyhladiť, aby sa mohol vziať do ruky; je to nabrúsený meč a je vyhladený dať ho do ruky zabijaka.

12 (KAR) Kiálts és jajgass, embernek fia! mert ez az én népemen lészen és Izráel minden fejedelmin: e kardra jutnak népemmel együtt, ezokért üss czombodra.
12 (ROH) Krič a kvíľ, synu človeka, lebo ten meč bude proti môjmu ľudu, ten proti všetkým kniežatám Izraelovým; budú vydaní meču i s mojím ľudom, preto sa udieraj na bedrá.

13 (KAR) Már megpróbáltatott. De hát ha a vesszõ maga is vonakodnék? Nem úgy lészen, ezt mondja az Úr Isten!
13 (ROH) Lebo zkúška je spravená, a čo, ak nebude ani pohŕdajúceho prúta? hovorí Pán Hospodin.

14 (KAR) Te pedig, embernek fia, prófétálj, és csapd össze tenyeredet, mert kettõs lesz a kard, most harmadszor; öldöklõ kard az, a nagy öldöklõ kard körüljárja õket.
14 (ROH) A ty, synu človeka, prorokuj a tleskni rukami, a nech sa zdvojnásobní meč, i ztrojnásobní meč na tých, ktorí majú byť pobití; je to meč na toho veľkého, ktorý má byť zabitý, meč, ktorý prenikne až do ich komôr,

15 (KAR) Hogy elolvadjon a szív és sokan elhulljanak: minden kapujokban rájok vetem a kard villámlását, hisz villámlásra készült, öldöklésre kifényesíttetett!
15 (ROH) aby sa rozplynulo srdce. A bude mnoho závad padnúť, pri všetkých ich bránach, kde dám rúbať mečom. Ach, učinený je podobný blesku, naostrený je zabiť!

16 (KAR) Szedd össze magadat; tarts jobbra, tarts elõre, tarts balra, a merre éled irányozva van.
16 (ROH) Zober sa, iď napravo, pusti sa naľavo, kamkoľvek sa obráti tvoje ostrie.

17 (KAR) Én is összecsapom tenyeremet, és megnyugotom haragomat. Én, az Úr szólottam.
17 (ROH) A ja tiež budem tlieskať svojimi rukami a ukojím svoju prchlivosť. Ja Hospodin som hovoril.

18 (KAR) És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:
18 (ROH) A stalo sa slovo Hospodinovo ku mne povediac:

19 (KAR) És te, embernek fia, csinálj magadnak két útat, a melyen jõjjön a babiloni király kardja; egy földrõl jõjjön ki mind a kettõ; s egy kezet véss föl, a városba vezetõ út fejénél vésd föl.
19 (ROH) A ty, synu človeka, sprav si dve cesty, ktorými by mal prijsť meč babylonského kráľa. Z jednej zeme nech vychádzajú obidve, a stvor ukazujúcu ruku, na rozcestí mesta ju stvor.

20 (KAR) Útat csinálj, hogy jõjjön a kard az Ammon fiainak Rabbájára, aztán Júdára, a körülkerített Jeruzsálemre.
20 (ROH) Sprav cestu, ktorou by mal prijsť meč do Rabby synov Ammonových i do Judska na opevnený Jeruzalem.

21 (KAR) Mert megáll a babiloni király az útak kezdetén, a két út fejénél, hogy jövendõt láttasson; megrázza a nyilakat, megkérdezi a Teráfimot, megnézi a májat.
21 (ROH) Lebo babylonský kráľ zastane na počiatku cesty, na rozcestí oboch ciest, aby veštil, bude triasť strelami, dopytovať sa bude domácich bohov, bude hľadieť do jatier.

22 (KAR) Jobbjába adta a jövendölés Jeruzsálemet, hogy állasson faltörõ kosokat, hogy nyissa száját ordításra, hogy üssön zajt trombitával, hogy állasson faltörõ kosokat a kapuk ellen, hogy töltsön sánczot, építsen tornyot.
22 (ROH) V jeho pravej ruke bude veštba na Jeruzalem, aby pristavil dobývacích baranov, aby otvoril ústa dať povel vraždiť, aby pozdvihol hlas vyvolať krik boja, aby pristavil dobývacích baranov proti bránam, aby nasypal val, aby vystavil hradby.

23 (KAR) De ez nékik hamis jövendölésnek látszik: szent esküik vannak nékik [Istentõl;] ám Õ emlékezetbe hozza vétköket, hogy megfogassanak.
23 (ROH) Ale im to bude jako márna veštba v ich očiach, veď vraj majú prísahy prísah; ale on uvedie na pamäť neprávosť, aby boli lapení.

24 (KAR) Ezokáért ezt mondja az Úr Isten: Mivelhogy emlékezetbe hozzátok vétketeket, midõn nyilvánvalókká lesznek gonoszságaitok, hogy megláttassanak bûneitek minden cselekedeteitekben; mivelhogy eszembe juttok, kézzel megfogattok.
24 (ROH) Preto takto hovorí Pán Hospodin: Preto, že mi na pamäť uvodíte svoju neprávosť tým, že sa odkrývajú vaše prestúpenia, aby sa videly vaše hriechy vo všetkých vašich činoch; preto, že ste mi prišli na pamäť, budete lapení tou rukou.

25 (KAR) És te elvetemedett, te gonosztevõ, Izráel fejedelme, a kinek napja eljött az utolsó vétek idején:
25 (ROH) A ty, smrteľne ranený bezbožníku, knieža Izraelov, ktorého deň prijde v čas vrcholnej neprávosti, ktorou už bude koniec,

26 (KAR) Így szól az Úr Isten: El a süveggel, le a koronával! Ez nem lészen ez: az alacsony legyen magas, és a magas alacsony!
26 (ROH) takto hovorí Pán Hospodin: Preč dať kráľovskú čapicu a složiť korunu! Toto nie je to. Povýšiť nízkeho a ponížiť vysokého!

27 (KAR) Rommá, rommá, rommá teszem azt; ez sem lesz állandó, míg el nem jõ az, a kié az uralkodás, és néki adom azt!
27 (ROH) Rozvrátim, rozvrátim, rozvrátim to; ani toho nebude, dokiaľ neprijde ten, ktorému patrí právo a súd, a dám to jemu.

28 (KAR) És te, embernek fia, prófétálj, és mondjad: Ezt mondja az Úr Isten Ammon fiairól és gyalázkodásukról, és mondjad: Fegyver, fegyver, öldöklésre kivont, megfényesíttetett, hogy ragyogjon, azért, hogy villámljék;
28 (ROH) A ty, synu človeka, prorokuj a povieš: Takto hovorí Pán Hospodin o synoch Ammonových a o ich potupe, ktorou potupujú, a povieš: Meč, vytasený meč zabíjať, vyhladený, aby žral, aby sa lesknul ako blesk,

29 (KAR) De mivel felõled hiábavalóságot látnak, hazugságot jövendölnek, hogy odatesznek téged a megölt gonoszok nyakára, a kiknek napjok eljött az utolsó vétek idején:
29 (ROH) kým ti vidia márnosť, kým ti veštia lož, aby ťa dali k hrdlám pobitých bezbožníkov, ktorých deň prijde v čas neprávosti, ktorou už bude koniec.

30 (KAR) Tedd vissza hüvelyébe azt; a helyen, melyen teremtettél, származásod földjén ítéllek meg téged.
30 (ROH) Či azda schovať meč do jeho pošvy? Nie, ale na mieste, na ktorom si stvorená, dcéro Ammonova; v zemi tvojho pôvodu ťa budem súdiť.

31 (KAR) És kiontom reád haragomat, búsulásom tüzét fúvom reád, és adlak goromba férfiak kezébe, kik mesterek, [téged] elveszteni.
31 (ROH) A vylejem na teba svoj zúrivý hnev, ohňom svojej prchlivosti budem duť na teba a vydám ťa do ruky nesmyselných mužov hovädných, takých, ktorí kujú zkazu.

32 (KAR) A tûz eledele leszel; véredet benyeli a föld; emlékezetbe nem jösz többé, mert én, az Úr szóltam.
32 (ROH) Ohňu budeš za potravu; tvoja krv bude prostred tvojej zeme; neprijdeš na pamäť, lebo ja Hospodin som hovoril.