  | Kniha JóbBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Jób 37, 1-23 |
1 Jób 37, 1 Halljátok meg figyelmetesen az õ hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az õ szájából kijön! 2 Jób 37, 2 Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig. 3 Jób 37, 3 Utána hang zendül, az õ fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült. 4 Jób 37, 4 Isten az õ szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük. 5 Jób 37, 5 Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esõnek és a zuhogó zápornak: [Szakadjatok]. 6 Jób 37, 6 Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az õ mûve. 7 Jób 37, 7 Akkor a vadállat az õ tanyájára húzódik, és az õ barlangjában marad. 8 Jób 37, 8 Rejtekébõl elõjön a vihar, és az északi szelektõl a fagy. 9 Jób 37, 9 Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége. 10 Jób 37, 10 Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az õ villáma. 11 Jób 37, 11 És az köröskörül forog az õ vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén. 12 Jób 37, 12 Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt. 13 Jób 37, 13 Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit. 14 Jób 37, 14 Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az õ felhõjének villáma? 15 Jób 37, 15 Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhõk, [vagy] a tökéletes tudásnak csudáit [érted-é?] 16 Jób 37, 16 Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltõl? 17 Jób 37, 17 Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör? 18 Jób 37, 18 Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk. 19 Jób 37, 19 Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna! 20 Jób 37, 20 Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át [rajta] és kiderül. 21 Jób 37, 21 Észak felõl arany[színû világosság] támad, Isten körül félelmetes dicsõség. 22 Jób 37, 22 Mindenható! Nem foghatjuk meg õt; nagy az õ hatalma és ítélõ ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja. 23 Jób 37, 23 Azért rettegjék õt az emberek; a [kevély] bölcsek közül nem lát õ egyet sem.
| | | Jób 37, 1-23 |
Verš 2
Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.
Ž 29:3 - Az Úr szava [zeng] a vizek fölött, a dicsõség Istene mennydörög, az Úr ott van a nagy vizek felett.
Verš 5
Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esõnek és a zuhogó zápornak: [Szakadjatok].
Jób 5:9 - A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat mûvel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
Jób 9:10 - A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
Jób 36:26 - Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük õt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
Verš 6
Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az õ mûve.
Ž 147:16 - Olyan havat ád, mint a gyapjú, [és] szórja a deret, mint a port.
Verš 10
Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az õ villáma.
Jób 38:29 - Kinek méhébõl jött elõ a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
Ž 147:17 - Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az õ fagya elõtt?
Verš 13
Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.
Ex 9:18 - Ímé holnap ilyenkor igen nagy jégesõt bocsátok, a melyhez hasonló nem volt Égyiptomban az napságtól fogva hogy fundáltatott, mind ez ideig.
Ex 9:23 - Kinyujtá azért Mózes az õ vesszejét az égre, az Úr pedig mennydörgést támaszta és jégesõt, és tûz szálla le a földre, és jégesõt bocsáta az Úr Égyiptom földére.
1Sam 12:18 - Kiálta azért Sámuel az Úrhoz, és az Úr mennydörgést és esõt adott azon a napon. És az egész nép nagyon megrettene az Úrtól és Sámueltõl.
Ezd 10:9 - Összegyûlének azért Júdának és Benjáminnak minden férfiai harmadnapra Jeruzsálembe a kilenczedik hóban, e hó huszadik napján, és leüle az egész nép az Isten házának piaczán, aggódván e dolog és az esõzések miatt.
Jób 36:31 - Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bõségesen.
Verš 18
Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.
Gn 1:6 - És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, a mely elválaszsza a vizeket a vizektõl.
Verš 23
Azért rettegjék õt az emberek; a [kevély] bölcsek közül nem lát õ egyet sem.
Jób 9:4 - Bölcs szívû és hatalmas erejû: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
Jób 12:13 - Õ nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
Jób 12:16 - Õ nála van az erõ és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
Jób 36:5 - Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az õ lelkének ereje.
Ž 99:4 - És tisztesség a királynak, a ki szereti a jogosságot! Te megerõsítetted az egyenességet; jogosságot és igazságot szereztél Jákóbban.
Job 37,6 - V. 7: "On vtláča na všetkých ľudí svoje znamenie" je voľnejší preklad. – V Palestíne za zimného obdobia trvalejšie sneží iba na vysokých horách. V zime padá hojný dážď, a to aj v priľahlých susedných krajoch Arabskej púšte. Daždivé počasie hatí roľníka v práci. Musí spočinúť od svojej celoročnej obvyklej práce.
Job 37,10 - Ľad sa tvorí taktiež dychom Pánovým – doslovne by znelo: Na dýchnutie Božie sype sa ľadovec. (Dýchnutie Božie podľa súvislosti je studený severný vietor.)
Job 37,23 - Hoci je Boh aj nekonečne mocný, predsa nikdy nezneužíva svoju všemohúcnosť; preto je nemysliteľné, aby sa Boh kruto zahrával s osudom ľudí alebo iných svojich stvorení.
