Žalmy

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Ž 132, 1-18

1 (KAR) Grádicsok éneke.
1 (KAT) Pútnická pieseň. Pane, pamätaj na Dávida a na jeho veľkú ochotu,

2 (KAR) A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tõn a Jákób Istenének:
2 (KAT) že prisahal Pánovi a mocnému Bohu Jakubovmu zložil sľub:

3 (KAR) Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
3 (KAT) „Do príbytku svojho domu nevkročím, ani sa neuložím na svoje lôžko;

4 (KAR) Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
4 (KAT) svojim očiam nedoprajem spánku ani svojim viečkam zdriemnutia,

5 (KAR) Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
5 (KAT) kým nenájdem miesto pre Pána, príbytok pre mocného Jakubovho Boha.“

6 (KAR) Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
6 (KAT) Počuli sme, že archa je v Efrate, a našli sme ju na jaarských nivách.

7 (KAR) Hadd menjünk be az õ hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
7 (KAT) Vstúpme teda do Pánovho príbytku a padnime k podnožke jeho nôh.

8 (KAR) Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
8 (KAT) Zaujmi, Pane, miesto svojho odpočinku, ty a archa tvojej všemoci.

9 (KAR) Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
9 (KAT) Tvoji kňazi nech sa odejú do spravodlivosti a tvoji svätí nech plesajú.

10 (KAR) Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétõl!
10 (KAT) Pre svojho služobníka Dávida neodmietaj tvár svojho pomazaného.

11 (KAR) Hûséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
11 (KAT) Dávidovi sa Pán zaviazal prísahou; je pravdivá, nikdy ju neodvolá: „Potomka z tvojho rodu posadím na tvoj trón.

12 (KAR) Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom õket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
12 (KAT) Ak tvoji synovia dodržia moju zmluvu a moje príkazy, ktoré ich naučím, aj ich synovia budú sedieť na tvojom tróne naveky.“

13 (KAR) Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
13 (KAT) Lebo Pán si vyvolil Sion, želal si mať ho za svoj príbytok:

14 (KAR) Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
14 (KAT) „To je miesto môjho odpočinku naveky; tu budem bývať, lebo som túžil za ním.

15 (KAR) Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
15 (KAT) Štedro požehnám jeho komory, chlebom nasýtim jeho chudobných.

16 (KAR) Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
16 (KAT) Jeho kňazov odejem do rúcha spásy a svätí budú plesať v radosti.

17 (KAR) Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
17 (KAT) Tu Dávidovej moci dám vypučať, svojmu pomazanému pripravím svetlo.

18 (KAR) Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
18 (KAT) Jeho nepriateľov hanbou zakryjem, no na jeho hlave zažiari diadém.“

Verš 11

Hûséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;

2Sam 7:12 - Mikor pedig a te napjaid betelnek, és elaluszol a te atyáiddal, feltámasztom utánad a te magodat, mely ágyékodból származik, és megerõsítem az õ királyságát:

1Kr 8:25 - Most azért Uram, Izráel Istene, tartsd meg, a mit a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak igértél, ezt mondván: A te [magodból] [való] férfiú el nem fogy én elõttem, a ki az Izráel királyi székibe üljön; csakhogy a te fiaid õrizzék meg az õ útjokat, hogy én elõttem járjanak, a mint te én elõttem jártál.

2Krn 6:16 - Most azért, oh Uram, Izráelnek Istene, tartsd meg, a mit a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak igértél, mondván: Nem fogy el elõttem a te magodból való férfiú, a ki az Izráelnek királyiszékiben üljön; csakhogy a te fiaid õrizzék meg az õ útjokat, hogy az én törvényemben járjanak, mint te én elõttem jártál.

Lk 1:69 - És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az õ gyermekének, Dávidnak házában,

Verš 16

Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.

2Krn 6:41 - És most kelj fel, oh Úr Isten, a te nyugodalmadba, te és a te hatalmasságodnak ládája! A te papjaid, oh Úr Isten, öltöztessenek fel üdvösséggel, és a te szenteid örvendezzenek a jóban.

Verš 3

Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;

1Krn 15:1 - Csináltata pedig Dávid magának házakat az õ városában; és helyet készített az Isten ládájának, és annak sátort állított fel.

Verš 14

Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;

Ž 132:8 - Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!

Ž 68:16 - Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;

Verš 17

Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.

Lk 1:69 - És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az õ gyermekének, Dávidnak házában,

Z 132 - Žalm je mesiášsky, verše 11 a 12 sa v plnom zmysle vyplnia len na Mesiášovi. V žalme sa jasne rozlišuje Dávidova osoba od jeho potomka, Mesiáša.

Z 132,2 - "Mocný Jakubov" je pomenovanie Boha (Gn 49,24; Iz 49,26; 60,16).

Z 132,3 - 2 Sam 7,1-2; 1 Krn 17,1.

Z 132,6 - "Počuli sme, že archa je v Efrate" - keď mal Dávid preniesť archu zmluvy z Kirjatiarimu na Sion, zvesť o tom sa rozšírila po jeho kráľovstve. Počuli totižto, že je neďaleko Betlehema, odkiaľ pochádzal Dávid, v kraji Efrata. V žalme sa hovorí: "Našli sme ju na jaarských nivách", čo je to isté ako Kirjatiarim. Odtiaľ Dávid preniesol v slávnostnom sprievode archu na Sion (1 Sam 7,1; 2 Sam 6,2).

Z 132,8 - Slová sú známe už z Mojžišových čias. Izraeliti sa ich modlili vždy, keď sa archa pohýnala na cestu po púšti (Nm 10,35.36; Ž 68,2). Odteraz už nebude putovať z miesta na miesto, lebo odvtedy, čo ju odniesli zo Šíla (1 Sam 4,3 n.), nemala pevný príbytok.

Z 132,11 - "Dávidovi sa Pán zaviazal prísahou"- tieto slová sú paralelné so slovami 2. verša. Vzťahujú sa na Boží sľub, ktorý dal Pán Dávidovi skrze proroka Nátana v čase, keď Pán odkázal, aby mu Dávid nestaval chrám (2 Sam 7,5-16; Ž 89,4-5.29-38).

Z 132,17 - Tento verš sa nedá vysvetliť inakšie ako o Mesiášovi. Tak ho chápe celá katolícka tradícia.

Z 132,18 - Na hlave mesiášskeho kráľa bude naveky žiariť Pánov "diadém". Mesiáš bude kráľom Izraela.