Príslovia

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Prís 1, 1-33

1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei, 2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére; 3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére; 4 Együgyûeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására. 5 Hallja a bölcs és öregbítse az õ tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat. 6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére. 7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják. 8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd. 9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra. 10 Fiam, ha a bûnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket. 11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül; 12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; 13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal; 14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak: 15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktõl; 16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására. 17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei elõtt: 18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek; 19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el. 20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az õ szavát. 21 Lármás utczafõkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az õ beszédit. 22 Míglen szeretitek, oh ti együgyûek az együgyûséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyûlölik a balgatagok a tudományt?! 23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek. 24 Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette; 25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok: 26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljõ az, a mitõl féltek. 27 Mikor eljõ, mint a vihar, az, a mitõl féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljõ ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás. 28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak. 29 Azért hogy gyûlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották. 30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet. 31 Esznek azért az õ útjoknak gyümölcsébõl, és az õ tanácsokból megelégednek. 32 Mert az együgyûeknek pártossága megöli õket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti õket. 33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétõl.

Verš 16

Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.

Iz 59:7 - Lábaik a gonoszra futnak; és sietnek, hogy ártatlan vért ontsanak; gondolataik hamisságnak gondolatai, pusztítás és romlás ösvényeiken.

Rim 3:15 - Lábaik gyorsak a vérontásra.

Verš 24

Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;

Iz 65:12 - Titeket én a kard alá számlállak, és mindnyájan leborultok megöletésre: mert hívtalak és nem feleltetek, szóltam és nem hallottátok: a gonoszt cselekedtétek szemeim elõtt, és a mit nem szerettem, azt választottátok.

Iz 66:4 - Akképen választom én is az õ megcsúfolásukat, és rájok hozom, a mitõl félnek; mivel hívtam és senki nem felelt, szóltam és nem hallották, és a gonoszt cselekedték szemeim elõtt, s a mit nem szerettem, azt választák.

Jer 13:10 - Ez a gonosz nép, a mely nem akar hallgatni az én beszédeimre, a mely a maga szívének hamisságában jár, és jár idegen istenek után, hogy azoknak szolgáljon, és azokat imádja: olyanná lesz majd, mint ez az öv, a mely egészen hasznavehetetlen.

Verš 10

Fiam, ha a bûnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.

Prís 4:14 - A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén.

Verš 27

Mikor eljõ, mint a vihar, az, a mitõl féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljõ ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.

Jób 27:9 - Meghallja-é kiáltását az Isten, ha eljõ a nyomorúság reá?

Jób 35:12 - Akkor azután kiálthatnak, de õ nem felel a gonoszok kevélysége miatt;

Iz 1:15 - És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet elõletek; sõt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek.

Jer 11:11 - Azért ezt mondja az Úr: Ímé, én veszedelmet hozok reájok, a melybõl ki nem menekülhetnek, és kiáltanak majd én hozzám, de nem hallgatom meg õket.

Jer 14:12 - Mikor bõjtölnek, én meg nem hallgatom kiáltozásukat, és ha égõáldozatot vagy ételáldozatot készítenek, nem lesznek kedvesek elõttem; sõt fegyverrel, éhséggel és döghalállal irtom ki õket.

Ez 8:18 - Én is búsulásom szerint cselekszem, nem fog kedvezni szemem, sem meg nem szánom õket; s ha kiáltanak füleimbe nagy felszóval, nem hallgatom meg õket.

Mi 3:4 - Kiáltanak majd az Úrhoz, de nem hallgatja meg õket; sõt elrejti akkor orczáját elõlök, mivelhogy gonoszokká lettek cselekedeteik.

Verš 7

Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.

Jób 28:28 - Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.

Ž 111:10 - A bölcseség kezdete az Úrnak félelme; jó belátása van mindenkinek, a ki ezt gyakorolja; annak dicsérete megmarad mindvégig.

Prís 9:10 - A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.

Kaz 12:13 - A bölcseknek beszédei hasonlatosak az ösztökéhez, és mint a szegek, erõsen le vannak verve a gyülekezetek tanítóinak [szavai;] melyek egy pásztortól adattak.

Pris 1,1-6 - Prvá čiastka knihy (1,1 – 9,18) predstavuje všeobecný úvod, ktorý k jadru celej knihy (k jednotlivým prísloviam a naučeniam v ďalších častiach) napísal ich redaktor. Vhodnou formou (zosobnením múdrosti a pochabosti) sa podávajú pokyny a rady pre život. Dlhšie, súvislejšie vývody sú prepletené jednotlivosťami, lenže poriedko (napr. 3,27–30 a i.).Za nadpisom (1) spisovateľ uvádza hneď účel tejto zbierky prísloví.

Pris 1,7 - Jadrom všetkej múdrosti, je bázeň pred Pánom, bohabojnosť, ktorá vzdáva úctu Bohu vnútorne i navonok. – Porov. 9,10a.

Pris 1,8 - Porov. 6,20b.

Pris 1,9 - Porov. 4,9a.

Pris 1,11 - "Nevinnému", v hebr.: "krvi".

Pris 1,16 - Tento verš nie je v gréckych rukopisoch, preto ho niektorí pokladajú za sem vsunutý z Iz 59,7 (Peters).

Pris 1,20-23 - Personifikácia je známa v poézii všetkých národov, lež zvlášť je prijateľná obrazivej mysli Orientálcov.

Pris 1,21 - "Na samom vrchu hradieb" preložené podľa LXX, miesto hebr. "v čele zhluknutého ľudu" a takisto Vulg. Nazdávame sa, že pôvodný text sa tu nezachoval celkom neporušený.

Pris 1,27 - Tento verš pokladajú novší bádatelia za glosu.