Kniha Jób

1 (KAR) Felele pedig Jób, és monda:
1 (ROH) Na to zase odpovedal Job a riekol:

2 (KAR) Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
2 (ROH) Dokedy budete trápiť moju dušu a dokedy ma budete drtiť rečami?

3 (KAR) Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erõsködtök ellenem?
3 (ROH) Toto ste ma už desaťkrát zhanili. Či sa nehanbíte, že ma tak mučíte?

4 (KAR) Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
4 (ROH) Ale nech je tak, že som naozaj zblúdil; môj blud zostane pri mne.

5 (KAR) Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddõdni az én gyalázatom felett?
5 (ROH) Jestli sa skutočne honosíte proti mne a karháte na mne moju potupu,

6 (KAR) Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az õ hálójával õ vett engem körül.
6 (ROH) vtedy vedzte, že ma Bôh sprevrátil a obňal ma svojou sieťou.

7 (KAR) Ímé, kiáltozom az erõszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
7 (ROH) Hľa, jestli kričím pre násilie, neodpovedá sa mi; volám o pomoc, neni súdu.

8 (KAR) Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
8 (ROH) Ohradil moju stezku tak, že neprejdem, a na moje chodníky položil tmu.

9 (KAR) Tisztességembõl kivetkõztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
9 (ROH) Svliekol so mňa moju slávu a ta preč odstránil korunu mojej hlavy.

10 (KAR) Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
10 (ROH) Rozboril ma na všetkých stranách, a idem ta, a vyvrátil ako strom moju nádej.

11 (KAR) Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
11 (ROH) K tomu zapálil proti mne svoj hnev a považuje ma sebe tak ako svojich protivníkov.

12 (KAR) Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
12 (ROH) Razom prišly jeho čaty, vysypali proti mne svoju cestu a táboria vôkol môjho stánu.

13 (KAR) Atyámfiait távol ûzé mellõlem, barátaim egészen elidegenedtek tõlem.
13 (ROH) Mojich bratov vzdialil odo mňa, a moji známi sa mi cele odcudzili.

14 (KAR) Rokonaim visszahúzódtak, ismerõseim pedig elfelejtkeznek rólam.
14 (ROH) Moji príbuzní vystali a moji známi zabudli na mňa.

15 (KAR) Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem elõttök.
15 (ROH) Moji spoludomáci a moje dievky ma považujú za cudzieho; stal som sa cudzozemcom v ich očiach.

16 (KAR) Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
16 (ROH) Volám na svojho sluhu, ale neodpovedá, i keď ho pekne prosím svojimi ústy.

17 (KAR) Lehelletem idegenné lett házastársam elõtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai elõtt.
17 (ROH) Môj dych je cudzí mojej žene a cudzia moja pokorná prosba synom môjho lona.

18 (KAR) Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
18 (ROH) Ešte i decká mnou pohŕdajú; i keď chcem vstať, hovoria proti mne.

19 (KAR) Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
19 (ROH) Zošklivili si ma všetci mužovia mojej rady, a tí, ktorých milujem, obrátili sa proti mne.

20 (KAR) Bõrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
20 (ROH) Moja kosť lipí na mojej koži a na mojom mäse, a unikol som iba s kožou svojich zubov.

21 (KAR) Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
21 (ROH) Zľutujte sa nado mnou, zľutujte sa nado mnou vy, moji priatelia, lebo ruka Božia sa ma dotkla.

22 (KAR) Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
22 (ROH) Prečo ma prenasledujete jako silný Bôh a nenasýtite sa už môjho mäsa?

23 (KAR) Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
23 (ROH) Oj, aby boly spísané moje reči! Oj, aby boly zaznačené do knihy!

24 (KAR) Vasvesszõvel és ónnal örökre kõsziklába metszetnének!
24 (ROH) Železným rydlom a olovom; aby boly na večnosť vytesané do skaly!

25 (KAR) Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
25 (ROH) Ale ja viem, že môj vykupiteľ žije a posledný sa postaví nad prachom.

26 (KAR) És miután ezt a bõrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
26 (ROH) A keď raz toto všetko rozborí moju kožu, potom zo svojho tela uvidím Boha,

27 (KAR) A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
27 (ROH) ktorého ja uvidím sebe, a moje oči budú vidieť a nie cudzí. Moje ľadviny hynú v mojej vnútornosti.

28 (KAR) Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk õt üldözni! [látva,] hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
28 (ROH) Istotne by ste mali povedať: Načo ho máme prenasledovať? Keď sa koreň dobrej veci nachodí vo mne.

29 (KAR) Féljetek a fegyvertõl, mert a fegyver a bûnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
29 (ROH) Bojte sa meča, lebo pomsta za neprávosti je meč. Aby ste vedeli, že bude súd!