| Kniha JóbBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Jób 10, 1-22 |
1 Jób 10, 1 Lelkembõl útálom az életemet, megeresztem felõle panaszomat; szólok az én lelkem keserûségében. 2 Jób 10, 2 Azt mondom az Istennek: Ne kárhoztass engem; add tudtomra, miért perlesz velem?! 3 Jób 10, 3 Jó-é az néked, hogy nyomorgatsz, hogy megútálod kezednek munkáját, és a gonoszok tanácsát támogatod? 4 Jób 10, 4 Testi szemeid vannak-é néked, és úgy látsz-é te, a mint halandó lát? 5 Jób 10, 5 Mint a halandónak napjai, olyanok-é a te napjaid, avagy a te éveid, mint az embernek napjai? 6 Jób 10, 6 Hogy az én álnokságomról tudakozol, és az én vétkem után kutatsz. 7 Jób 10, 7 Jól tudod te azt, hogy én nem vagyok gonosz, még sincs, a ki kezedbõl kiszabadítson! 8 Jób 10, 8 Kezeid formáltak engem és készítének engem egészen köröskörül, és mégis megrontasz engem?! 9 Jób 10, 9 Emlékezzél, kérlek, hogy mint valami agyagedényt, úgy készítettél engem, és ismét porrá tennél engem? 10 Jób 10, 10 Nem úgy öntél-é engem, mint a tejet és mint a sajtot, megoltottál engem? 11 Jób 10, 11 Bõrrel és hússal ruháztál fel engem, csontokkal és inakkal befedeztél engem. 12 Jób 10, 12 Életet és kegyelmet szerzettél számomra, és a te gondviselésed õrizte az én lelkemet. 13 Jób 10, 13 De ezeket elrejtetted a te szívedben, és tudom, hogy ezt tökélted el magadban: 14 Jób 10, 14 Ha vétkezem, mindjárt észreveszed rajtam, és bûnöm alól nem mentesz föl engem. 15 Jób 10, 15 Ha istentelen vagyok, jaj nékem; ha igaz vagyok, sem emelem föl fejemet, eltelve gyalázattal, de tekints nyomorúságomra! 16 Jób 10, 16 Ha pedig felemelkednék az, mint oroszlán kergetnél engem, és ismét csudafájdalmakat bocsátanál reám. 17 Jób 10, 17 Megújítanád a te bizonyságidat ellenem, megöregbítenéd a te boszúállásodat rajtam; váltakozó és állandó sereg volna ellenem. 18 Jób 10, 18 Miért is hoztál ki engem anyámnak méhébõl? Vajha meghaltam volna, és szem nem látott volna engem! 19 Jób 10, 19 Lettem volna, mintha nem is voltam volna; anyámnak méhébõl sírba vittek volna! 20 Jób 10, 20 Hiszen kevés napom van még; szünjék meg! Forduljon el tõlem, hadd viduljak fel egy kevéssé, 21 Jób 10, 21 Mielõtt oda megyek, honnét nem térhetek vissza: a sötétségnek és a halál árnyékának földébe; 22 Jób 10, 22 Az éjféli homálynak földébe, a mely olyan, mint a halál árnyékának sürû setétsége; hol nincs rend, és a világosság olyan, mint a sürû setétség.
| | Jób 10, 1-22 |
Verš 16
Ha pedig felemelkednék az, mint oroszlán kergetnél engem, és ismét csudafájdalmakat bocsátanál reám.
Iz 38:13 - Reggelig nyugton vártam; mint oroszlán, úgy törte össze minden csontjaimat; reggeltõl estig végzesz velem!
Nár 3:10 - Ólálkodó medve õ nékem [és] lesben álló oroszlán.
Verš 9
Emlékezzél, kérlek, hogy mint valami agyagedényt, úgy készítettél engem, és ismét porrá tennél engem?
Gn 2:7 - És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az õ orrába életnek lehelletét. Így lõn az ember élõ lélekké.
Gn 3:19 - Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.
Verš 10
Nem úgy öntél-é engem, mint a tejet és mint a sajtot, megoltottál engem?
Ž 139:15 - Nem volt elrejtve elõtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, [mintegy] a föld mélyében.
Verš 18
Miért is hoztál ki engem anyámnak méhébõl? Vajha meghaltam volna, és szem nem látott volna engem!
Jób 3:11 - Mért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem multam, mihelyt megszülettem?
Job 10,10 - Slová poukazujú na skrytý a tajomný vznik ľudského života v lone matky. Starý zákon spomína s istou obľubou podivuhodný vznik ľudského tela v skrytosti. O jeho utváraní najlepšie vie iba Boh (porov. Ž 139,13.15.16).
Job 10,17 - "Nové vojská" sú nové vlny utrpenia a pohrôm, ktoré sa na Jóba bez prestania valia.
Job 10,21 - Starozákonné podsvetie (šeól) je pochmúrne.