výhody registrácie

Kniha Jób

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Jób 28, 1-28

1 (KAR) Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
1 (ROH) Lebo striebro má svoj prameň a zlato miesto, kde ho čistia;

2 (KAR) A vasat a földbõl hozzák elõ, a követ pedig érczczé olvasztják.
2 (ROH) železo sa berie z prachu, a rozpustený kameň dáva meď.

3 (KAR) Határt vet [az ember] a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
3 (ROH) Človek kladie koniec tme a zkúma vo všetky konce hlbiny hľadajúc kameň mrákoty a tône smrti.

4 (KAR) Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektõl messze.
4 (ROH) Lomí dol hlboko od toho, kto býva hore; tí, ktorých zabudla noha, visia, vzdialení súc od ľudí kolíšu sa sem a ta.

5 (KAR) Van föld, a melybõl kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tûz által;
5 (ROH) Čo do zeme, z nej pochádza chlieb, a pod ňou sa prevracia čosi jako oheň.

6 (KAR) Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
6 (ROH) Miesto safíra sú jej kamene, rôzneho prachu, ktorý má zlato,

7 (KAR) Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
7 (ROH) chodníka, ktorého nezná orol, ani ho neuzrie oko sokola;

8 (KAR) Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
8 (ROH) nešliapala po ňom mladá zver; nekráčal po ňom lev.

9 (KAR) Ráveti kezét [az ember] a kovakõre, a hegyeket tövükbõl kiforgatja.
9 (ROH) Človek vystrel svoju ruku po kremeni; podvracia vrchy od koreňa;

10 (KAR) A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
10 (ROH) rúbe prietoky cez skaly, a všetko, čo je drahé, uvidí jeho oko;

11 (KAR) Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
11 (ROH) hatí rieky, aby sa nevylialy, a vyvodí skryté veci na svetlo ...

12 (KAR) De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
12 (ROH) Ale kde sa najde múdrosť? A kde je miesto rozumnosti?

13 (KAR) Halandó a hozzá vivõ utat nem ismeri, az élõk földén az nem található.
13 (ROH) Smrteľný človek nezná jej ceny, ani sa nenajde v zemi živých.

14 (KAR) A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
14 (ROH) Priepasť hovorí: Neni jej vo mne. A more hovorí: Nie je u mňa.

15 (KAR) Színaranyért meg nem szerezhetõ, ára ezüsttel meg nem fizethetõ.
15 (ROH) Nedáva sa za ňu rýdze zlato, ani sa neváži striebro za jej menu.

16 (KAR) Nem mérhetõ össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
16 (ROH) Nevyváži sa za zlato z Ofíra, za drahý onyx a safír.

17 (KAR) Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhetõ.
17 (ROH) Nevyrovná sa jej v cene zlato ani sklo, ani sa nedá zameniť za nádobu z čistého zlata.

18 (KAR) Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
18 (ROH) Nespomína sa koral a kryštál, a nadobudnúť múdrosť je nad perly.

19 (KAR) Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhetõ össze.
19 (ROH) Nevyrovná sa jej smaragd z Ethiopie, ani sa nevyváži za čisté zlato.

20 (KAR) A bölcseség honnan jõ tehát, és hol van helye az értelemnek?
20 (ROH) A tedy odkiaľže prichodí múdrosť? A kde je miesto rozumnosti?

21 (KAR) Rejtve van az minden élõ szemei elõtt, az ég madarai elõl is fedve van.
21 (ROH) Pretože je skrytá pred očima každého živého i pred nebeským vtáctvom je ukrytá.

22 (KAR) A pokol és halál azt mondják: [Csak] hírét hallottuk füleinkkel!
22 (ROH) Zahynutie a smrť hovoria: Svojimi ušami sme počuly jej povesť.

23 (KAR) Isten tudja annak útját, õ ismeri annak helyét.
23 (ROH) Sám Bôh rozumie jej ceste a on zná jej miesto.

24 (KAR) Mert õ ellát a föld határira, õ lát mindent az ég alatt.
24 (ROH) Lebo on zrie na všetky končiny zeme, vidí všade všetko pod všetkými nebesami.

25 (KAR) Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
25 (ROH) Keď robil vetru váhu a meral vody mierou

26 (KAR) Mikor az esõnek határt szabott, és mennydörgõ villámoknak útat:
26 (ROH) robiac dažďu právo a cestu blesku hromov,

27 (KAR) Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
27 (ROH) vtedy ju videl a vyrozprával ju; pripravil ju i prezkúmal ju.

28 (KAR) Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
28 (ROH) A človekovi riekol: Hľa, bázeň Pánova je múdrosť, a odstúpiť od zlého je rozumnosť.


Jób 28, 1-28





Verš 14
A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
Jób 28:22 - A pokol és halál azt mondják: [Csak] hírét hallottuk füleinkkel!

Verš 15
Színaranyért meg nem szerezhetõ, ára ezüsttel meg nem fizethetõ.
Prís 3:14 - Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
Prís 8:11 - Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörûségek ehhez egyenlõk nem lehetnek.
Prís 8:19 - Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
Prís 16:16 - Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!

Verš 20
A bölcseség honnan jõ tehát, és hol van helye az értelemnek?
Jób 28:12 - De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?

Verš 22
A pokol és halál azt mondják: [Csak] hírét hallottuk füleinkkel!
Jób 28:14 - A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.

Verš 25
Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
Prís 8:29 - Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az õ parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:

Verš 28
Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
Ž 111:10 - A bölcseség kezdete az Úrnak félelme; jó belátása van mindenkinek, a ki ezt gyakorolja; annak dicsérete megmarad mindvégig.
Prís 1:7 - Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
Prís 9:10 - A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.

Job 28,1n - Umiestnenie a originálny význam tejto vsuvky 28. hl. v dialógu Jóbových priateľov zostáva nejasný. Pripomína Knihu prísloví 8,22 n., kde sa opisuje múdrosť ako "inšpirátorka" prvotných Božích diel a "osnovateľka" človeka. Táto kapitola ju oslavuje ako neprístupnú človeku. Kniha proroka Barucha preberá tú istú tému, ale hovorí o múdrosti, ktorá sa zjavila Izraelovi v Zákone. Jedná sa teda o múdrosť, ktorá má transcendentálnu povahu. Do nej sa vteľuje tajomstvo Božích ciest, ona je časťou atribútu Božej múdrosti. Teraz je tento atribút personifikovaný a hoci človek vyvíja veľké úsilie, aby ju dosiahol, jej tajomstvo, známe iba Bohu, ho presahuje.

Job 28,4 - Osnova je veľmi nejasná. Je porušená najskôr preto, že pisár pri odpisovaní nechápal, že sa tu opisuje, ako si preráža človek podzemné chodby do vnútra zeme, odkiaľ vynášal na svetlo cennú rudu. Mohlo by sa preložiť aj takto: Prerúbe údolia, akoby ich pílou (rezal) – po ktorých noha zabúda chodiť – pri čerpaní visia vzdialení od ľudí.

Job 28,17 - Sklo – používané v dávnej dobe na výrobu nádob alebo aj na výrobu ozdobných predmetov – pokladali za veľmi cennú a vzácnu hmotu.

Job 28,23-27 - Múdrosť ľudská je iba čiastočná a aj ona má svoj prameň jedine v Bohu.

Job 28,27 - Boh jediný je majiteľom všetkej múdrosti a výlučne on oznamuje ľuďom pravú múdrosť. Pravá múdrosť pre nich pozostáva v bázni Božej, t. j. v pokornom a vernom zachovávaní mravného zákona, ktorého pôvodcom je Boh.