Kniha proroka Izaiáša

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Iz 14, 1-32

1 Mert könyörül az Úr Jákóbon, és ismét elválasztja Izráelt, és megnyugotja õket földjükön; és a jövevény hozzájok adja magát, és a Jákób házához csatlakoznak; 2 És felveszik õket a népek, és elviszik õket lakhelyökre, és Izráel háza bírni fogja õket az Úr földén, szolgák és szolgálók gyanánt; és foglyaik lesznek foglyul vivõik, és uralkodnak nyomorgatóikon. 3 És majd ama napon, a melyen nyugalmat ád néked az Úr fáradságodtól és nyomorúságodtól és ama kemény szolgálattól, a melylyel szolgálnod kellett, 4 E gúnydalt mondod Babilon királya felett, és szólsz: Miként lõn vége a nyomorgatónak, a szolgaság házának vége lõn! 5 Eltörte az Úr a gonoszok pálczáját, az uralkodóknak vesszejét. 6 A ki népeket vert dühében szüntelen való veréssel, leigázott népségeket haraggal, kergettetik feltartózhatlanul. 7 Nyugszik, csöndes az egész föld. Ujjongva énekelnek. 8 Még a cziprusok is örvendenek rajtad: a Libánon czédrusai [ezt mondják:] Mióta te megdõltél, nem jõ favágó ellenünk. 9 Alant a sír megindul te miattad megérkezésedkor, miattad felriasztja árnyait, a föld minden hatalmasit, felkölti székeikrõl a népek minden királyait; 10 Mind megszólalnak, és ezt mondják néked: Erõtlenné lettél te is, miként mi; hozzánk hasonlatos levél! 11 Kevélységed [és] lantjaid zengése a sírba szállt; fekvõ ágyad férgek, és takaró lepled pondrók! 12 Miként estél alá az égrõl fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, a ki népeken tapostál! 13 Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülõszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon. 14 Felibök hágok a magas felhõknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz. 15 Pedig a sírba szállsz alá, sírgödör mélységébe! 16 A kik látnak, rád tekintenek, [és] elgondolják: Ez-é a föld ama háborgatója, a ki királyságokat rendített meg? 17 A ki a föld kerekségét pusztasággá tette, városait lerontá, [és ]foglyait nem bocsátá haza! 18 A népeknek minden királyai dicsõségben nyugosznak, kiki az õ sírjában, 19 Te pedig [messze] vettetel sírodtól, mint valami hitvány gally, takarva megölettekkel, fegyverrel átverettekkel, sziklasírba leszállókkal, mint valami eltapodott holttest! 20 Nem egyesülsz velök a sírban, mert elpusztítád földedet, megölted népedet: nem él sokáig a gonoszok magva [sem!] 21 Készítsetek öldöklést az õ fiainak atyáik vétkéért, hogy fel ne keljenek, és örökségül bírják e földet, és városokkal töltsék be e földnek színét! 22 És felkelnek õ ellenök, szóla a seregeknek Ura, és kivágom Babilon nevét és maradékát, fiait és unokáit, szól az Úr; 23 És a sündisznónak örökségévé és álló vizek tavává teszem azt, és elsöpröm azt a pusztítás seprõjével, szól a seregeknek Ura. 24 Megesküdött a seregeknek Ura, mondván: Úgy lészen, mint elgondolám, úgy megy véghez, mint elvégezém: 25 Megrontom Assiriát földemen, és megtapodom hegyeimen, és eltávozik róluk igája, és terhe válláról eltávozik. 26 Ez az elvégezett tanács az egész föld felõl, és ez ama felemelt kéz minden népek fölött. 27 Mert a seregek Ura végezte, és ki teszi azt erõtelenné? Az õ keze fel van emelve; ki fordítja el azt? 28 A mely esztendõben meghalt Akház király, akkor lõn e jövendölés. 29 Ne örvendj oly nagyon Filisztea, hogy eltört a téged verõnek vesszeje, mert a kígyó magvából baziliskus jõ ki, a melytõl szárnyas sárkány származik. 30 És legelnek a szegényeknek elsõszülöttei, és a szûkölködõk bátorsággal nyugosznak; és én kivesztem gyökeredet éhséggel, és maradékodat megölik. 31 Jajgass kapu, kiálts város! remeg egész Filisztea, mivel füst jõ észak felõl; és nem marad el seregeibõl egy sem! 32 És mit felelnek a népek követei? [Azt,] hogy az Úr veté meg a Sion alapját, és abban bíznak népe szegényei.

Verš 3

És majd ama napon, a melyen nyugalmat ád néked az Úr fáradságodtól és nyomorúságodtól és ama kemény szolgálattól, a melylyel szolgálnod kellett,

Dt 28:48 - Szolgálod majd a te ellenségeidet, a kiket reád bocsát az Úr, éhen és szomjan, mezítelen és mindennek szûkiben; és vasigát vet a te nyakadra, míglen elpusztít téged.

Verš 13

Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülõszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén messze északon.

Ž 48:2 - Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az õ szentséges hegyén.

Verš 20

Nem egyesülsz velök a sírban, mert elpusztítád földedet, megölted népedet: nem él sokáig a gonoszok magva [sem!]

Jób 18:19 - Sem fia, sem unokája nem lesz az õ népében, és semmi maradéka az õ tanyáján.

Ž 21:10 - Tüzes kemenczévé teszed õket megjelenésed idején; az Úr az õ haragjában elnyeli õket és tûz emészti meg õket.

Ž 37:28 - Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az õ kegyeseit; megõrzi õket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.

Ž 109:13 - Veszszen ki az õ maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!

Verš 21

Készítsetek öldöklést az õ fiainak atyáik vétkéért, hogy fel ne keljenek, és örökségül bírják e földet, és városokkal töltsék be e földnek színét!

Ex 20:5 - Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltõn- szeretõ Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyûlölnek.

Mt 23:25 - Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert megtisztítjátok a pohárnak és tálnak külsejét, belõl pedig rakvák azok ragadománynyal és mértékletlenséggel.

Verš 22

És felkelnek õ ellenök, szóla a seregeknek Ura, és kivágom Babilon nevét és maradékát, fiait és unokáit, szól az Úr;

Jób 18:19 - Sem fia, sem unokája nem lesz az õ népében, és semmi maradéka az õ tanyáján.

Ž 21:10 - Tüzes kemenczévé teszed õket megjelenésed idején; az Úr az õ haragjában elnyeli õket és tûz emészti meg õket.

Ž 37:28 - Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az õ kegyeseit; megõrzi õket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja.

Verš 23

És a sündisznónak örökségévé és álló vizek tavává teszem azt, és elsöpröm azt a pusztítás seprõjével, szól a seregeknek Ura.

Iz 34:11 - És örökségül bírándja azt ökörbika, sündisznó; és gém és holló lakja azt, és fölvonják rá a pusztaság mérõkötelét és a semmiségnek köveit.

Sof 2:14 - És nyájak heverésznek bensejében, mindenféle állatok serege: pelikán és sündisznó hálnak párkányain, az ablakban [azoknak] szava hangzik, a küszöbön omladék lészen, mert lefosztatott a czédrus!

Verš 27

Mert a seregek Ura végezte, és ki teszi azt erõtelenné? Az õ keze fel van emelve; ki fordítja el azt?

2Krn 20:6 - És monda: Oh Uram, mi atyáink Istene! nem te vagy-é egyedül Isten a mennyben, a ki uralkodol a pogányoknak minden országain? A te kezedben [van] az erõ és hatalom, és senki nincsen, a ki ellened megállhatna.

Jób 9:12 - Ímé, ha elragad [valamit,] ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?

Prís 21:30 - Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.

Dan 4:35 -

Verš 28

A mely esztendõben meghalt Akház király, akkor lõn e jövendölés.

2Kr 16:20 - És elaluvék Akház az õ atyáival, és eltemetteték az õ atyáival a Dávid városában, és uralkodék õ helyette az õ fia, Ezékiás.

Iz 14,1-3 - Dokonale sa to splnilo až v dobe novozákonnej, keď je nový vyvolený národ, kresťanstvo, prístupný všetkým národom sveta.

Iz 14,9 - O podsvetí pozri pozn. k 5,14. Obyvatelia podsvetia sú "tiene" alebo doslovne: "slabosti", lebo tam budú bezmocní i najmocnejší vladári sveta.

Iz 14,12 - Kráľ sa podobá padnutej hviezde.

Iz 14,13 - Podľa názoru Babyloncov, kdesi na severe ležal vrch, na ktorom sa zhromažďovali ich bohovia, ako grécki bohovia na Olympe. Preto volali tento vrch "vrchom zhromaždenia". O posvätnom vrchu Jediného Boha, o Sione, hovorí Ž 48,3 podobnými slovami.

Iz 14,25 - Svojou volá Pán Izraelskú krajinu. Tam zničí Asýrov, a tak sníme jarmo z Izraelitov.

Iz 14,28 - Rok Achazovej smrti bol pravdepodobne rok 721 pr. Kr.

Iz 14,29 - Filištínci sa márne tešia, že zomrel akýsi panovník (had), ktorý ich utláčal, lebo za ním príde iný, horší (vretenica), a za tým ešte nebezpečnejší (okrídlený had = drak, Vulg). O tom však, na ktorých kráľov sa proroctvo vzťahuje, sú najrozličnejšie mienky.

Iz 14,30 - Vyvolený národ sa tu prirovnáva k stádu.

Iz 14,31 - Dym, valiaci sa od severu, je vojsko asýrske, ktoré pochoduje v uzavretých čatách. Keď toto vojsko bude prichádzať proti Filištíncom, títo pošlú azda poslov do Jeruzalema a budú prosiť o pomoc. Ale prorok varuje pred takýmto spojením. Júdsko má svoj Bohom založený Sion, ktorý je bezpečnou záštitou národa, preto sa tento nemá čo spájať s pohanmi.