  | Kniha JóbBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Jób 38, 1-41 |
1 (KAR) Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélbõl és monda:
1 (HEM) ויען יהוה את איוב מן הסערה ויאמר׃
2 (KAR) Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
2 (HEM) מי זה מחשיך עצה במלין בלי דעת׃
3 (KAR) Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
3 (HEM) אזר נא כגבר חלציך ואשאלך והודיעני׃
4 (KAR) Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
4 (HEM) איפה היית ביסדי ארץ הגד אם ידעת בינה׃
5 (KAR) Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérõ zsinórt?
5 (HEM) מי שם ממדיה כי תדע או מי נטה עליה קו׃
6 (KAR) Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
6 (HEM) על מה אדניה הטבעו או מי ירה אבן פנתה׃
7 (KAR) Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
7 (HEM) ברן יחד כוכבי בקר ויריעו כל בני אלהים׃
8 (KAR) És [kicsoda] zárta el ajtókkal a tengert, a mikor elõtünt, az anyaméhbõl kijött;
8 (HEM) ויסך בדלתים ים בגיחו מרחם יצא׃
9 (KAR) Mikor ruházatává a felhõt tevém, takarójául pedig a sürû homályt?
9 (HEM) בשומי ענן לבשו וערפל חתלתו׃
10 (KAR) Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
10 (HEM) ואשבר עליו חקי ואשים בריח ודלתים׃
11 (KAR) És azt mondám: Eddig jõjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
11 (HEM) ואמר עד פה תבוא ולא תסיף ופא ישית בגאון גליך׃
12 (KAR) Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
12 (HEM) המימיך צוית בקר ידעתה שחר מקמו׃
13 (KAR) Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
13 (HEM) לאחז בכנפות הארץ וינערו רשעים ממנה׃
14 (KAR) Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és elõálljon, mint egy ruhában.
14 (HEM) תתהפך כחמר חותם ויתיצבו כמו לבוש׃
15 (KAR) Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
15 (HEM) וימנע מרשעים אורם וזרוע רמה תשבר׃
16 (KAR) Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
16 (HEM) הבאת עד נבכי ים ובחקר תהום התהלכת׃
17 (KAR) Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
17 (HEM) הנגלו לך שערי מות ושערי צלמות תראה׃
18 (KAR) Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
18 (HEM) התבננת עד רחבי ארץ הגד אם ידעת כלה׃
19 (KAR) Melyik út [visz] oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
19 (HEM) אי זה הדרך ישכן אור וחשך אי זה מקמו׃
20 (KAR) Hogy visszavinnéd azt az õ határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
20 (HEM) כי תקחנו אל גבולו וכי תבין נתיבות ביתו׃
21 (KAR) Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
21 (HEM) ידעת כי אז תולד ומספר ימיך רבים׃
22 (KAR) Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesõnek tárházát láttad-é?
22 (HEM) הבאת אל אצרות שלג ואצרות ברד תראה׃
23 (KAR) A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
23 (HEM) אשר חשכתי לעת צר ליום קרב ומלחמה׃
24 (KAR) Melyik út [visz oda], a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
24 (HEM) אי זה הדרך יחלק אור יפץ קדים עלי ארץ׃
25 (KAR) Ki hasított nyílást a záporesõnek, és a mennydörgõ villámnak útat?
25 (HEM) מי פלג לשטף תעלה ודרך לחזיז קלות׃
26 (KAR) Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
26 (HEM) להמטיר על ארץ לא איש מדבר לא אדם בו׃
27 (KAR) Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
27 (HEM) להשביע שאה ומשאה ולהצמיח מצא דשא׃
28 (KAR) Van-é atyja az esõnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
28 (HEM) היש למטר אב או מי הוליד אגלי טל׃
29 (KAR) Kinek méhébõl jött elõ a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
29 (HEM) מבטן מי יצא הקרח וכפר שמים מי ילדו׃
30 (KAR) [Miként] rejtõznek el a vizek mintegy kõ [alá,] és [mint] zárul be a mély vizek színe?
30 (HEM) כאבן מים יתחבאו ופני תהום יתלכדו׃
31 (KAR) Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
31 (HEM) התקשר מעדנות כימה או משכות כסיל תפתח׃
32 (KAR) A hajnalcsillagot elõhozhatod-é az õ idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
32 (HEM) התציא מזרות בעתו ועיש על בניה תנחם׃
33 (KAR) Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
33 (HEM) הידעת חקות שמים אם תשים משטרו בארץ׃
34 (KAR) Felemelheted-é szavadat a felhõig, hogy a vizeknek bõsége beborítson téged?
34 (HEM) התרים לעב קולך ושפעת מים תכסך׃
35 (KAR) Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
35 (HEM) התשלח ברקים וילכו ויאמרו לך הננו׃
36 (KAR) Ki helyezett bölcseséget a setét felhõkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
36 (HEM) מי שת בטחות חכמה או מי נתן לשכוי בינה׃
37 (KAR) Ki számlálta meg a bárányfelhõket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlõit;
37 (HEM) מי יספר שחקים בחכמה ונבלי שמים מי ישכיב׃
38 (KAR) Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
38 (HEM) בצקת עפר למוצק ורגבים ידבקו׃
39 ----
39 (HEM) התצוד ללביא טרף וחית כפירים תמלא׃
40 ----
40 (HEM) כי ישחו במעונות ישבו בסכה למו ארב׃
41 ----
41 (HEM) מי יכין לערב צידו כי ילדו אל אל ישועו יתעו לבלי אכל׃
| | | Jób 38, 1-41 |
Verš 33
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
Jer 31:35 - Ezt mondja az Úr, a ki adta a napot, hogy világítson nappal, a ki törvényt [szabott] a holdnak és a csillagoknak, hogy világítsanak éjjel, a ki felháborítja a tengert és annak habjai zúgnak, Seregek Ura az õ neve:
Verš 2
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
Jób 42:3 - Ki az - mondod - a ki gáncsolja az örök rendet tudatlanul? Megvallom azért, hogy nem értettem; csodadolgok ezek nékem, és fel nem foghatom.
Verš 4
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
Prís 8:29 - Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az õ parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
Verš 39
Ž 104:21 - Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentõl eledelöket.
Verš 8
És [kicsoda] zárta el ajtókkal a tengert, a mikor elõtünt, az anyaméhbõl kijött;
Gn 1:9 - És monda Isten: Gyûljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lõn.
Jób 26:10 - Õ szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégzõdéséig.
Ž 33:7 - Összegyûjti a tenger vizeit, mintegy tömlõbe; tárházakba rakja a hullámokat.
Ž 104:9 - Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
Prís 8:29 - Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az õ parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
Jer 5:22 - Nem féltek-é engem? ezt mondja az Úr. Az én orczám elõtt nem remegtek-é? Hiszen én rendeltem a fövenyet a tenger határának örök korlátul, a melyet át nem hághat, és ha megrázkódtatják is habjai, de nem bírnak vele, és ha megháborodnak, sem hághatnak át rajta.
Verš 41
Ž 147:9 - A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
Mt 6:26 - Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csûrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál?
Verš 36
Ki helyezett bölcseséget a setét felhõkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
Jób 32:8 - Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!
Kaz 2:26 - Mert kicsoda ehetnék és élhetne gyönyörûségére rajtam kivül? [ (Ecclesiastes 2:27) Mert az embernek, a ki jó az õ szemei elõtt, adott [Isten] bölcseséget és tudományt és örömöt; a bûnösnek pedig adott foglalatosságot az egybegyûjtésre és az egybehordásra, hogy adja annak, a ki jó az Isten elõtt. Ez is hiábavalóság és az elmének gyötrelme! ]
Dan 1:17 - És ada az Isten ennek a négy gyermeknek tudományt, minden írásban való értelmet és bölcseséget; Dániel pedig értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz [is.]
Verš 27
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
Ž 107:35 - Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
Verš 31
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
Jób 9:9 - A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
Am 5:8 - A ki a fiastyúkot és a kaszáscsillagot teremtette; a ki reggellé változtatja a homályt és a nappalt éjszakává sötétíti; a ki hívja a tenger vizeit és kiönti azokat a földnek színére: az Úr annak a neve.
Job 38,7 - Najobvyklejší obraz stvorenia sveta predstavuje Boha ako budovateľa domu (4–6). Keď budovateľ zapustil do budovy uholný kameň, konala sa za spevu slávnosť (porov. Zach 4,7). V Palestíne podnes sprevádzajú kladenie posledných kameňov do klenby striedavými piesňami (Hejčl, Biblie, č. III, 997). Pri zakončovaní budovania vesmíru spievali hviezdy a anjeli na slávu Bohu.
Job 38,14 - Nádheru farieb, ktorá sa zjaví pri rannej zore, porovnáva spisovateľ s červenou pečatnou hlinou. Zmeneným hláskovaním dostaneme však nový obraz, ktorý sa zdá priliehavejším na tomto mieste. Ide tu asi o porovnanie s červeným vínom (Prís 23,31), ktoré sa postupne čistí, ak je uzavreté, a postupne sa v ňom vyvíja utešená farba.
Job 38,21 - Ide o ironickú poznámku o krátkom veku ľudského života.
Job 38,23 - Možno, že verš naráža na Joz 10,11.
Job 38,36 - Zdôrazňuje poriadok, ktorým sa prejavujú sily prírody, akoby podľa rozvahy vyvíjajú svoju činnosť, na svoj čas určenú. Iní prekladajú: Ktože vložil do mrakov múdrosť a ktože požičal mračnám rozvahu? – Iní zasa miesto "mrakov" a "mračien" chcú čítať slová: utajenosť a zjavný dej. Preto prekladajú: Kto vložil do utajenosti múdrosť a kto požičal zjavnému dianiu rozvahu? – V pravidelnosti prírodných javov zračí sa múdrosť toho, kto prírode stanovil jej zákonitosť.
