  | Kniha proroka JeremiášaBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Jer 12, 1-17 |
1 (KAR) Igaz vagy Uram, hogyha perlek [is] veled; éppen azért hadd beszélhessek veled peres kérdésekrõl! Miért szerencsés az istentelenek útja? [Miért] vannak békességben mindnyájan a hûtlenkedõk?
1 (ROH) Ty, ó, Hospodine, zostaneš spravedlivý, keď sa budem s tebou pravotiť, avšak o tvojich súdoch budem hovoriť s tebou. Prečo sa darí cesta bezbožných? Prečo žijú bezpečne a v pokoji všetci tí, ktorí robia neverne a neverne?
2 (KAR) Beplántálod õket, meg is gyökereznek; felnevekednek, gyümölcsöt is teremnek; közel vagy te az õ szájokhoz, de távol vagy az õ szívöktõl!
2 (ROH) Zasadil si ich, aj zapustili korene, rastú aj nesú ovocie; blízky si v ich ústach, ale ďaleký od ich ľadvín.
3 (KAR) Engem pedig ismersz te, Uram! látsz engem, és megvizsgáltad irántad való érzésemet: szakítsd külön õket, mint a mészárszékre való juhokat, és készítsd õket a megölésnek napjára!
3 (ROH) No, ty, Hospodine, ma znáš, vidíš ma a zkúsil si moje srdce, na koľko je s tebou. Odtrhni ich ako ovce na zabitie a zasväť ich na deň pobitia.
4 (KAR) Meddig gyászoljon a föld, és [meddig] száradjon el minden fû a mezõn? A benne lakók gonoszsága miatt pusztul el barom és madár; mert azt mondják: Nem látja meg a mi végünket!
4 (ROH) Až dokedy bude smútiť zem a dokedy schnúť bylina všetkého poľa pre zlosť tých, ktorí bývajú v nej? Hynie ta preč hovädo i vtáctvo, lebo hovoria: Neuvidí nášho konca.
5 (KAR) Hogyha gyalogokkal futsz, és elfárasztanak téged: mimódon versenyezhetnél a lovakkal? És [ha csak] békességes földön vagy bátorságban: ugyan mit cselekednél a Jordán hullámai között?
5 (ROH) Lebo keď si bežal s pešími, a unavili ťa, jakože budeš závodiť s koňmi? A v zemi pokoja sa ty nadeješ, ale jako to urobíš pri pyšnom zdutí Jordána?
6 (KAR) Bizony még a te atyádfiai és a te atyádnak háznépe is: õk is hûtlenül bántak veled; õk is tele torokkal kiabáltak utánad! Ne higyj nékik, még ha szépen beszélgetnek is veled!
6 (ROH) Lebo aj tvoji bratia a dom tvojho otca, ešte len aj tí robia proti tebe neverne, aj tí volajú za tebou plným hrdlom. Never im, keď ti budú hovoriť dobré.
7 (KAR) Elhagytam házamat; ellöktem örökségemet, ellenségének kezébe adtam azt, a kit lelkem szeret.
7 (ROH) Opustil som svoj dom, zavrhol som svoje dedičstvo, dal som to, čo tak veľmi milovala moja duša, do ruky jeho nepriateľov.
8 (KAR) Az én örökségem olyanná lett hozzám, mint az oroszlán az erdõben; ordítva támadt ellenem; ezért gyûlölöm õt.
8 (ROH) Moje dedičstvo sa mi stalo podobným ľvovi v lese; vydáva proti mne svoj hlas, preto ho nenávidím.
9 (KAR) Tarka madár-é az én örökségem nékem? Nem [gyûlnek-]é ellene madarak mindenfelõl? Jõjjetek, seregeljetek össze mind ti mezei vadak; siessetek az evésre!
9 (ROH) Či mi je moje dedičstvo jarabým jastrabom? Či sú jastrabi dookola proti nemu? Iďte, shromaždite všetky poľné zvieratá dravé, doveďte, aby žraly!
10 (KAR) Sok pásztor pusztította az én szõlõmet, taposta az én osztályrészemet; az én drága örökségemet sivatag pusztává tették!
10 (ROH) Mnohí pastieri zkazili moju vinicu, pošliapali môj podiel, obrátili môj vzácny podiel na hroznú púšť.
11 (KAR) Pusztává tették, felém sír, mint puszta! Elpusztíttatik az egész föld, mert nincs senki, a ki eszére térjen.
11 (ROH) Obrátili ho na pustinu, smúti mi spustošený, spustošená je celá zem, lebo niet nikoho, kto by si to vzal k srdcu.
12 (KAR) A pusztában levõ minden magaslatra pusztítók érkeznek, mert az Úr fegyvere emészt a föld egyik szélétõl a föld másik széléig; senkinek sem lesz békessége.
12 (ROH) Na všetky holé miesta vysoké na púšti prijdú zhubcovia, lebo meč Hospodinov bude žrať od konca zeme až po koniec zeme: nebude mať pokoja niktoré telo.
13 (KAR) Búzát vetettek és tövist aratnak; fáradnak, [de] nem boldogulnak, és szégyent vallotok a ti jövedelmetekkel az Úr haragjának búsulása miatt.
13 (ROH) Nasejú pšenice a budú žať tŕnie; budú pracovať do úmoru a nezískajú ničoho.- A tak sa hanbite za svoje úrody, pre páľu hnevu Hospodinovho.
14 (KAR) Ezt mondja az Úr minden én gonosz szomszédom felõl, a kik hozzányúlnak az én örökségemhez, a melyet örökségül adtam az én népemnek, Izráelnek: Ímé, én kigyomlálom õket az õ földükbõl, és Júda házát [is] kigyomlálom közülök!
14 (ROH) Takto hovorí Hospodin: Som proti všetkým svojim zlým súsedom, ktorí sa dotýkajú dedičstva, ktoré som dal svojmu ľudu, Izraelovi: Hľa, vyplienim ich s povrchu svojej zeme, a dom Júdov vyplienim zprostred nich.
15 (KAR) És azután, ha majd kigyomlálom õket, ismét könyörülök rajtok, és visszahozom õket, kit-kit az õ örökségébe, és kit-kit az õ földére.
15 (ROH) A stane sa potom, keď ich vyplienim, že sa opät zľutujem nad nimi a navrátim ich každého do jeho dedičstva a každého do jeho zeme.
16 (KAR) És ha megtanulják az én népemnek utait, és az én nevemre esküsznek [ilyen módon:] Él az Úr! a mint megtanították népemet megesküdni a Baálra: akkor felépülnek majd népem között.
16 (ROH) A stane sa, jestli sa naozaj budú učiť cestám mojeho ľudu prisahajúc na moje meno: Jako že žije Hospodin, ako učili môj ľud prisahať na Bála, že budú zbudovaní prostred môjho ľudu.
17 (KAR) Ha pedig nem hallgatnak meg, akkor bizony kigyomlálom azt a népet, és elvesztem, azt mondja az Úr.
17 (ROH) Ale ak nebudú poslúchať, vyplienim ten národ, vyplienim a zahubím, hovorí Hospodin.
| | | Jer 12, 1-17 |
Verš 1
Igaz vagy Uram, hogyha perlek [is] veled; éppen azért hadd beszélhessek veled peres kérdésekrõl! Miért szerencsés az istentelenek útja? [Miért] vannak békességben mindnyájan a hûtlenkedõk?
Jób 21:7 - Mi az oka, hogy a gonoszok élnek, vénséget érnek, sõt még meg is gyarapodnak?
Ž 73:11 - És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
Hab 1:3 - Miért láttatsz velem hamisságot, és szemléltetsz nyomorgatást? Pusztítás és erõszak van elõttem, per keletkezik és versengés támad!
Verš 2
Beplántálod õket, meg is gyökereznek; felnevekednek, gyümölcsöt is teremnek; közel vagy te az õ szájokhoz, de távol vagy az õ szívöktõl!
Iz 29:13 - És szólt az Úr: Mivel e nép szájjal közelget [hozzám,] és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tõlem, úgy hogy irántam való félelmök betanított emberi parancsolat lõn:
Verš 3
Engem pedig ismersz te, Uram! látsz engem, és megvizsgáltad irántad való érzésemet: szakítsd külön õket, mint a mészárszékre való juhokat, és készítsd õket a megölésnek napjára!
Ž 17:3 - Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál éjjel; próbáltál engem, nem találtál semmi [rosszat; ha tán] gondoltam [is], nem jött ki a számon.
Ž 139:1 - Az éneklõmesternek, Dávid zsoltára.
Jer 11:20 - És oh Seregek Ura, igaz biró, veséknek és szívnek vizsgálója: hadd lássam a te bosszúállásodat rajtok, mert néked jelentettem meg az én ügyemet!
Verš 4
Meddig gyászoljon a föld, és [meddig] száradjon el minden fû a mezõn? A benne lakók gonoszsága miatt pusztul el barom és madár; mert azt mondják: Nem látja meg a mi végünket!
Jer 4:25 - Nézek és ímé egy ember sincsen; és az ég madarai is mind elmenekültek.
Jer 7:20 - Azért ezt mondja az Úr Isten: Ímé az én haragom és búsulásom kiömlik e helyre, az emberekre és a barmokra, a mezõnek fáira és a földnek gyümölcseire, és égni fog, és el nem aluszik.
Jer 9:10 - A hegyeken sírást és zokogást támasztok, és a pusztai ligetekben gyászéneket; mert kiégnek úgy, hogy senki se megy keresztül rajtok, és nem hallják a nyájak bégetését; az ég madaraitól fogva a barmokig minden elköltözik és elmenekül.
Verš 6
Bizony még a te atyádfiai és a te atyádnak háznépe is: õk is hûtlenül bántak veled; õk is tele torokkal kiabáltak utánad! Ne higyj nékik, még ha szépen beszélgetnek is veled!
Prís 26:25 - Mikor kedvesen szól, ne bízzál õ hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
Verš 9
Tarka madár-é az én örökségem nékem? Nem [gyûlnek-]é ellene madarak mindenfelõl? Jõjjetek, seregeljetek össze mind ti mezei vadak; siessetek az evésre!
Jer 7:33 - És e nép holtteste az ég madarainak és a mezei barmoknak lesz eledelökké, és nem lesz, a ki elriassza [azokat!]
Verš 10
Sok pásztor pusztította az én szõlõmet, taposta az én osztályrészemet; az én drága örökségemet sivatag pusztává tették!
Jer 6:3 - Pásztorok jõnek el hozzá nyájaikkal együtt; felvonják mellette a sátrakat köröskörül; kiki legelteti, a mi keze ügyébe esik.
Verš 13
Búzát vetettek és tövist aratnak; fáradnak, [de] nem boldogulnak, és szégyent vallotok a ti jövedelmetekkel az Úr haragjának búsulása miatt.
Lv 26:16 - Bizony azt cselekszem én veletek, hogy rettenetességet bocsátok reátok: a száraz betegséget és a forrólázt, a melyek szemeket égetnek és lelket epesztenek, és a ti magotokat hiába vetitek el, mert ellenségeitek emésztik meg azt.
Dt 28:38 - Sok magot viszel ki a mezõre, de keveset takarsz be, mert felemészti azt a sáska.
Verš 14
Ezt mondja az Úr minden én gonosz szomszédom felõl, a kik hozzányúlnak az én örökségemhez, a melyet örökségül adtam az én népemnek, Izráelnek: Ímé, én kigyomlálom õket az õ földükbõl, és Júda házát [is] kigyomlálom közülök!
Dt 30:3 - Akkor visszahozza az Úr, a te Istened a te foglyaidat, és könyörül rajtad, és visszahozván, összegyûjt majd téged minden nép közül, a kik közé oda szórt téged az Úr, a te Istened.
Jer 32:37 - Ímé én összegyûjtöm õket mindama földekrõl, a melyekre kiûztem õket haragomban, felgerjedésemben és nagy bosszankodásomban, és visszahozom õket e helyre, és lakni hagyom õket bátorságban.
Verš 17
Ha pedig nem hallgatnak meg, akkor bizony kigyomlálom azt a népet, és elvesztem, azt mondja az Úr.
Iz 60:12 - Mert a nép és az ország, a mely néked nem szolgáland, elvész, és a népek mindenestõl elpusztulnak.
Jer 12,2 - "Srdcu" – obličkám, pozri pozn. k 11,20.
Jer 12,3 - "Zasväť ich" znamená: "urči ich". Porov. tiež pozn. k 11,20.
Jer 12,5 - Pán porekadlami odpovedá prorokovi, že sa musí chystať i na väčšie prenasledovania. Keď si už teraz zúfa, čo bude robiť potom, keď budú proti nemu stáť oveľa nebezpečnejší nepriatelia? – V húštinách Jordánu bolo veľa divej zveri (porov. 49,19).
Jer 12,9 - Izrael so svojou pestrou modloslužbou ako strakatý, zďaleka viditeľný vták. Porov. Iz 56,9.
Jer 12,12 - Lúpežné národy sú nástrojom Božieho hnevu. "Telo", rozumej: živý tvor.
