Kniha proroka Izaiáša

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Iz 43, 1-28

1 És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te Teremtõd, és a te alkotód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy! 2 Mikor vizen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tûzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged. 3 Mert én vagyok az Úr, a te Istened, Izráelnek Szentje, a te megtartód, adtam váltságodba Égyiptomot, Kúst és Sebát helyetted. 4 Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek: embereket adok helyetted, és népeket a te életedért: 5 Ne félj, mert én veled vagyok, napkeletrõl meghozom magodat, és napnyugotról egybegyûjtelek. 6 Mondom északnak: add meg; és délnek: ne tartsd vissza, hozd meg az én fiaimat messzünnen, és leányimat a földnek végérõl, 7 Mindent, a ki csak az én nevemrõl neveztetik, a kit dicsõségemre teremtettem, a kit alkottam és készítettem! 8 Hozd ki a vak népet, a melynek szemei vannak, és a süketeket, a kiknek füleik vannak! 9 Minden népek gyûljenek egybe, és seregeljenek össze a népségek: ki hirdethet közülök ilyet? Vagy a régieket tudassák velünk, állítsák elõ tanuikat, hogy igazuk legyen, hogy ezek hallván, ezt mondják: Igaz. 10 Ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr; és szolgám, a kit elválasztottam, hogy megtudjátok és higyjetek nékem és megértsétek, hogy én vagyok az, elõttem Isten nem alkottatott, és utánam nem lesz! 11 Én, én vagyok az Úr, és rajtam kivül nincsen szabadító! 12 Én hirdettem, és megtartottam, és megjelentettem, és nem volt idegen [isten] köztetek, és ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr, hogy én Isten vagyok. 13 Mostantól fogva is én az leszek, és nincs, a ki az én kezembõl kimentsen; cselekszem, és ki változtatja azt meg? 14 Így szól az Úr, a ti megváltótok, Izráel Szentje. Ti értetek küldöttem el Bábelbe, és leszállítom mindnyájokat, mint menekülõket a Káldeusokkal együtt vídámságuk hajóiba. 15 Én az Úr vagyok, szent [Istene]tek, Izráelnek teremtõje, királyotok. 16 Így szól az Úr, a ki a tengeren utat csinál, és a hatalmas vizeken ösvényt, 17 A ki kihozott szekeret és lovat, sereget és vitézt; együtt hevernek ottan, nem kelnek föl, kialudtak, mint gyertyabél elhamvadának! 18 Ne emlékezzetek a régiekrõl, és az elõbbiekrõl ne gondolkodjatok! 19 Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még? Igen, a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyóvizeket. 20 Dicsõítni fog engem a mezõ vada, a sakálok és struczok, hogy vizet szereztem a pusztában; a kietlenben folyóvizeket, hogy választott népemnek inni adjak. 21 A nép, a melyet magamnak alkoték, hirdesse dicséretemet! 22 És még sem engem hívtál segítségül Jákób, hanem megfáradtál én bennem Izráel! 23 Nem adtad nékem égõáldozatul bárányaidat, és áldozataiddal nem dicsõítettél engem; nem terheltelek ételáldozattal, és tömjénnel nem fárasztottalak. 24 Nem vettél pénzen nékem jóillatú nádat, és áldozataid kövérével jól nem tartottál, csak bûneiddel terhelél, vétkeiddel fárasztál engemet. 25 Én, én vagyok, a ki eltörlöm álnokságaidat enmagamért, és bûneidrõl nem emlékezem meg! 26 Juttasd eszembe, no pereljünk együtt, beszéld el, hogy igaznak találtassál! 27 Az elsõ atyád vétkezett, és tanítóid elpártoltak tõlem! 28 Ezért én is megfertõztettem a szent fejedelmeket, és veszedelemre adám Jákóbot, és gyalázatra Izráelt!

Verš 2

Mikor vizen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tûzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged.

Ž 66:12 - Embert ültettél fejünkre, tûzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bõségre.

Verš 5

Ne félj, mert én veled vagyok, napkeletrõl meghozom magodat, és napnyugotról egybegyûjtelek.

Iz 44:2 - Így szól az Úr, teremtõd és alkotód anyád méhétõl fogva, a ki megsegít: Ne félj, én szolgám Jákób, és te igaz nép, a kit elválasztottam!

Jer 30:10 - Te azért ne félj, oh én szolgám Jákób, azt mondja az Úr, se ne rettegj Izráel; mert ímhol vagyok én, a ki megszabadítlak téged a messze földrõl, és a te magodat az õ fogságának földébõl; és visszatér Jákób és megnyugoszik, és bátorságban lesz, és nem lesz, a ki megháborítsa.

Jer 46:27 - És te ne félj, oh én szolgám Jákób, és ne rettegj Izráel, mert ímé, én megszabadítlak téged messzirõl, és a te magodat is az õ fogságuk földérõl, és visszatér Jákób és megnyugszik és békességben lesz, és nem lesz, a ki megijeszsze.

Verš 10

Ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr; és szolgám, a kit elválasztottam, hogy megtudjátok és higyjetek nékem és megértsétek, hogy én vagyok az, elõttem Isten nem alkottatott, és utánam nem lesz!

Iz 41:4 - Ki tette és vitte végbe ezt? A ki elhívja eleitõl fogva a nemzetségeket: én, az Úr, az elsõ és utolsókkal is az vagyok én!

Iz 44:8 - Ne féljetek és ne rettegjetek! Hát nem mondtam-é meg és nem jelentém elõre? Ti vagytok tanuim! Hát van-é rajtam kivül Isten? Nincs kõszál, nem tudok!

Iz 45:21 - Jelentsétek meg és hozzátok elõ, sõt egyetemben tanácskozzanak: ki mondta meg ezt régtõl fogva és jelenté meg elõre? Vajjon nem én, az Úr? És nincs több Isten nálam, igaz Isten és megtartó nincs kívülem.

Oz 13:4 - Pedig én vagyok az Úr, a te Istened Égyiptom földétõl fogva. Nem ismerhetsz más Istent kivülem, és rajtam kivül nincs [más] szabadító!

Verš 13

Mostantól fogva is én az leszek, és nincs, a ki az én kezembõl kimentsen; cselekszem, és ki változtatja azt meg?

Iz 14:27 - Mert a seregek Ura végezte, és ki teszi azt erõtelenné? Az õ keze fel van emelve; ki fordítja el azt?

Verš 19

Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még? Igen, a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyóvizeket.

Zjv 21:5 - És monda az, a ki a királyiszéken ül vala: Ímé mindent újjá teszek. És monda nékem: Írd meg, mert e beszédek hívek és igazak.

Verš 21

A nép, a melyet magamnak alkoték, hirdesse dicséretemet!

Lk 1:74 - Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezébõl, félelem nélkül szolgáljunk néki.

Verš 25

Én, én vagyok, a ki eltörlöm álnokságaidat enmagamért, és bûneidrõl nem emlékezem meg!

Ez 36:22 - Ennekokáért mondjad Izráel házának: Ezt mondja az Úr Isten: Nem ti érettetek cselekszem, Izráel háza, hanem az én szent nevemért, melyet ti megfertéztettetek a pogányok között, a kik közé menétek.

Verš 26

Juttasd eszembe, no pereljünk együtt, beszéld el, hogy igaznak találtassál!

Iz 1:18 - No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! ha bûneitek skárlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínûek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.

Iz 43,3 - Pretože Kýros dobrovoľne dá Izraelitom slobodu, dostane miesto nich náhradu, "výkupné", a to Egypt, Etiópiu (Kuš) a Sábu, ktorá ležala kdesi v susedstve Egypta a Etiópie, ale nič bližšieho o nej nevieme. Podľa Jozefa Flávia (Židovské starožitnosti II,10,2) by to bol kraj Meroe medzi riekami Níl, Atbara a Bahr el-Azraq (Modrý Níl). Túto náhradu dostala perzská ríša až za panovania Kýrovho syna Kambíza II., ktorý r. 525 pr. Kr. dobyl Egypt.

Iz 43,8-13 - V novom súdnom spore (porov. 41,1 n.) národ izraelský – ktorý sa tu zase volá sluhom Pánovým – dosvedčí pohanom, že len Jahve je Boh.

Iz 43,14 - Boh pošle do Babylonu po svoj národ Kýra. Vulg prekladá tento porušený verš: "A strhol som všetky závory, i Chaldejcov, ktorí sa pýšia svojimi loďami."

Iz 43,17 - Narážka na východ z Egypta.

Iz 43,22-25 - Boh vyslobodil národ len z lásky, národ si to nezasluhoval, veď sa v zajatí nestaral o bohoslužbu, ani sa o ňu nemohol starať.

Iz 43,24 - Voňavá látka z rastliny, zvanej "vonná trsť" (Acorus calamus), spolu s myrhou a dvoma druhmi škorice, miešala sa do posvätného oleja (Ex 30,23–25).

Iz 43,27 - Prvý otec národa izraelského bol Jakub. Tlmočníci boli falošní proroci a neverní kňazi.