Kniha proroka Jeremiáša

1 (KAR) Ezt mondá az Úr nékem: Menj el, és vásárolj magadnak lenövet, és illeszd azt a derekadra, de vízbe ne vidd be azt!
1 (ROH) Takto mi povedal Hospodin: Iď a kúpiš si ľanový opasok a opášeš ho na svoje bedrá, ale ho nedáš do vody.

2 (KAR) És megvásároltam az övet, a mint az Úr rendelte vala, és derekamra illesztém.
2 (ROH) A tak som kúpil opasok podľa slova Hospodinovho a opásal som ho na svoje bedrá.

3 (KAR) És másodszor szól vala az Úr hozzám, mondván:
3 (ROH) Potom stalo sa slovo Hospodinovo ku mne po druhé povediac:

4 (KAR) Vedd az övet, a melyet vásároltál, a mely a derekadon van, és kelj fel, és menj az Eufrateshez, és rejtsd el azt ott a kõszikla hasadékában.
4 (ROH) Vezmi opasok, ktorý si kúpil, ktorý je na tvojich bedrách, a vstanúc idi k Eufratu a skry ho tam v skalnej trhline.

5 (KAR) És elmenék, és elrejtém azt az Eufratesnél, a mint megparancsolta nékem az Úr.
5 (ROH) A odišiel som a skryl som ho pri Eufrate tak, ako mi prikázal Hospodin.

6 (KAR) Sok nap mulva pedig [újra] monda nékem az Úr: Kelj fel, menj az Eufrateshez, és vedd el onnan az övet, a mely felõl parancsoltam, hogy ott rejtsd el.
6 (ROH) Potom stalo sa po mnohých dňoch, že mi povedal Hospodin: Vstaň, idi k Eufratu a vezmi odtiaľ opasok, o ktorom som ti prikázal, aby si ho tam skryl.

7 (KAR) És elmenék az Eufrateshez, és kiásám, és kivevém arról a helyrõl az övet, a hová elrejtettem azt, és ímé, az öv rothadt vala, egészen hasznavehetetlen.
7 (ROH) A išiel som k Eufratu a vykopúc vzal som opasok z miesta, kde som ho bol skryl. A hľa, opasok bol zkazený, nehodil sa na nič.

8 (KAR) És szóla az Úr nékem, mondván:
8 (ROH) Vtedy stalo sa slovo Hospodinovo ku mne povediac:

9 (KAR) Ezt mondja az Úr: Így rothasztom meg a Júda kevélységét, és a nagy Jeruzsálem kevélységét.
9 (ROH) Takto hovorí Hospodin: Takto zkazím pýchu Júdovu i mnohú pýchu Jeruzalema,

10 (KAR) Ez a gonosz nép, a mely nem akar hallgatni az én beszédeimre, a mely a maga szívének hamisságában jár, és jár idegen istenek után, hogy azoknak szolgáljon, és azokat imádja: olyanná lesz majd, mint ez az öv, a mely egészen hasznavehetetlen.
10 (ROH) tohoto zlostného ľudu, ktorí nechcú poslúchať moje slová, ktorí chodia podľa umienenosti svojho srdca a chodia za inými bohmi, aby im slúžili a aby sa im klaňali. A bude jako tento opasok, ktorý sa nehodí na nič.

11 (KAR) Mert a miként derekára kapcsolja a férfi az övet; akként kapcsoltam magamhoz Izráelnek egész házát és Júdának egész házát, azt mondja az Úr, hogy legyenek az én népemmé, az én nevemre, dicséretemre és tisztességemre, de nem engedelmeskedtek.
11 (ROH) Lebo jako sa pojí opasok k bedrám muža, tak som bol pripojil k sebe celý dom Izraelov a celý dom Júdov, hovorí Hospodin, aby mi boli ľudom a na meno, na chválu a na ozdobu, ale neposlúchali.

12 (KAR) Ilyen szókkal szólj azért nékik: Ezt mondja az Úr, Izráelnek Istene: Minden tömlõt meg kell tölteni borral! És azt mondják néked: Avagy nem tudjuk-é jól, hogy minden tömlõt borral kell megtölteni?
12 (ROH) A povieš im toto slovo: Takto hovorí Hospodin, Bôh Izraelov: Každý žbán sa naplní vínom. A povedia ti: Či my nevieme dobre, že sa každý žbán naplní vínom?

13 (KAR) Te pedig azt mondd nékik: Ezt mondja az Úr: Ímé betöltöm e földnek minden lakosát, és a királyokat, a kik Dávid trónján ülnek, és a papokat, a prófétákat, és Jeruzsálemnek minden lakosát részegséggel;
13 (ROH) A povieš im: Takto hovorí Hospodin: Hľa, naplním všetkých obyvateľov tejto zeme i kráľov, ktorí sedia Dávidovi na jeho tróne, i kňazov i prorokov i všetkých obyvateľov Jeruzalema opilosťou.

14 (KAR) És összeütöm õket, egyiket a másikhoz, az atyákat és a fiakat együtt, azt mondja az Úr; nem kegyelmezek meg, és nem kedvezek, és nem leszek irgalmas, hogy el ne veszítsem õket!
14 (ROH) A porozrážam ich jedného o druhého, a to otcov i synov spolu, hovorí Hospodin. Nebudem šetriť ani nebudem ľutovať ani sa nezľutujem tak, aby som ich nezkazil.

15 (KAR) Hallgassatok és figyelmezzetek; ne fuvalkodjatok fel, mert az Úr szólott!
15 (ROH) Počujte, nakloňte svoje uši, nebuďte vysokomyseľní, lebo Hospodin hovorí!

16 (KAR) Dicsõítsétek az Urat, a ti Isteneteket, mielõtt setétséget szerezne, és mielõtt megütnétek lábaitokat a setét hegyekben; mert világosságot vártok, és halál árnyékává változtatja azt, és sûrû homálylyá fordítja!
16 (ROH) Dajte Hospodinovi, svojmu Bohu, slávu, prv ako uvedie tmu, a prv ako a zurážajú vaše nohy na vrchoch mrákavy. Lebo potom budete čakať na svetlo, ale ho obráti na tôňu smrti, premení ho na mrákavu.

17 (KAR) Ha pedig nem hallgatjátok ezt: sírni fog az én lelkem a rejtekhelyeken [a ti] kevélység[tek] miatt, és zokogva zokog; a szemem pedig könyeket hullat, mert az Úr népe fogságba vitetik.
17 (ROH) Ak neposlúchnete toho, na skrytých miestach bude plakať moja duša pre vašu prostopaš a potečie slzami, a moje oko bude roniť horké slzy, lebo zajaté bude stádo Hospodinovo.

18 (KAR) Mondd meg a királynak és a királynéasszonynak: Alázzátok meg magatokat, és üljetek veszteg, mert leesik fejetekrõl a ti dicsõségtek koronája!
18 (ROH) Povedz kráľovi i kráľovnej: Sadnite hlboko dolu, lebo sostúpi ozdoba vašej hlavy, koruna vašej slávy.

19 (KAR) A dél felõl való városok bezároltatnak, és nem lesz, a ki megnyissa [azokat;] fogságra vitetik Júda egészen, fogságra vitetik mindenestül!
19 (ROH) Mestá juhu budú pozavierané, a nebude nikoho, kto by otvoril; do zajatia bude prestehované celé Judsko, bude úplne prestehované.

20 (KAR) Emeljétek fel szemeiteket, és nézzétek azokat, a kik északról jõnek! Hol van a nyáj, a mely néked adatott, a te dicsõségednek juhnyája?
20 (ROH) Pozdvihnite svoje oči a vidzte tých, ktorí prichádzajú od severa! Kde je to stádo, ktoré ti bolo dané, dcéro Júdova, drobné stádo tvojej slávy?

21 (KAR) Mit mondasz, hogy ha megfenyít téged? Hiszen te oktattad õket magad ellen, fejedelmekké [tetted fejeden!] A fájdalmak nem környékeznek-é még téged, mint a szülõasszonyt?
21 (ROH) Čo povieš, keď ustanoví nad tebou za hlavu tých, ktorých si ty sama učila byť kniežatami nad tebou? Či ťa nepochytia bolesti jako ženu, ktorá ide porodiť?

22 (KAR) És ha azt mondod a te szívedben: Miért következnének ezek reám? A te hamisságod sokaságáért takartatik fel a te ruhád, és lesznek mezítelenekké a te sarkaid.
22 (ROH) A keď povieš vo svojom srdci: Prečo by maly tie veci prijsť na mňa? Pre množstvo tvojej neprávosti budú odhalené tvoje podolky, trýznené budú tvoje päty.

23 (KAR) Elváltoztathatja-é bõrét a szerecsen, és a párducz az õ foltosságát? [Úgy] ti is cselekedhettek jót, a kik megszoktátok a gonoszt.
23 (ROH) Či voľakedy zmení murín svoju kožu alebo pardus svoje škvrny? Tak aj vy budete môcť robiť dobré naučiac sa robiť zlé.

24 (KAR) Azért szétszórom õket, a mint hányja-veti a pozdorját a pusztának szele.
24 (ROH) A preto ich rozptýlim ako plevy, ktoré ta idú s vetrom na púšti.

25 (KAR) Ez a te sorsod, a te kimért részed én tõlem, ezt mondja az Úr, a ki elfelejtkeztél én rólam, és hittél a hazugságnak.
25 (ROH) To bude tvoj los, podiel, tebe odmeraný odo mňa, hovorí Hospodin, pretože si zabudla na mňa a nadejala si sa na faloš.

26 (KAR) Azért én is arczodra borítom fel a te ruhádat, hogy látható legyen a te gyalázatod!
26 (ROH) Preto i ja vykašem tvoje podolky nad tvoju tvár, a tak sa bude vidieť tvoja hanba;

27 (KAR) A te paráznaságaidat és nyihogásaidat, bujálkodásodnak undokságát: a halmokon, a mezõn láttam a te útálatosságaidat. Jaj néked Jeruzsálem! Nem leszel tiszta ezután [se?] Meddig még?
27 (ROH) tvoje cudzoložstvá, tvoje rehotanie, mrzkosť tvojeho smilstva na kopcoch na poli; videl som tvoje hnusoby. Oj, beda tebe, Jeruzaleme! Či len nebudeš čistý? Dokedy ešte?