výhody registrácie

Kniha Jób

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Jób 38, 1-38

1 (KAR) Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélbõl és monda:

2 (KAR) Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

3 (KAR) Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

4 (KAR) Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

5 (KAR) Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérõ zsinórt?

6 (KAR) Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

7 (KAR) Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

8 (KAR) És [kicsoda] zárta el ajtókkal a tengert, a mikor elõtünt, az anyaméhbõl kijött;

9 (KAR) Mikor ruházatává a felhõt tevém, takarójául pedig a sürû homályt?

10 (KAR) Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

11 (KAR) És azt mondám: Eddig jõjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

12 (KAR) Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

13 (KAR) Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

14 (KAR) Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és elõálljon, mint egy ruhában.

15 (KAR) Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

16 (KAR) Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

17 (KAR) Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

18 (KAR) Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

19 (KAR) Melyik út [visz] oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

20 (KAR) Hogy visszavinnéd azt az õ határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

21 (KAR) Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

22 (KAR) Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesõnek tárházát láttad-é?

23 (KAR) A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

24 (KAR) Melyik út [visz oda], a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

25 (KAR) Ki hasított nyílást a záporesõnek, és a mennydörgõ villámnak útat?

26 (KAR) Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

27 (KAR) Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

28 (KAR) Van-é atyja az esõnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

29 (KAR) Kinek méhébõl jött elõ a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

30 (KAR) [Miként] rejtõznek el a vizek mintegy kõ [alá,] és [mint] zárul be a mély vizek színe?

31 (KAR) Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

32 (KAR) A hajnalcsillagot elõhozhatod-é az õ idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

33 (KAR) Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

34 (KAR) Felemelheted-é szavadat a felhõig, hogy a vizeknek bõsége beborítson téged?

35 (KAR) Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

36 (KAR) Ki helyezett bölcseséget a setét felhõkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

37 (KAR) Ki számlálta meg a bárányfelhõket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlõit;

38 (KAR) Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?


Jób 38, 1-38





Verš 33
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
Jer 31:35 - Ezt mondja az Úr, a ki adta a napot, hogy világítson nappal, a ki törvényt [szabott] a holdnak és a csillagoknak, hogy világítsanak éjjel, a ki felháborítja a tengert és annak habjai zúgnak, Seregek Ura az õ neve:

Verš 2
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
Jób 42:3 - Ki az - mondod - a ki gáncsolja az örök rendet tudatlanul? Megvallom azért, hogy nem értettem; csodadolgok ezek nékem, és fel nem foghatom.

Verš 4
Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
Prís 8:29 - Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az õ parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:

Verš 39
Ž 104:21 - Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentõl eledelöket.

Verš 8
És [kicsoda] zárta el ajtókkal a tengert, a mikor elõtünt, az anyaméhbõl kijött;
Gn 1:9 - És monda Isten: Gyûljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lõn.
Jób 26:10 - Õ szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégzõdéséig.
Ž 33:7 - Összegyûjti a tenger vizeit, mintegy tömlõbe; tárházakba rakja a hullámokat.
Ž 104:9 - Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
Prís 8:29 - Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az õ parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
Jer 5:22 - Nem féltek-é engem? ezt mondja az Úr. Az én orczám elõtt nem remegtek-é? Hiszen én rendeltem a fövenyet a tenger határának örök korlátul, a melyet át nem hághat, és ha megrázkódtatják is habjai, de nem bírnak vele, és ha megháborodnak, sem hághatnak át rajta.

Verš 41
Ž 147:9 - A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
Mt 6:26 - Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csûrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál?

Verš 36
Ki helyezett bölcseséget a setét felhõkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
Jób 32:8 - Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!
Kaz 2:26 - Mert kicsoda ehetnék és élhetne gyönyörûségére rajtam kivül? [ (Ecclesiastes 2:27) Mert az embernek, a ki jó az õ szemei elõtt, adott [Isten] bölcseséget és tudományt és örömöt; a bûnösnek pedig adott foglalatosságot az egybegyûjtésre és az egybehordásra, hogy adja annak, a ki jó az Isten elõtt. Ez is hiábavalóság és az elmének gyötrelme! ]
Dan 1:17 - És ada az Isten ennek a négy gyermeknek tudományt, minden írásban való értelmet és bölcseséget; Dániel pedig értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz [is.]

Verš 27
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
Ž 107:35 - Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.

Verš 31
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
Jób 9:9 - A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
Am 5:8 - A ki a fiastyúkot és a kaszáscsillagot teremtette; a ki reggellé változtatja a homályt és a nappalt éjszakává sötétíti; a ki hívja a tenger vizeit és kiönti azokat a földnek színére: az Úr annak a neve.

Job 38,7 - Najobvyklejší obraz stvorenia sveta predstavuje Boha ako budovateľa domu (4–6). Keď budovateľ zapustil do budovy uholný kameň, konala sa za spevu slávnosť (porov. Zach 4,7). V Palestíne podnes sprevádzajú kladenie posledných kameňov do klenby striedavými piesňami (Hejčl, Biblie, č. III, 997). Pri zakončovaní budovania vesmíru spievali hviezdy a anjeli na slávu Bohu.

Job 38,14 - Nádheru farieb, ktorá sa zjaví pri rannej zore, porovnáva spisovateľ s červenou pečatnou hlinou. Zmeneným hláskovaním dostaneme však nový obraz, ktorý sa zdá priliehavejším na tomto mieste. Ide tu asi o porovnanie s červeným vínom (Prís 23,31), ktoré sa postupne čistí, ak je uzavreté, a postupne sa v ňom vyvíja utešená farba.

Job 38,21 - Ide o ironickú poznámku o krátkom veku ľudského života.

Job 38,23 - Možno, že verš naráža na Joz 10,11.

Job 38,36 - Zdôrazňuje poriadok, ktorým sa prejavujú sily prírody, akoby podľa rozvahy vyvíjajú svoju činnosť, na svoj čas určenú. Iní prekladajú: Ktože vložil do mrakov múdrosť a ktože požičal mračnám rozvahu? – Iní zasa miesto "mrakov" a "mračien" chcú čítať slová: utajenosť a zjavný dej. Preto prekladajú: Kto vložil do utajenosti múdrosť a kto požičal zjavnému dianiu rozvahu? – V pravidelnosti prírodných javov zračí sa múdrosť toho, kto prírode stanovil jej zákonitosť.