  | Kniha JóbBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Jób 28, 1-28 |
1 Jób 28, 1 Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják. 2 Jób 28, 2 A vasat a földbõl hozzák elõ, a követ pedig érczczé olvasztják. 3 Jób 28, 3 Határt vet [az ember] a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét. 4 Jób 28, 4 Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektõl messze. 5 Jób 28, 5 Van föld, a melybõl kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tûz által; 6 Jób 28, 6 Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van. 7 Jób 28, 7 Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt. 8 Jób 28, 8 Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon. 9 Jób 28, 9 Ráveti kezét [az ember] a kovakõre, a hegyeket tövükbõl kiforgatja. 10 Jób 28, 10 A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme. 11 Jób 28, 11 Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza. 12 Jób 28, 12 De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye? 13 Jób 28, 13 Halandó a hozzá vivõ utat nem ismeri, az élõk földén az nem található. 14 Jób 28, 14 A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen. 15 Jób 28, 15 Színaranyért meg nem szerezhetõ, ára ezüsttel meg nem fizethetõ. 16 Jób 28, 16 Nem mérhetõ össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral. 17 Jób 28, 17 Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhetõ. 18 Jób 28, 18 Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél. 19 Jób 28, 19 Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhetõ össze. 20 Jób 28, 20 A bölcseség honnan jõ tehát, és hol van helye az értelemnek? 21 Jób 28, 21 Rejtve van az minden élõ szemei elõtt, az ég madarai elõl is fedve van. 22 Jób 28, 22 A pokol és halál azt mondják: [Csak] hírét hallottuk füleinkkel! 23 Jób 28, 23 Isten tudja annak útját, õ ismeri annak helyét. 24 Jób 28, 24 Mert õ ellát a föld határira, õ lát mindent az ég alatt. 25 Jób 28, 25 Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette; 26 Jób 28, 26 Mikor az esõnek határt szabott, és mennydörgõ villámoknak útat: 27 Jób 28, 27 Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt. 28 Jób 28, 28 Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
| | | Jób 28, 1-28 |
Verš 14
A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
Jób 28:22 - A pokol és halál azt mondják: [Csak] hírét hallottuk füleinkkel!
Verš 15
Színaranyért meg nem szerezhetõ, ára ezüsttel meg nem fizethetõ.
Prís 3:14 - Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.
Prís 8:11 - Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörûségek ehhez egyenlõk nem lehetnek.
Prís 8:19 - Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.
Prís 16:16 - Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
Verš 20
A bölcseség honnan jõ tehát, és hol van helye az értelemnek?
Jób 28:12 - De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
Verš 22
A pokol és halál azt mondják: [Csak] hírét hallottuk füleinkkel!
Jób 28:14 - A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
Verš 25
Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
Prís 8:29 - Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az õ parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:
Verš 28
Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
Ž 111:10 - A bölcseség kezdete az Úrnak félelme; jó belátása van mindenkinek, a ki ezt gyakorolja; annak dicsérete megmarad mindvégig.
Prís 1:7 - Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
Prís 9:10 - A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
Job 28,1n - Umiestnenie a originálny význam tejto vsuvky 28. hl. v dialógu Jóbových priateľov zostáva nejasný. Pripomína Knihu prísloví 8,22 n., kde sa opisuje múdrosť ako "inšpirátorka" prvotných Božích diel a "osnovateľka" človeka. Táto kapitola ju oslavuje ako neprístupnú človeku. Kniha proroka Barucha preberá tú istú tému, ale hovorí o múdrosti, ktorá sa zjavila Izraelovi v Zákone. Jedná sa teda o múdrosť, ktorá má transcendentálnu povahu. Do nej sa vteľuje tajomstvo Božích ciest, ona je časťou atribútu Božej múdrosti. Teraz je tento atribút personifikovaný a hoci človek vyvíja veľké úsilie, aby ju dosiahol, jej tajomstvo, známe iba Bohu, ho presahuje.
Job 28,4 - Osnova je veľmi nejasná. Je porušená najskôr preto, že pisár pri odpisovaní nechápal, že sa tu opisuje, ako si preráža človek podzemné chodby do vnútra zeme, odkiaľ vynášal na svetlo cennú rudu. Mohlo by sa preložiť aj takto: Prerúbe údolia, akoby ich pílou (rezal) – po ktorých noha zabúda chodiť – pri čerpaní visia vzdialení od ľudí.
Job 28,17 - Sklo – používané v dávnej dobe na výrobu nádob alebo aj na výrobu ozdobných predmetov – pokladali za veľmi cennú a vzácnu hmotu.
Job 28,23-27 - Múdrosť ľudská je iba čiastočná a aj ona má svoj prameň jedine v Bohu.
Job 28,27 - Boh jediný je majiteľom všetkej múdrosti a výlučne on oznamuje ľuďom pravú múdrosť. Pravá múdrosť pre nich pozostáva v bázni Božej, t. j. v pokornom a vernom zachovávaní mravného zákona, ktorého pôvodcom je Boh.
