| KazateľBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Kaz 7, 1-29 |
1 Kaz 7, 1 Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az õ születésének napjánál. 2 Kaz 7, 2 Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élõ ember megemlékezik arról. 3 Kaz 7, 3 Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív. 4 Kaz 7, 4 A bölcseknek elméje a siralmas házban [van], a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában. 5 Kaz 7, 5 Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését. 6 Kaz 7, 6 Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság! 7 Kaz 7, 7 Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs [embert] is, és az elmét elveszti az ajándék. 8 Kaz 7, 8 Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tûrõ, hogynem a kevély. 9 Kaz 7, 9 Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik. 10 Kaz 7, 10 Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségbõl származik az ilyen kérdés. 11 Kaz 7, 11 Jó a bölcseség az örökséggel, és elõmenetelökre van az [embereknek], a kik a napot látják. 12 Kaz 7, 12 Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, [és] a gazdagságnak árnyéka alatt [egyformán nyugszik az ember!] de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az õ urainak. 13 Kaz 7, 13 Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit õ görbévé tett? 14 Kaz 7, 14 A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit [abból] eszébe ne vegyen, [a mi] reá következik. 15 Kaz 7, 15 Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az õ igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki [az õ életének napjait] meghosszabbítja az õ gonoszságában. 16 Kaz 7, 16 Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet? 17 Kaz 7, 17 Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg idõd elõtt? 18 Kaz 7, 18 Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektõl megszabadul! 19 Kaz 7, 19 A bölcseség megerõsíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak. 20 Kaz 7, 20 Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék. 21 Kaz 7, 21 Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged. 22 Kaz 7, 22 Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek. 23 Kaz 7, 23 Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. [Mikor] azt gondolám, [hogy] bölcs vagyok, én tõlem a [bölcseség] távol vala. 24 Kaz 7, 24 Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt? 25 Kaz 7, 25 Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát. 26 Kaz 7, 26 És találtam [egy dolgot,] mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tõr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten elõtt kedves, megszabadul attól; a bûnös pedig megfogattatik attól. 27 Kaz 7, 27 Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést, 28 Kaz 7, 28 A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam. 29 Kaz 7, 29 Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; õk pedig kerestek sok kigondolást.
| | Kaz 7, 1-29 |
Verš 1
Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az õ születésének napjánál.
Prís 22:1 - Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
Verš 5
Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.
Prís 13:18 - Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktõl magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
Prís 15:31 - A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
Verš 6
Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!
Ž 58:9 - Legyenek mint a csiga, a mely szétfolyván, elmúlik; mint az aszszonynak idétlen szülötte, a mely nem látta a napot.
Verš 20
Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.
1Kr 8:46 - Ha te ellened vétkezéndenek, - mert nincsen ember, a ki ne vétkeznék - és megharagudván reájok, ellenség kezébe adándod, és fogva elviéndik õket azok, a kiktõl megfogattak, az ellenségnek földére, messze vagy közel;
2Krn 6:36 - Ha vétkeznek ellened (mert nincsen ember, a ki nem vétkeznék) és reájok megharagudván, az ellenség kezébe adándod és õket fogságba viendik azok, a kiktõl megfogattak, messze földre vagy közelre,
Prís 20:9 - Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bûnömtõl?
1Jn 1:8 - Ha azt mondjuk, hogy nincsen bûn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk.
Verš 25
Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.
Kaz 1:17 - Adtam annakfelette az én elmémet a bölcseségnek tudására, és az esztelenségnek és bolondságnak megtudására. Megtudtam, hogy ez is a lélek gyötrelme.
Kaz 2:12 - És tekinték minden dolgaimra, melyeket cselekedtek vala az én kezeim, és az én munkámra, mit fáradsággal végeztem vala; és ímé, az mind hiábavalóság és a léleknek gyötrelme, és nincsen annak semmi haszna a nap alatt!
Verš 26
És találtam [egy dolgot,] mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tõr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten elõtt kedves, megszabadul attól; a bûnös pedig megfogattatik attól.
Prís 5:3 - Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az õ ínye.
Prís 6:24 - Hogy a gonosz asszonytól téged megõrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétõl.
Prís 7:6 - Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,
Prís 6:26 - Mert a parázna asszony miatt [jut az ember] egy darab kenyérre, és [más] férfi felesége drága életet vadász!
Prís 7:23 - Mígnem átjárja a nyíl az õ máját. Miképen siet a madár a tõrre, és nem tudja, hogy az az õ élete ellen van.
Prís 22:14 - Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
Kaz 7,1 - V prvom hebrejskom texte je slovná hra: lepšia je dobrá povesť (meno: šem) ako olej (šemen). Význam doslovne: vnútorná hodnota človeka je cennejšia ako jeho vonkajšok. Výrok, že smrť je lepšia od narodenia, nesmieme vytrhnúť zo súvisu, akoby tu Kazateľ prednášal o hodnote smrti. Tieto dve myšlienky najskôr tak súvisia, že dobré meno prežije aj smrť, kým voňavka po hostine hneď vypáchne. Treba sa viac starať o dobré meno než o vonkajšiu telesnú úhľadnosť.
Kaz 7,6 - Slová: tŕnie (hebr. sirim), kotol (hebr. sir) zasa predstavujú v pôvodine slovnú hru.
Kaz 7,7 - Útlak (hebr. ošeq) môže znamenať aj násilné olúpenie, ozbíjanie o majetok.
Kaz 7,12 - "Tieň" má význam ochrany, záštity.
Kaz 7,13 - Život treba brať taký, aký je. Nemáme čakať od neho iba príjemné veci, ale treba sa pripraviť aj na jeho skúšky.
Kaz 7,17-18 - Kto sa bojí Boha, ten nájde aj správnu strednú cestu, ktorá vedie k nemu.
Kaz 7,19 - Iní by chceli odchylne hláskovať hebr. slovo a dostali by zmysel: desať štítov ochranných (miesto šallitim čítajú šelatim).
Kaz 7,25-29 - Ako je múdrosť zobrazená čnostnou ženou (porov. Prís hl. 9 a 31), tak zasa pochabosť je predstavená necudnicou (Prís hl. 5 – 7).
Kaz 7,28 - Neprajný úsudok o vtedajšej žene je príznačný pre novšie knihy Starého zákona (Prís 2,16 n.; hl. 5; Sir 9,1–13; 25,17–36; 26,8–15).