Verš 1
És monda az Úr nékem: Ha Mózes és Sámuel állanának is elõttem, nem [hajolna] lelkem e néphez; küldd ki az orczám elõl, hadd menjenek!
Ez 14:14 - És ha volna ez a három férfiú benne: Noé, Dániel és Jób: akkor õk az õ igazságukkal a magok lelkét megszabadítanák, azt mondja az Úr Isten.
Ex 32:14 - És abba hagyá az Úr azt a veszedelmet, melyet akart vala bocsátani az õ népére.
1Sam 7:9 - Vett azért Sámuel egy szopós bárányt, és megáldozá azt egészen égõáldozatul az Úrnak. És fohászkodék Sámuel Izráelért az Úrhoz, és az Úr meghallgatá õt.
Verš 2
Ha pedig ezt mondják néked: Hová menjünk? ezt mondjad nékik: Így szól az Úr: A ki halálra való, halálra; a ki fegyverre való, fegyverre; a ki éhségre való, éhségre, és a ki fogságra való, fogságra.
Za 11:9 - És mondám: Nem õrizlek én titeket, haljon meg a halálra való és vágattassék ki a kivágni való, a megmaradottak pedig egyék meg egymásnak húsát.
Verš 3
Mert négyfélével támadok reájok, ezt mondja az Úr: Fegyverrel, hogy gyilkoljon, kutyákkal, hogy tépjenek, az ég madaraival és a mezei vadakkal, hogy egyenek és pusztítsanak.
Lv 26:16 - Bizony azt cselekszem én veletek, hogy rettenetességet bocsátok reátok: a száraz betegséget és a forrólázt, a melyek szemeket égetnek és lelket epesztenek, és a ti magotokat hiába vetitek el, mert ellenségeitek emésztik meg azt.
Jer 7:33 - És e nép holtteste az ég madarainak és a mezei barmoknak lesz eledelökké, és nem lesz, a ki elriassza [azokat!]
Verš 4
Bújdosókká teszem õket e földnek minden országában Manasséért, Ezékiásnak, Júda királyának fiáért, azok miatt, a miket õ Jeruzsálemben cselekedett.
Dt 28:25 - Az Úr megszalaszt téged a te ellenségeid elõtt; egy úton mégy ki õ reá, és hét úton futsz elõtte, és a föld minden országának rettentésére leszel.
Verš 5
Mert ki könyörül meg rajtad Jeruzsálem, és ki vígasztal meg téged, és ki mozdul meg, hogy kérdezze: jól vagy-é?
Iz 51:19 - E kettõ esett rajtad! Kicsoda szánt meg téged? A pusztulás, a romlás, az éhség és a fegyver; miként vígasztaljalak téged?
Verš 6
Te elhagytál engem, azt mondja az Úr, másfelé jártál; azért kinyújtom kezemet ellened, és elvesztelek téged; belefáradtam a szánakozásba!
Jer 5:7 - Oh, miért bocsátanék meg néked? Fiaid elhagytak engem, és azokra esküsznek, a kik nem istenek; noha jól tartottam õket, mégis paráználkodtak és tolongtak a parázna házába.
Verš 7
Elszórom õket szórólapáttal e földnek kapuiban; gyermektelenné teszem, elvesztem az én népemet; nem tértek vissza útaikról.
Jer 4:11 - Abban az idõben azt mondják e népnek és Jeruzsálemnek: Száraztó szél [jõ] a magas helyekrõl a pusztában, az én népem leányának útján; nem szóráshoz és nem tisztításhoz való!
Verš 9
Elsenyved, a ki hét fiút szûl; kileheli lelkét; lehanyatlik az õ napja, mikor még nappal volna; megszégyenül és pironkodik; a maradékaikat pedig fegyverre vetem az õ ellenségeik elõtt, azt mondja az Úr!
Am 8:9 - És lészen azon a napon, azt mondja az Úr Isten: Lenyugtatom a napot délben, és besötétítem a földet fényes nappal.
Verš 10
Jaj nékem, anyám, mert versengés férfiává és az egész föld ellen perlekedõ férfiúvá szültél engemet! Nem adtam kölcsönt és nékem sem adtak kölcsönt: [mégis] mindnyájan szidalmaznak engem!
Jób 3:1 - Ezután megnyitá Jób az õ száját, és megátkozá az õ napját.
Jer 20:14 - Átkozott az a nap, a melyen születtem; az a nap, a melyen anyám szûlt engem, ne legyen áldott!
Verš 12
Vajjon eltöri-é a vas az északi vasat és rezet?
Jer 6:28 - Mindnyájan igen vakmerõk, rágalmazva járnak, réz és vas; mindnyájan elvetemültek õk.
Verš 13
Vagyonodat és kincseidet rablónak adom, nem pénzért, hanem a te mindenféle vétkedért, minden határodban.
Jer 17:3 - Oh én hegyem a síkon! Vagyonodat, minden kincsedet prédává teszem a te magaslataidért, minden határodban való vétkeidért.
Verš 14
És elvitetlek ellenségeiddel [olyan] földre, [a melyet ]nem ismersz, mert haragomnak tüze felgerjedt, lángra gyúlt ellenetek!
Dt 32:22 - Mert tûz lobban fel haragomban és leég a Seol fenekéig; megemészti a földet és gyümölcsét, és felgyújtja a hegyek alapjait.
Verš 15
Te tudod, Uram! Emlékezzél meg rólam és tekints reám, és állj bosszút értem üldözõimen; a te haragodnak halogatásaival ne ejts el engem; tudd meg, hogy éretted szenvedek gyalázatot!
Jer 11:20 - És oh Seregek Ura, igaz biró, veséknek és szívnek vizsgálója: hadd lássam a te bosszúállásodat rajtok, mert néked jelentettem meg az én ügyemet!
Verš 17
Nem ültem a nevetgélõk gyülekezetében, és nem ujjongtam [velök; ]a te hatalmad miatt egyedül ültem, mert bosszúsággal töltöttél el engem.
Ž 1:1 - Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bûnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül;
Verš 18
Miért lett szünetlenné az én fájdalmam, és halálossá, gyógyíthatatlanná az én sebem? Olyanná lettél nékem, mint a bizonytalan vizû, csalóka patak!
Jer 30:15 - Miért kiáltozol a te sebed miatt? veszedelmes a te sérülésed? a te bûnöd sokaságáért és vétkeidnek eláradásáért cselekedtem ezeket veled.
Jób 6:15 - Atyámfiai hûtlenül elhagytak mint a patak, a mint túláradnak medrükön a patakok.
Verš 20
És e nép ellen erõs érczbástyává teszlek téged, és viaskodnak ellened, de nem gyõzhetnek meg téged, mert én veled vagyok, hogy megvédjelek és megszabadítsalak téged, azt mondja az Úr!
Jer 1:18 - Mert ímé én erõsített várossá, vasoszloppá és érczbástyává teszlek ma téged mind ez egész földön, Júda királyai, fejedelmei és papjai ellen és a föld népe ellen.
Jer 15,1 - Mojžiš a Samuel boli najmocnejší orodovníci, ktorí prosili u Boha za národ.
Jer 15,4 - O Manassesovi a jeho činoch pozri 2 Kr 21,1 n.; 2 Krn 33,1 n.
Jer 15,8 - Ženy stratia mužov, matky synov. I nad matkou, ktorá mala sedem synov, zájde slnko šťastia, lebo ich stratí.
Jer 15,10 - Verše 10-21 sú jedným z miest, ktoré nám posvietia na duševné útrapy plachého proroka, ktorý mal také ťažké poslanie (pozri úvod k nášmu prorokovi). Požičiavanie peňazí býva vždy a všade príčinou nepriateľstiev. U vtedajších Izraelitov bolo ňou tým viac, že od pôžičiek nesmeli prijať úrok.
Jer 15,11 - Prorok si nezaslúžil nenávisť, veď konal len v službe Pánovej a zastával sa u Boha ešte aj svojich nepriateľov. – Toto by bol asi najpravdepodobnejší zmysel verša, ktorý je veľmi porušený; preklady sa rozchádzajú.
Jer 15,12 - V starých časoch pokladali železo, dovážané zo severných krajov, za zvlášť tvrdé. U Izraelitov bolo toto železo asi symbolom nepriateľským, symbolom babylonských zbraní. Ale verš je tak porušený, že sa mnohí vzdávajú pokusu preložiť ho. Staré preklady tiež nedávajú vyhovujúci zmysel. Mnohí pokladajú verš za neskorší dodatok.
Jer 15,13 - Verše nepatria do tejto osnovy. Sú písané prózou, rušia súvislosť a sú veľmi podobné veršom 17,3-4. Odtiaľ sa omylom dostali sem.
Jer 15,16 - Porov. Ez 2,8; 3,1 n. – Jeremiáš bol prorok Jahveho, nazýval sa teda jeho menom.
Jer 15,18 - V Palestíne je mnoho potokov, ktoré v lete celkom vyschnú, pútnik by sa darmo spoliehal, že v nich nájde vodu.
Jer 15,19 - Prorok začal strácať dôveru v Pána, preto sa musí obrátiť, potom ho aj Pán obráti a urobí ho zasa svojím dôveryplným prorokom. Pravda, len tak bude môcť opäť hovoriť v mene Pánovom (bude Pánovými ústami), ak bude ohlasovať len jeho cenné reči a nie svoje malomyseľné, bezcenné žaloby.
Jer 15,20 - Porov. 1,18.
