  | ŽalmyBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Ž 105, 1-45 |
1 (KAR) Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit!
1 (KAT) ALELUJA. Oslavujte Pána a vzývajte jeho meno, rozhlasujte jeho skutky medzi národmi.
2 (KAR) Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden õ csodatételét.
2 (KAT) Spievajte mu a hrajte, rozprávajte o jeho obdivuhodných skutkoch.
3 (KAR) Dicsekedjetek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
3 (KAT) Jeho svätým menom sa honoste; nech sa radujú srdcia tých, čo hľadajú Pána.
4 (KAR) Kivánjátok az Urat és az õ erejét; keressétek az õ orczáját szüntelen.
4 (KAT) Hľadajte Pána a jeho moc, hľadajte vždy jeho tvár.
5 (KAR) Emlékezzetek meg az õ csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleirõl és az õ szájának ítéleteirõl.
5 (KAT) Pamätajte na divy, čo učinil, na jeho znamenia a na výroky jeho úst,
6 (KAR) Oh Ábrahámnak, az õ szolgájának magva; oh Jákóbnak, az õ választottának fiai!
6 (KAT) vy, potomci Abraháma, Pánovho služobníka, synovia Jakuba, vyvoleného Pánovho.
7 (KAR) Õ, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az õ ítélete.
7 (KAT) On, Pán, je náš Boh; jeho rozhodnutia platia po celej zemi.
8 (KAR) Megemlékezik az õ szövetségérõl mindörökké; az õ rendeletérõl, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
8 (KAT) Večne pamätá na svoju zmluvu, na sľub, ktorý dal pokoleniam tisícim,
9 (KAR) A melyet kötött Ábrahámmal, és az õ Izsáknak tett esküvésérõl.
9 (KAT) na zmluvu, čo s Abrahámom uzavrel, na prísahu, ktorou sa Izákovi zaviazal.
10 (KAR) És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
10 (KAT) Jakubovi to stanovil za zákon, Izraelovi za zmluvu večitú,
11 (KAR) Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
11 (KAT) keď povedal: „Tebe dám kanaánsku krajinu ako váš podiel dedičný.“
12 (KAR) Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban,
12 (KAT) Keď ich bolo ešte neveľa, iba niekoľko, a boli cudzincami v krajine
13 (KAR) És egyik nemzettõl a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
13 (KAT) a od kmeňa prechodili ku kmeňu, z jedného kráľovstva k inému národu,
14 (KAR) Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:]
14 (KAT) nedovolil, aby im ľudia krivdili; i kráľov karhal kvôli nim:
15 (KAR) Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
15 (KAT) „Netýkajte sa mojich pomazaných, neubližujte mojim prorokom.“
16 (KAR) Mikor éhséget idéze elõ a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré,
16 (KAT) Hlad privolal na krajinu a poničil všetku zásobu chleba.
17 (KAR) Elküldött elõttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
17 (KAT) Pred nimi poslal muža, Jozefa, ktorého predali za otroka.
18 (KAR) A lábait békóba szorították, õ maga vasban járt vala,
18 (KAT) Putami jeho nohy zovreli a jeho šiju železom;
19 (KAR) Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta õt.
19 (KAT) no potom došlo na jeho slová, Pán dokázal jeho nevinnosť.
20 (KAR) Elküldött a király és feloldotta õt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette õt;
20 (KAT) Vyslobodil ho posol kráľovský, prepustil ho vládca národov;
21 (KAR) Úrrá tevé õt az õ házán, és uralkodóvá minden jószágán;
21 (KAT) ustanovil ho za pána svojho domu a za správcu všetkého svojho majetku,
22 (KAR) Hogy fõembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
22 (KAT) aby poučil jeho kniežatá podľa svojej vôle a jeho starcov učil múdrosti.
23 (KAR) És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
23 (KAT) I prišiel Izrael do Egypta a Jakub sa stal hosťom v Chámovej krajine.
24 (KAR) És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál.
24 (KAT) Boh tam svoj národ rýchlo rozmnožil a zdatnejším ho urobil od jeho nepriateľov.
25 (KAR) Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, [és ] álnokul cselekedjenek az õ szolgáival.
25 (KAT) Prevrátil im srdcia, že znenávideli jeho ľud a ľstivo zaobchodili s jeho sluhami.
26 (KAR) Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
26 (KAT) Poslal svojho sluhu Mojžiša a Árona, ktorého si vyvolil.
27 (KAR) Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén.
27 (KAT) A oni medzi nimi ohlasovali jeho znamenia a zázraky v Chámovej krajine.
28 (KAR) Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek.
28 (KAT) Zoslal temnoty a zahalil ich, lež oni sa jeho slovám spriečili.
29 (KAR) Vizeiket vérré változtatá, és megölé az õ halaikat.
29 (KAT) Ich vody na krv premenil a pozabíjal ich ryby.
30 (KAR) Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.]
30 (KAT) Ich krajina sa zahemžila žabami, vnikli až do paláca kráľovho.
31 (KAR) Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden õ határukon.
31 (KAT) Rozkázal a prileteli roje múch, všetky končiny zaplavili komáre.
32 (KAR) Adott nékik esõ gyanánt jégesõt, [és] lángoló tüzet a földjökre.
32 (KAT) Namiesto dažďa im zoslal kamenec, žeravý oheň do ich krajiny.
33 (KAR) És elvevé szõlõjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élõ fáit.
33 (KAT) A zbil im révu i figovník, dolámal stromy na ich území.
34 (KAR) Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
34 (KAT) Rozkázal a prileteli kobylky, nespočetné množstvo sarančí.
35 (KAR) És megemészte minden növényt az õ földjökön, és az õ szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
35 (KAT) Zožrali všetku zeleň v krajine, zožrali všetku zemskú úrodu.
36 (KAR) És megöle minden elsõszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
36 (KAT) A pobil všetko prvorodené v Egypte, prvotiny všetkej ich mužnej sily.
37 (KAR) És kihozá õket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
37 (KAT) Potom ich vyviedol so striebrom a zlatom a v ich kmeňoch nebol nik nevládny.
38 (KAR) Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök való félelem megszállta õket.
38 (KAT) I zaradoval sa Egypt, že už odišli, lebo strach z nich naň doľahol.
39 (KAR) Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze [õket,] és tüzet, hogy világítson éjjel.
39 (KAT) Rozostrel oblak, aby ich tak chránil, a oheň, aby im svietil za noci.
40 (KAR) Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket.
40 (KAT) Keď požiadali, zoslal im prepelice a sýtil ich chlebom z neba.
41 (KAR) Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
41 (KAT) Otvoril skalu a voda vytryskla, po púšti tiekla sťa rieka.
42 (KAR) Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának.
42 (KAT) Lebo pamätal na slová svojho záväzku, ktoré dal Abrahámovi, svojmu služobníkovi.
43 (KAR) Kihozá azért az õ népét örömmel, [és] az õ választottait vígassággal.
43 (KAT) Vyviedol teda svoj ľud v radosti, vyvolených svojich s plesaním.
44 (KAR) És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
44 (KAT) A odovzdal im krajiny pohanov i zaujali majetky národov,
45 (KAR) Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!
45 (KAT) aby zachovávali jeho predpisy a jeho zákon plnili. ALELUJA.
| | | Ž 105, 1-45 |
Verš 3
Dicsekedjetek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Ž 34:2 - Áldom az Urat minden idõben, dicsérete mindig ajkamon van!
Verš 38
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök való félelem megszállta õket.
Ex 12:33 - És az Égyiptombeliek erõsen rajta valának, hogy a népet mentül hamarább kiküldhessék az országból; mert [azt] mondják vala: mindnyájan meghalunk.
Verš 10
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
1Krn 16:17 - Amelyet állíta Jákóbnak [örök] végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
Gn 28:13 - És ímé az Úr áll vala azon és szóla: Én [vagyok] az Úr, Ábrahámnak a te atyádnak Istene, és Izsáknak Istene; ezt a földet a melyen fekszel néked adom és a te magodnak.
Gn 35:11 - És monda néki az Isten: Én [vagyok] a mindenható Isten, nevekedjél és sokasodjál, nép és népek sokasága légyen te tõled; és királyok származzanak a te ágyékodból.
Verš 11
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
Gn 13:15 - Mert mind az egész földet, a melyet látsz, néked adom, és a te magodnak örökre.
Gn 15:18 - E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétõl fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.
Verš 12
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban,
1Krn 16:19 - Midõn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
Verš 45
Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!
Ex 19:4 - Ti láttátok, a mit Égyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sas szárnyakon és magamhoz bocsátottalak titeket.
Dt 4:1 - Most pedig hallgass ó Izráel a rendelésekre és végzésekre, a melyekre én tanítlak titeket, hogy azok szerint cselekedjetek, hogy élhessetek, és bemehessetek, és bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti atyáitoknak Istene ád néktek.
Dt 4:40 - Tartsd meg azért az õ rendeléseit és parancsolatait, a melyeket én parancsolok ma néked, hogy jól legyen dolgod és a te fiaidnak te utánad, és hogy mindenkor hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked.
Dt 6:21 - Akkor azt mondjad a te fiadnak: Szolgái voltunk Égyiptomban a Faraónak; de kihozott minket az Úr Égyiptomból hatalmas kézzel.
Verš 14
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:]
Gn 35:5 - És elindulának. De Istennek rettentése vala a körûltök való városokon, és nem üldözék a Jákób fiait.
Verš 17
Elküldött elõttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
Gn 37:28 - És menének arra Midiánita kereskedõ férfiak, és kivonák és felhozák Józsefet a kútból, és eladák Józsefet az Ismáelitáknak húsz ezüstpénzen: [azok] pedig elvivék Józsefet Égyiptomba.
Gn 37:36 - A Midiániták pedig eladák õt Égyiptomba Pótifárnak, a Faraó fõemberének, a testõrök fõhadnagyának.
Gn 45:5 - És most ne bánkódjatok, és ne bosszankodjatok azon, hogy engem ide eladtatok; mert a ti megmaradástokért küldött el engem Isten ti elõttetek.
Verš 21
Úrrá tevé õt az õ házán, és uralkodóvá minden jószágán;
Gn 41:40 - Te légy az én házamon fõgondviselõ, és minden népem a te szavadra hallgasson, csak a királyiszék tesz engem nálad nagyobbá.
Verš 43
Kihozá azért az õ népét örömmel, [és] az õ választottait vígassággal.
Ex 14:8 - És megkeményíté az Úr a Faraónak, az égyiptomi királynak szivét, hogy ûzõbe vegye az Izráel fiait; Izráel fiai pedig mennek vala nagy hatalommal.
Nm 33:3 - Elindulának Rameszeszbõl az elsõ hónapban, az elsõ hónap tizenötödik napján. A páskha után való napon jövének ki Izráel fiai felemelt kézzel, az egész Égyiptom láttára.
Verš 24
És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál.
Ex 1:7 - Izráel fiai pedig szaporák valának, szaporodának és sokasodának és igen-igen elhatalmazának, úgy hogy megtelék velök az ország.
Ex 1:9 - És monda az õ népének: Ímé az Izráel fiainak népe több, és hatalmasabb nálunknál.
Verš 25
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, [és ] álnokul cselekedjenek az õ szolgáival.
Ex 1:9 - És monda az õ népének: Ímé az Izráel fiainak népe több, és hatalmasabb nálunknál.
Ex 1:12 - De minél inkább sanyargatják vala õt, annál inkább sokasodik és annál inkább terjeszkedik vala, s félnek vala az Izráel fiaitól.
Verš 26
Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
Ex 3:10 - Most azért eredj, elküldelek téged a Faraóhoz és hozd ki az én népemet, az Izráel fiait Égyiptomból.
Ex 4:12 - Most hát eredj és én lészek a te száddal, és megtanítlak téged arra, a mit beszélned kell.
Verš 27
Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén.
Ex 7:9 - Ha szól hozzátok a Faraó mondván: tegyetek csudát; akkor mondd Áronnak: Vedd a te vesszõdet és vesd a Faraó elé; kígyóvá lesz.
Verš 42
Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának.
Gn 15:14 - De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijõnek nagy gazdagsággal.
Z 105 - Témou žalmu sú slová 11. verša: "Tebe dám kanaánsku krajinu ako váš podiel dedičný." Žalmista ďakuje za vernosť a splnenie tohto prísľubu ako aj za mnohé iné dobrodenia, ktoré Boh preukázal svojmu ľudu pred zaujatím tejto krajiny.
Z 105,6 - Izraeliti sa volajú: "potomci Abraháma - synovia Jakuba".
Z 105,15 - "Mojich pomazaných… mojim prorokom" - myslí tu patriarchov, ktorí boli zvláštnym spôsobom zasvätení Bohu a dostali od neho zjavenie (porov. Gn 12,11-20; 20,1-18; 26,7-11).
Z 105,19 - "No potom došlo na jeho slová" (Gn 41,12-14).
Z 105,23 - "Jakub sa stal hosťom v Chámovej krajine", totižto v Egypte (Gn 10,6). Jakubovi potomci nikdy nesplynuli s Egypťanmi.
Z 105,28-38 - Egyptský kráľ sa dlho spriečal vôli Jahveho, nechcel prepustiť Izraelitov zo svojej krajiny. Boh potom zosiela desať rán. Žalmista z nich uvádza niekoľko.
Z 105,39 - Viedol ich viditeľným stĺpom ohňa za noci a oblačným stĺpom cez deň. Na púšti rozostrel "oblak, aby ich tak chránil" pred úpalom slnka (Ex 13,21; 14,19; 40,36 atď.). Reptajúcich netresce, kŕmi ich prepelicami (Ex 16,13; Nm 11,31 n.), dáva im "mannu", chlieb z neba (Ex 16,4; vysvetlenie pozri pri žalme 78,25).
Z 105,44 - Palestínu v tie časy obývali mnohé národy. Izraeliti sa zmocnili kanaánskych miest a dedín, polí a záhrad, viníc a olivových hájov, dobytka a všetkého majetku.
