Kniha proroka Ezechiela

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Ez 11, 1-25

1 És fölemelt engem a lélek, és bevive az Úr házának keleti kapujához, a mely néz keletnek, és ímé, a kapu bejáratánál huszonöt férfi vala, kik között látám Jaazanját, Azzur fiát, és Pelatjáhut, Benájáhu fiát, a nép fejedelmeit. 2 És mondá nékem: Embernek fia! ezek a férfiak, a kik gonoszt eszelnek ki és rossz tanácsot adnak ebben a városban, 3 Mondván: Nem egyhamar fogunk házakat építeni; ez [a város] a fazék, mi pedig a hús. 4 Azért prófétálj ellenök; prófétálj, embernek fia! 5 És esék reám az Úr lelke, és mondá nékem: Mondjad, így szól az Úr: Így szólottatok, Izráel háza! és a mi lelketekben készül, én tudom. 6 Sokakat öltetek meg ebben a városban, és utczáit megtöltöttétek megölettekkel. 7 Ezért, így szól az Úr Isten: Megöletteitek, kiket a város közepére vetettetek, ezek a hús, a város pedig a fazék, és titeket kivisznek belõle. 8 Fegyvertõl féltetek, fegyvert hozok reátok, azt mondja az Úr Isten. 9 És kiviszlek titeket belõle, és adlak titeket idegenek kezébe, és tartok ítéletet fölöttetek. 10 Fegyver miatt hulljatok el, Izráel határán ítéllek meg titeket, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. 11 E [város] ne legyen fazekatok, hogy ti benne hús legyetek, Izráel határán ítéllek el titeket. 12 És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mert az én végzéseimben nem jártatok, és rendeléseimet nem cselekedtétek, hanem a pogányok módja szerint cselekedtetek, a kik körültetek vannak. 13 És lõn, mikor prófétáltam, Pelatjáhu, Benájáhu fia meghala, én pedig orczámra esém és kiálték nagy felszóval, és mondék: Ah, ah, Uram Isten, te véget vetsz Izráel maradékának! 14 És lõn az Úrnak szava én hozzám, mondván: 15 Embernek fia! a te atyádfiai, atyádfiai, a te rokonaid és Izráel egész háza együtt azok, a kikrõl Jeruzsálem lakói ezt mondják: távozzatok el az Úrtól, nékünk adatott ez a föld örökségül. 16 Ezokáért mondjad: így szól az Úr Isten: Mivelhogy távol vetettem õket a pogányok közé, és szétszórtam õket a tartományokba, tehát én leszek nékik templomul rövid idõre a tartományokban, a melyekbe mentek. 17 Ennekokáért mondjad: Így szól az Úr Isten: Egybegyûjtelek titeket a népek közül és együvé hozlak titeket a tartományokból, a melyekben szétszórattatok, és adom néktek Izráel földjét. 18 És bemennek oda és eltávolítják minden õ fertelmességeit és minden útálatosságait õ belõle. 19 És adok nékik egy szívet, és új lelket adok belétek, és eltávolítom a kõszívet az õ testökbõl, és adok nékik hússzívet; 20 Hogy az én végzéseimben járjanak és rendeléseimet megõrizzék és cselekedjék azokat, és legyenek nékem népem és én leszek nékik Istenök. 21 De a kiknek szívök az õ fertelmességeik és útálatosságaik szíve szerint jár, azoknak útját fejökhöz verem, mondja az Úr Isten. 22 És fölemelék a Kérubok szárnyaikat s a kerekek mellettök, és Izráel Istenének dicsõsége rajtok felül vala. 23 És felszálla az Úrnak dicsõsége a város közepébõl, és álla a hegyre, mely a várostól keletre van. 24 A lélek pedig felvõn engem, és vive Káldeába a foglyokhoz látásban az Isten lelke által, és felszálla elõlem a látás, a melyet láttam. 25 És elbeszélém a foglyoknak az Úrnak minden beszédét, a melyet nékem megjelentetett.

Verš 19

És adok nékik egy szívet, és új lelket adok belétek, és eltávolítom a kõszívet az õ testökbõl, és adok nékik hússzívet;

Jer 32:39 - És adok nékik egy szívet és egy útat, hogy mindenkor engem féljenek, hogy jól legyen dolguk, nékik és az õ fiaiknak õ utánok.

Ez 36:26 - És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kõszívet testetekbõl, és adok néktek hússzívet.

Verš 20

Hogy az én végzéseimben járjanak és rendeléseimet megõrizzék és cselekedjék azokat, és legyenek nékem népem és én leszek nékik Istenök.

Jer 24:7 - És szívet adok nékik, hogy megismerjenek engemet, hogy én vagyok az Úr, és õk én népemmé lesznek, én pedig Istenökké leszek, mert teljes szívökbõl megtérnek hozzám.

Jer 30:22 - És népemmé lesztek, én pedig a ti Istenetek leszek.

Jer 31:1 - Az idõben, monda az Úr, Izráel minden nemzetségének Istene leszek, és õk az én népemmé lesznek.

Jer 32:38 - És népemmé lesznek nékem, én pedig nékik Istenök leszek.

Verš 21

De a kiknek szívök az õ fertelmességeik és útálatosságaik szíve szerint jár, azoknak útját fejökhöz verem, mondja az Úr Isten.

Ez 9:10 - Azért én is (nem kedvez szemem, sem meg nem szánom õket) útjokat fejökhöz verem!

Ez 11,1 - O Jezoniášovi a Feltiášovi vieme iba to, čo tu píše o nich Ezechiel.

Ez 11,3 - Radcovia ubezpečujú ľud a mesto, že sa mu nič nemôže stať, veď domy, zrúcané pri doterajších nepriateľských útokoch, sú znovu postavené. Mesto je pevné, sú v ňom bezpeční, ako je mäso v hrnci, ktorý býva z ohňovzdornej hmoty, aby chránil mäso pred zhorením.

Ez 11,7 - Pozri pozn. k veršu 3. Jeruzalem bude bezpečným útočišťom len pre tých, čo sú mŕtvi.

Ez 11,10 - Jeremiáš píše (Jer 39,6, porov. 52,9–11), že Nabuchodonozor po páde Jeruzalema súdil a popravil júdskych veľmožov v Reble, ktorá bola naozaj blízko izraelských hraníc. Pozri pozn. k 2 Kr 23,33.

Ez 11,14-21 - Izraeliti, ktorí boli ešte vo vlasti, opovrhovali tými, čo už boli v zajatí, či to boli príslušníci Severnej, či Južnej ríše. Mysleli si, že Boh zavrhol len ich; oni naopak stali sa pánmi celej zasľúbenej zeme. Preto Boh utešuje zajatcov, že sa aj zvyšky z nich vrátia do vlasti a po návrate už nebudú medzi nimi roztržky.

Ez 11,23 - Vrch, ktorý je východne od Jeruzalema, je hora Olivová. Katolícki exegéti (Knabenbauer, Heinisch) k tomuto miestu podotýkajú, že hora Olivová naozaj videla slávu Pánovu. Tam ohlásil neskoršie Ježiš Kristus skazu mesta, odtiaľ vchádzal na Kvetnú nedeľu do Jeruzalema a odtiaľ vystupoval do neba.