Kniha Jób

1 (KAR) Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
1 (ROH) Učinil som smluvu so svojimi očima, a čo by som mal hľadieť na pannu?

2 (KAR) És mi volt jutalmam Istentõl felülrõl; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
2 (ROH) A jaký je podiel od Boha shora? Alebo jaké dedičstvo od Všemohúceho s výsostí?

3 (KAR) Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevõt-é veszedelem?
3 (ROH) Či nie zahynutie nešľachetnému a pomsta činiteľom neprávosti?

4 (KAR) Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
4 (ROH) Či on azda nevidí mojich ciest? A počíta všetky moje kroky?

5 (KAR) Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
5 (ROH) Jestli som chodil s márnosťou, a jestli moja noha spiechala ku ľsti,

6 (KAR) Az õ igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
6 (ROH) nech ma odváži na váhe spravedlivosti a tak nech pozná Bôh moju bezúhonnosť.

7 (KAR) Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
7 (ROH) Jestli sa môj krok odchýlil s cesty, a moje srdce odišlo za mojimi očima, a jestli ľpí na mojich rukách nejaká škvrna;

8 (KAR) Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestõl!
8 (ROH) vtedy nech sejem, a iný nech jie, a moje potomstvo nech je vykorenené.

9 (KAR) Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
9 (ROH) Jestli sa dalo zvábiť moje srdce k cudzej žene, alebo jestli som úkladil pri dveriach svojho blížneho,

10 (KAR) Az én feleségem másnak õröljön, és mások hajoljanak rája.
10 (ROH) vtedy nech melie moja žena inému, a nech sa zohýňajú nad ňou iní.

11 (KAR) Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bûn.
11 (ROH) Lebo je to mrzkosť a je to neprávosť pred sudcov;

12 (KAR) Mert tûz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestõl kiirtaná.
12 (ROH) lebo je to oheň, ktorý žerie až do zahynutia a vykorenil by všetku moju úrodu.

13 (KAR) Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
13 (ROH) Keby som bol opovrhol súdom svojho sluhu alebo svojej dievky, keď sa pravotili so mnou,

14 (KAR) Mi tevõ lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
14 (ROH) čo by som bol urobil, keby bol povstal silný Bôh a keby to bol vyhľadával, čo by som mu bol odpovedal?

15 (KAR) Nem az teremtette-é õt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
15 (ROH) Či azda ten, ktorý mňa učinil v živote matky, neučinil i jeho? A či nás oboch neutvoril jeden a ten istý v lone matky?

16 (KAR) Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
16 (ROH) Ak som uňal z toho, čo si priali chudobní, a dal som hynúť očiam vdovy

17 (KAR) És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
17 (ROH) a jedol som sám svoju skyvu, a nejedla z nej i sirota -

18 (KAR) Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétõl kezdve vezettem õt!
18 (ROH) Lebo veď mi rástla od mojej mladosti jako otcovi, a od života svojej matky som ju vodil, vdovu -;

19 (KAR) Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
19 (ROH) ak som videl hynúceho bez rúcha a díval som sa na toho, kto nemal čím sa odiať, na chudobného;

20 (KAR) Hogyha nem áldottak engem az õ ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
20 (ROH) ak mi nedobrorečily jeho bedrá, a nehrial sa zo strihu mojich oviec;

21 (KAR) Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
21 (ROH) ak som sa zahnal svojou rukou na sirotu, pretože som videl v bráne svoju pomoc;

22 (KAR) A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
22 (ROH) nech odpadne moje plece od svojeho väzu, a moje rameno nech sa vylomí zo svojho kĺbu!

23 (KAR) Hiszen [úgy] rettegtem Isten csapásától, és fensége elõtt tehetetlen valék!
23 (ROH) Lebo išiel na mňa strach pred zkazou silného Boha, a pre jeho velebnosť nemohol som vykonať takú vec.

24 (KAR) Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
24 (ROH) Ak som položil zlato za svoju nádej a povedal som čistému zlatu: Moje dúfanie;

25 (KAR) Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
25 (ROH) ak som sa radoval tomu, že mám veľa majetku, a že moja ruka získala tak mnoho;

26 (KAR) Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
26 (ROH) ak som hľadel na svetlo slnka, že svieti, a na mesiac, ako ta ide spanile,

27 (KAR) És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
27 (ROH) a moje srdce sa dalo tajne zviesť, a moja ruka im posielala bozky mojich úst -

28 (KAR) Ez is biró elé tartozó bûn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
28 (ROH) Aj to by bola bývala neprávosť pred sudcu, lebo tak by som bol zaprel silného Boha hore -,

29 (KAR) Ha örvendeztem az engem gyûlölõnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
29 (ROH) ak som sa radoval záhube svojho nenávistníka a bol som vzrušený radosťou, že ho stihlo zlé -

30 (KAR) (De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az õ lelkére!)
30 (ROH) Ale nedal som hrešiť svojim ústam kliatbou žiadať jeho dušu -,

31 (KAR) Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az õ húsával jól nem lakott?
31 (ROH) ak nehovorili ľudia môjho stánu, kde kto je vraj, kto by sa nebol najedol jeho mäsa?!

32 (KAR) (A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas elõtt megnyitám.)
32 (ROH) Pohostín nenocoval vonku; svoje dvere som otváral na cestu -,

33 (KAR) Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bûnömet:
33 (ROH) ak som prikrýval svoje prestúpenie, ako robieva človek, skrývajúc svoju neprávosť vo svojom lone,

34 (KAR) Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtõl, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétõl; elnémulnék [és] az ajtón sem lépnék ki!
34 (ROH) keď som sa azda bál veľkého davu, a desilo ma opovrženie rodín, a mlčal som nevychádzajúc zo dverí -

35 (KAR) Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
35 (ROH) Oj, aby som mal toho, kto by ma vypočul! Tu hľa, je moje znamenie! Nech mi odpovie Všemohúci! A písmo aby som mal, ktoré napísal môj protivník!

36 (KAR) Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
36 (ROH) Áno, vzal by som ho na svoje plece a ovinul by som si ho sťa korunu!

37 (KAR) Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
37 (ROH) Oznámim mu počet svojich krokov a priblížim sa mu jako knieža -,

38 (KAR) Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
38 (ROH) ak volá proti mne moja zem a spolu plačú jej brázdy;

39 (KAR) Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
39 (ROH) ak som jedol jej úrodu bez peňazí, a pre mňa musela vzdychať duša jej držiteľov:

40 (KAR) Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végzõdnek a Jób beszédei.
40 (ROH) miesto pšenice nech vzíde tŕnie a miesto jačmeňa plevel. Dokončili sa slová Jobove.