  | Kniha proroka IzaiášaBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Iz 5, 1-30 |
1 Iz 5, 1 Hadd énekelek kedvesemrõl, szerelmesemnek énekét az Õ szõlõjérõl! Kedvesemnek szõlõje van nagyon kövér hegyen; 2 Iz 5, 2 Felásta és megtisztítá kövektõl, nemes vesszõt plántált belé, és közepére tornyot építtetett, sõt benne már sajtót is vágatott; és várta, hogy majd jó szõlõt terem, és az vadszõlõt termett! 3 Iz 5, 3 Mostan azért, Jeruzsálem lakosi és Juda férfiai: ítéljetek köztem és szõlõm között! 4 Iz 5, 4 Mit kellett volna még tennem szõlõmmel; mit meg nem tettem vele? Miért vártam, hogy jó szõlõt terem, holott vadat termett?! 5 Iz 5, 5 Azért most tudatom veletek, hogy mit teszek szõlõmmel; elvonszom kerítését, hogy lelegeltessék, elrontom kõfalát, hogy eltapodtassék; 6 Iz 5, 6 És parlaggá teszem; nem metszetik és nem kapáltatik meg, tövis és gaz veri föl, és parancsolok a fellegeknek, hogy rá esõt ne adjanak! 7 Iz 5, 7 A seregek Urának szõlõje pedig Izráel háza, és Júda férfiai az Õ gyönyörûséges ültetése; és várt jogõrzésre, s ím lõn jogorzás; és irgalomra, s ím lõn siralom! 8 Iz 5, 8 Jaj azoknak, a kik a házhoz házat ragasztanak, és mezõt foglalnak a mezõkhöz, míg egy helyecske sem marad, és csak ti magatok laktok itt e földön! 9 Iz 5, 9 Hallásomra [megesküdt] a seregeknek Ura, hogy sok házak pusztasággá lesznek, a nagyok és szépek lakos nélkül, 10 Iz 5, 10 Mert tíz hold szõlõ egy báth [bort] ereszt, és egy hómer mag egy efát terem. 11 Iz 5, 11 Jaj azoknak, a kik jó reggelen részegítõ ital után futkosnak, [és] mulatnak estig, [és] bor hevíti õket: 12 Iz 5, 12 És czitera, lant, dob, síp és bor van lakodalmokban, de az Úrnak dolgát nem tekintik meg, és nem látják kezeinek cselekedetét. 13 Iz 5, 13 Ezért fogságba megy népem, mivelhogy tudomány nélkül való, és fõemberei éhen halnak, és sokasága szomjú miatt eped meg; 14 Iz 5, 14 Azért a sír kiszélesíti torkát és feltátja száját szertelen, és leszállnak abba [népem] fõemberei, és zajongó sokasága, és minden örvendezõi; 15 Iz 5, 15 És [porba] hajtatik a közember, és megaláztatik a fõember, és a nagyok szemei megaláztatnak. 16 Iz 5, 16 És felmagasztaltatik a seregeknek Ura az ítéletben, s a szent Isten megszenteli magát igazságban. 17 Iz 5, 17 És bárányok legelnek ott, mint legelõjükön, s a gazdagoknak romjain idegenek élnek! 18 Iz 5, 18 Jaj azoknak, a kik a vétket hazugságnak kötelein vonszák, és a bûnt mint szekeret köteleken; 19 Iz 5, 19 A kik ezt mondják: siessen és tegye hamar munkáját, hogy lássuk, s közelítsen és jõjjön el Izráel Szentjének tanácsa, hogy tudjuk meg. 20 Iz 5, 20 Jaj azoknak, a kik a gonoszt jónak mondják és a jót gonosznak; a kik a sötétséget világossággá s a világosságot sötétséggé teszik, és teszik a keserût édessé, s az édest keserûvé! 21 Iz 5, 21 Jaj azoknak, a kik magoknak bölcseknek látszanak, és eszesek önnön magok elõtt! 22 Iz 5, 22 Jaj azoknak, a kik hõsök borivásban és híresek részegítõ ital vegyítésében; 23 Iz 5, 23 A kik a gonoszt ajándékért igaznak mondják, és az igazak igazságát elfordítják tõlük: 24 Iz 5, 24 Ezért, mint a polyvát megemészti a tûznek nyelve, és az égõ széna összeomlik: gyökerök megrothad, virágjok mint a por elszáll, mert a seregek Urának törvényét megvetették, és Izráel szentjének beszédét megútálták. 25 Iz 5, 25 Ezért gerjedt fel az Úrnak haragja népe ellen, és felemelé rá kezét, és megveri, hogy a hegyek megrendülnek, és holttestök szemétként fekszik az utczán. Mindezekkel haragja el nem mult, és keze még felemelve van. 26 Iz 5, 26 És zászlót emel a távoli népeknek, és süvölt a föld határán [lako]zóknak, és ímé hamarsággal könnyen eljõnek. 27 Iz 5, 27 Nem lesz köztük egy is elfáradott, sem tántorgó; nem szunnyad, és nem aluszik; derekának öve sem oldódik meg, és nem szakad el saruja szíja sem; 28 Iz 5, 28 Nyilai élesek, és minden õ kézívei felvonvák, lovai körme, miként a kova, és kerekei mint a forgószél; 29 Iz 5, 29 Ordítása, mint az oroszláné, és ordít, mint az oroszlán-kölykök, és morog s prédát ragad s elviszi, és nincs, a ki elvegye tõle; 30 Iz 5, 30 És rámordul ama napon, mint tenger mormolása; és õ a földre néz, de ímé ott sûrû sötétség; és a nap meghomályosodik a ráborult homályban!
| | | Iz 5, 1-30 |
Verš 4
Mit kellett volna még tennem szõlõmmel; mit meg nem tettem vele? Miért vártam, hogy jó szõlõt terem, holott vadat termett?!
Jer 2:5 - Így szól az Úr: Micsoda hamisságot találtak bennem a ti atyáitok, hogy elidegenedtek tõlem, és hiábavalóság után jártak, és hiábavalókká lettek?
Mi 6:3 - Én népem! mit vétettem te ellened, és mivel fárasztottalak el téged?! Tégy vallást ellenem!
Mi 6:8 - Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kiván az Úr te tõled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel.
Verš 5
Azért most tudatom veletek, hogy mit teszek szõlõmmel; elvonszom kerítését, hogy lelegeltessék, elrontom kõfalát, hogy eltapodtassék;
Ž 80:12 - Sarjait a tengerig ereszté, és hajtásait a folyamig.
Verš 7
A seregek Urának szõlõje pedig Izráel háza, és Júda férfiai az Õ gyönyörûséges ültetése; és várt jogõrzésre, s ím lõn jogorzás; és irgalomra, s ím lõn siralom!
Ž 80:8 - Seregek Istene, állíts helyre minket; világoltasd a te orczádat, hogy megszabaduljunk!
Verš 8
Jaj azoknak, a kik a házhoz házat ragasztanak, és mezõt foglalnak a mezõkhöz, míg egy helyecske sem marad, és csak ti magatok laktok itt e földön!
Mi 2:2 - Megkívánják a mezõket és elrabolják, és a házakat és elszedik; és nyomorgatják a gazdát, és az õ házanépét az embert és az õ örökségét!
Verš 11
Jaj azoknak, a kik jó reggelen részegítõ ital után futkosnak, [és] mulatnak estig, [és] bor hevíti õket:
Prís 23:29 - Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
Verš 13
Ezért fogságba megy népem, mivelhogy tudomány nélkül való, és fõemberei éhen halnak, és sokasága szomjú miatt eped meg;
Am 6:7 - Most azért [is] õk vitetnek el a számûzöttek élén, és vége szakad a nyújtózkodók dáridózásának.
Verš 17
És bárányok legelnek ott, mint legelõjükön, s a gazdagoknak romjain idegenek élnek!
Iz 14:30 - És legelnek a szegényeknek elsõszülöttei, és a szûkölködõk bátorsággal nyugosznak; és én kivesztem gyökeredet éhséggel, és maradékodat megölik.
Verš 21
Jaj azoknak, a kik magoknak bölcseknek látszanak, és eszesek önnön magok elõtt!
Prís 3:7 - Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.
Rim 12:16 - Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban.
Verš 23
A kik a gonoszt ajándékért igaznak mondják, és az igazak igazságát elfordítják tõlük:
Prís 17:15 - A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.
Prís 24:24 - A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
Verš 24
Ezért, mint a polyvát megemészti a tûznek nyelve, és az égõ széna összeomlik: gyökerök megrothad, virágjok mint a por elszáll, mert a seregek Urának törvényét megvetették, és Izráel szentjének beszédét megútálták.
Ex 15:7 - Fenséged nagyságával zúzod össze támadóid, kibocsátod haragod s megemészti az õket mint tarlót.
Iz 9:19 - A seregek Urának haragja miatt kiégett a föld, és a nép a tûznek eledele lõn: Senki atyjafián nem könyörül,
Verš 25
Ezért gerjedt fel az Úrnak haragja népe ellen, és felemelé rá kezét, és megveri, hogy a hegyek megrendülnek, és holttestök szemétként fekszik az utczán. Mindezekkel haragja el nem mult, és keze még felemelve van.
Iz 10:6 - Istentelen nemzetség ellen küldtem õt, és haragom népe ellen rendelém, hogy prédáljon és zsákmányt vessen, és eltapodja azt, mint az utczák sarát.
Iz 9:12 - A Sziriabeliek elõl, és a Filiszteusok hátul, s falják Izráelt feltátott torokkal. Mindezekkel azonban haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.
Iz 9:17 - Ezért ifjaiban sem gyönyörködik az Úr, s árváin és özvegyein sem könyörül; mert mindnyájan istentelenek és gonosztevõk, és minden száj bolondságot beszél. Mindezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.
Iz 9:21 - Manassé Efraimot és Efraim Manassét; s mindketten Júda ellen [kelnek]. Mindezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.
Iz 10:4 - Bizony csak: a foglyok alá hanyatlanak és a megölettek alá hullanak; mind ezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.
Verš 30
És rámordul ama napon, mint tenger mormolása; és õ a földre néz, de ímé ott sûrû sötétség; és a nap meghomályosodik a ráborult homályban!
Iz 8:22 - És azután a földre tekint, és ímé mindenütt nyomor és sötétség, és szorongatásnak éjszakája, õ pedig a sûrû sötétben elhagyatva!
Iz 5,1 - Podobenstvom o vinici kreslí prorok nevďačnosť Izraelitov. Miláčik a priateľ je Boh Jahve, je to teda pieseň, ktorú Boh zložil o svojej vinici. Zo 6. verša vidieť, že vinohradníkom je Boh, ktorý rozkazuje aj oblakom, a v 7. verši sa vyhlasuje, že nevďačnou vinicou je Izrael.
Iz 5,5 - Ohrada okolo viníc a záhrad bývala z nanosených skál a na nej bol haluzový plot.
Iz 5,7 - Dom Júdov dostal od Boha oveľa viac výsad než ostatné kmene.
Iz 5,8 - Šestoro "Beda!" vyrieknutých nad hriešnikmi nás poučí, čo je to za divé hrozno, ktoré urodila nevďačná vinica, čo sú to za zločiny, ktorých sa národ dopúšťa.
Iz 5,10 - Bat bola miera na tekutiny, obsahovala 36,4 litrov (podľa iných skoro 40 litrov). Miera tej istej veľkosti na veci sypané sa volala efa. Miera desaťnásobná, teda 364 litrov (podľa iných skoro 400 l), volala sa chomer.
Iz 5,13 - "Slávni" sú kniežatá a vodcovia ľudu "zástup" je obyčajný ľud.
Iz 5,14 - "Podsvetie", podľa starších starozákonných kníh je to miesto odpočinku, ticha a smútku. Miesto radosti, nebo, nebolo pred Kristom Pánom otvorené, preto nie div, že sú i spravodliví na mieste smútku, v šeóle. Nikde sa však netvrdí, že by osud spravodlivých bol po smrti rovnaký s osudom hriešnych, ba výslovne sa hovorí, že na hriešnikov čakajú v podsvetí tresty.
Iz 5,17 - Opustená krajina bude pastviskom a čo sa na spustnutých poliach urodí, zoberú cudzinci.
Iz 5,19 - Hriešnici sa posmievajú prorokovým rečiam.
Iz 5,25 - Prorok pripomína akýsi už pominutý, ale bližšie neoznačený trest. Keďže sa však národ neobrátil, Božia ruka je pripravená k ďalším trestom.
Iz 5,26 - Meno nepriateľského národa, ktorý Boh povolá proti Júdsku, sa nespomína, ale sú to bezpochyby Asýrčania. Bohu sa tu, ako v Biblii často, pripisujú ľudské činy, hoci vieme, že on nemusí zdvihnúť znak ani zapískať, keď chce privolať nepriateľské vojsko.
Iz 5,30 - Zámeno "jej" sa vzťahuje na "zem". Je to zem Júdska.
