| ŽalmyBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Ž 40, 1-17 |
1 (KAR) Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.
2 (KAR) Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat.
3 (KAR) És kivont engem a pusztulás gödrébõl, a sáros fertõbõl, és sziklára állította fel lábamat, megerõsítvén lépteimet.
4 (KAR) És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét; sokan látták és megfélemlettek, és bíztak az Úrban.
5 (KAR) Boldog ember az, a ki az Úrba vetette bizodalmát, és nem fordul a kevélyekhez és a hazugságra vetemedettekhez!
6 (KAR) Sokat cselekedtél te, Uram Istenem, a te csodáiddal és terveiddel mi érettünk; semmi sem hasonlítható hozzád; hirdetném és elbeszélném, [de] többek, semhogy elszámlálhatnám.
7 (KAR) Véres áldozatot és ételáldozatot nem kedveltél; füleimet fölnyitottad; égõáldozatot és bûnért való áldozatot sem kívántál.
8 (KAR) Akkor azt mondtam: Ímé jövök; a könyvtekercsben írva van felõlem,
9 (KAR) Hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette van.
10 (KAR) Vígan hirdetem az igazságosságot a nagy gyülekezetben; ímé, nem tartom vissza ajkamat, te tudod, óh Uram!
11 (KAR) Igazságosságodat nem rejtem el szívemben, elmondom a te hûségedet és segítségedet; nem titkolom el kegyelmedet és igazságodat a nagy gyülekezetben.
12 (KAR) Te, Uram, ne tartsd vissza tõlem irgalmadat; kegyelmed és igazságod mindig megóvnak engem.
13 (KAR) Mert bajok vettek engem körül, a melyeknek számuk sincsen; utolértek bûneim, a melyeket végig sem nézhetek; számosabbak a fejem hajszálainál, és a szívem [is] elhagyott engem.
14 (KAR) Tessék Uram néked, hogy megments engemet; siess Uram segítségemre!
15 (KAR) Szégyenüljenek meg és piruljanak mind, a kik életemre törnek, hogy elragadják azt; riadjanak vissza, gyalázat érje, a kik bajomat kívánják.
16 (KAR) Pusztuljanak el az õ gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé!
17 (KAR) Örülnek és örvendeznek majd mindazok, a kik téged keresnek; azt mondják mindenha: Magasztaltassék fel az Úr, a kik szeretik a te szabadításodat. [ (Psalms 40:18) Rólam is, noha én szegény és nyomorult vagyok, az én Uram visel gondot. Te vagy segítségem, szabadítóm, oh Istenem, ne késsél! ]
| | Ž 40, 1-17 |
Verš 8
Akkor azt mondtam: Ímé jövök; a könyvtekercsben írva van felõlem,
Ž 37:31 - Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak.
Iz 51:7 - Hallgassatok rám, kik tudjátok az igazságot, te nép, kinek szívében van törvényem! ne féljetek az emberek gyalázatától, és szidalmaik miatt kétségbe ne essetek!
Verš 9
Hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette van.
Ž 35:18 - Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erõs nép között magasztallak téged.
Ž 111:1 - Dícsérjétek az Urat.
Verš 14
Tessék Uram néked, hogy megments engemet; siess Uram segítségemre!
Ž 35:4 - Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.
Ž 35:26 - Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be õket, a kik felfuvalkodtak ellenem.
Ž 70:2 - Isten, az én szabadításomra, Uram, az én segítségemre siess!
Ž 71:13 - Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!
Verš 6
Sokat cselekedtél te, Uram Istenem, a te csodáiddal és terveiddel mi érettünk; semmi sem hasonlítható hozzád; hirdetném és elbeszélném, [de] többek, semhogy elszámlálhatnám.
Heb 10:5 - Azért a világba bejövetelekor így szól: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nékem,
Z 40 - Žalm je mesiášsky.
Z 40,7-11 - V týchto veršoch hovorí žalmista o spôsobe poďakovania za poskytnutú pomoc. Tvrdí, že človek sa môže najlepšie odvďačiť Bohu poslušnosťou, obetou ducha, a nie vonkajšími obetami, ktoré nestoja vonkoncom nič, ak pritom nepodriaďujeme svoju vôľu Božej vôli (Ž 51). "Nepraješ si,… nežiadaš", tieto výrazy neoznačujú v hebrejskej reči výlučne zápor, iba umenšujú, uberajú na dôležitosti veci, o ktorú ide."Vo zvitku"… príkaz plniť Božiu vôľu je napísaný v Písme.Pán žiada od svojho ľudu lásku a oddanosť (Dt 6,6; Prís 3,3; 7,3; Iz 51,7), ale jedine Kristus splnil dokonale tento príkaz a dal nám príklad, ako to máme robiť (Hebr 10,5-7; Jer 31,33; Jn 4,34; 6,38; 5,39; Lk 24,25-27 atď.).
Z 40,14-16 - Verše, čo nasledujú, sú aj v žalme 70. Poniektoré verše sa nachodia aj v žalme 35,4.21.27.