Žalmy

1 (KAR) Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
1 (ROH) Silný Bože pomsty, Hospodine, silný Bože pomsty, zaskvej sa!

2 (KAR) Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
2 (ROH) Pozdvihni sa, sudca zeme! Daj pyšným odplatu!

3 (KAR) A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
3 (ROH) Až dokedy bezbožníci, Hospodine, dokedy budú plesať bezbožní?

4 (KAR) Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedõi.
4 (ROH) Vravia a vravia, hovoria spurne; honosia sa všetci činitelia neprávosti.

5 (KAR) A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
5 (ROH) Hospodine, depcú tvoj ľud a trápiac ponižujú tvoje dedičstvo.

6 (KAR) Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
6 (ROH) Vraždia vdovu a pohostína a siroty zabíjajú

7 (KAR) És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
7 (ROH) a hovoria: Nevidí toho Hospodin, ani tomu nerozumie Bôh Jakobov.

8 (KAR) Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
8 (ROH) Rozumejte, zhovädilí v ľude! Blázni, kedyže už zmúdriete?

9 (KAR) A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
9 (ROH) Či azda ten, ktorý vsadil ucho, nepočuje? Alebo či ten, ktorý utvoril oko, nevidí?

10 (KAR) A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Õ, a ki az embert tudományra tanítja:
10 (ROH) Či ten, ktorý kázni národy, nebude trestať? Ten, ktorý učí ľudí vedomosti?

11 (KAR) Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
11 (ROH) Hospodin zná myšlienky ľudí, že sú márnosť.

12 (KAR) Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
12 (ROH) Blahoslavený muž, ktorého otcovsky káraš, Hospodine, a vyučuješ ho zo svojho zákona,

13 (KAR) Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
13 (ROH) aby si mu spôsobil pokoj pred dňami zlého, kým sa bezbožnému nevykope jama.

14 (KAR) Bizony nem veti el az Úr az õ népét, és el nem hagyja az õ örökségét!
14 (ROH) Lebo Hospodin nepovrhne svojho ľudu a neopustí svojho dedičstva.

15 (KAR) Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívûek.
15 (ROH) Lebo súd sa navráti k spravedlivosti, a za ním pojdú všetci úprimného srdca.

16 (KAR) Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedõk ellen?
16 (ROH) Kto by bol za mňa povstal proti zlostníkom? Kto by sa bol postavil za mňa proti činiteľom neprávosti?

17 (KAR) Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
17 (ROH) Keby mi Hospodin nebol býval pomocou, už by sa skoro bola octla moja duša v mlčaní.

18 (KAR) Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
18 (ROH) Ak hovorím: Moja noha sa kláti, tvoja milosť, ó, Hospodine, ma vždycky upevní.

19 (KAR) Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
19 (ROH) V mnohých mojich dumných myšlienkach v mojom srdci tvoje potešovania obveseľujú moju dušu.

20 (KAR) Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
20 (ROH) Lebo veď či sa spolčí s tebou stolica neprávosti, ten, kto vymýšľa trápenie po zákone?

21 (KAR) Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
21 (ROH) Tí, ktorí útočia na dušu spravedlivého a odsudzujú nevinnú krv?

22 (KAR) De kõváram lõn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kõsziklája;
22 (ROH) Ale Hospodin mi je vysokým hradom a môj Bôh skalou môjho útočišťa.

23 (KAR) És visszafordítja reájok az õ álnokságukat, és az õ gonoszságukkal veszti el õket; elveszti õket az Úr, a mi Istenünk.
23 (ROH) A obráti ich neprávosť na nich samých, ich vlastnou zlosťou ich zahladí; zahladí ich Hospodin, náš Bôh.