Kniha Jób

1 (KAR) Még mindig csúfot ûznek belõlem! Szemem az õ patvarkodásuk között virraszt.
1 (ROH) Môj duch je rozrušený; moje dni hasnú; zbývajú mi hroby.

2 (KAR) Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; [különben] ki csap velem kezet?
2 (ROH) Je isté, že je posmech posmievačov u mňa, a moje oko má dlieť na ich poburovaní!

3 (KAR) Minthogy az õ szívöket elzártad az értelem elõl, azért nem is magasztalhatod fel õket.
3 (ROH) Nože polož záloh; zaruč sa u seba za mňa! Lebo veď kde kto iný uderí do mojej ruky!

4 (KAR) A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
4 (ROH) Pretože si prikryl ich srdce, aby nerozumeli, preto ich ani nepovýšiš.

5 (KAR) Példabeszéddé tõn engem a népek elõtt, és ijesztõvé lettem elõttök.
5 (ROH) Kto za podiel oznámi blížnych, toho synov oči sa zatmejú.

6 (KAR) A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
6 (ROH) Ale ma vystavil ľuďom za príslovie, a stal som sa takým, ktorému sa pľuje do tvári.

7 (KAR) Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
7 (ROH) Moje oko zoslablo od žiaľu, a všetky moje údy sú podobné tôni.

8 (KAR) Ám az igaz kitart az õ útján, és a tiszta kezû ember még erõsebbé lesz.
8 (ROH) Statoční ľudia priami sa hrozia nad tým, a nevinný sa poburuje nad pokrytcom.

9 (KAR) Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jõjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
9 (ROH) Avšak spravedlivý sa bude držať svojej cesty, a ten, kto je čistých rúk, priberie sily.

10 (KAR) Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
10 (ROH) Ale i vy všetci sa vráťte a nože poďte! Lež nenajdem medzi vami múdreho.

11 (KAR) Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
11 (ROH) Moje dni sa pominuly; moje úmysly sú roztrhané, dedičstvá môjho srdca.

12 (KAR) Ha reménykedem is, a sír [már] az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat.
12 (ROH) Noc mi obracajú na deň, a zase vraj svetlo je blízko tmy.

13 (KAR) A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
13 (ROH) I keby som niečo očakával, jednako bude hrob mojím domom; vo tme si usteliem svoju ložu.

14 (KAR) Hol tehát az én reménységem, ki törõdik az én reménységemmel?
14 (ROH) Jame privolám: Ty si môj otec! Moja mať a moja sestra privolám červom.

15 (KAR) Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban.
15 (ROH) Kde je tedy moje očakávanie? A čo do môjho očakávania, kto kedy ho uvidí?

16 ----
16 (ROH) Všetko to sostúpi k závorám hrobu, akže všetko spolu spočíva na prachu.