| 2. kniha kroníkBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | 2Krn 19, 1-11 |
1 2Krn 19, 1 Megtére pedig Jósafát, a Júda királya az õ házához Jeruzsálembe békével. 2 2Krn 19, 2 És eleibe méne Jéhu próféta, a Hanáni fia, és monda Jósafát királynak: Avagy az istentelennek kellett-é segítségül lenned, és az Úrnak gyûlölõit szeretned? Ezért nagy az Úrnak haragja ellened. 3 2Krn 19, 3 Mindazáltal némi jó dolog találtatott benned, hogy e földrõl kivágattad az Aserákat és az Istennek keresésére adtad magadat. 4 2Krn 19, 4 És Jósafát [egy ideig] Jeruzsálemben tartózkodék, azután pedig kiméne a nép közé, Beersebától fogva mind az Efraim hegységéig, és megtéríté õket az Úrhoz, az õ atyáiknak Istenéhez; 5 2Krn 19, 5 És rendele bírákat azon a földön, Júdának minden erõs városaiba, városonként. 6 2Krn 19, 6 És monda a bíráknak: Jól meglássátok, a mit cselekesztek; mert nem ember [nevében] ítéltek, hanem az Úrnak [nevében,] a ki az ítéletben veletek [lesz.] 7 2Krn 19, 7 Azért az Úr félelme legyen rajtatok, vigyázzatok [arra,] a mit tesztek; mert az Úrnál, a mi Istenünknél nincsen hamisság, sem személyválogatás, sem ajándékvétel. 8 2Krn 19, 8 Sõt Jeruzsálemben is beállíta némelyeket Jósafát a Léviták, papok és az Izráel nemzetségeibõl való fejedelmek közül az Úr ítéletére és a perlekedésekre. És õk Jeruzsálembe visszatérének. 9 2Krn 19, 9 És meghagyá nékik, mondván: Így cselekedjetek az Úrnak félelmében hûséggel és tökéletes szívvel. 10 2Krn 19, 10 Ha valamely pert elõtökbe hoznak a ti atyátokfiai, a kik lakoznak az õ városaikban, emberhalál, törvény és parancsolat, a rendtartások és ítéletek miatt: intsétek õket, hogy ne vétkezzenek az Úr ellen, és ne szálljon reátok és a ti atyátokfiaira [az Úr] haragja. Így cselekedjetek és ne vétkezzetek. 11 2Krn 19, 11 És ímé Amária pap lesz a fõ ti köztetek az Úrnak minden dolgaiban; és Zebádia, az Ismáel fia lesz a Júda házának vezére a király minden dolgában; a Léviták is elõljáróitok lesznek. Legyetek azért erõsek a ti tisztetekben és az Úr mellette lesz az igaznak.
| | 2Krn 19, 1-11 |
Verš 3
Mindazáltal némi jó dolog találtatott benned, hogy e földrõl kivágattad az Aserákat és az Istennek keresésére adtad magadat.
2Krn 17:4 - Hanem az õ atyjának Istenét kereste, és az õ parancsolatiban járt vala, és nem Izráelnek cselekedetei szerint.
2Krn 17:6 - És az õ szíve felemelkedett az Úr útjain, és még jobban kiirtá Júdából a magaslatokat és az Aserákat.
Verš 7
Azért az Úr félelme legyen rajtatok, vigyázzatok [arra,] a mit tesztek; mert az Úrnál, a mi Istenünknél nincsen hamisság, sem személyválogatás, sem ajándékvétel.
Dt 32:4 - Kõszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden õ úta igazság! Hûséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes õ!
Rim 9:14 - Mit mondunk tehát: Vajjon nem igazságtalanság-é [ez] az Istentõl? Távol legyen!
Dt 10:17 - Mert az Úr, a ti Istenetek, isteneknek Istene, és uraknak Ura; nagy, hatalmas és rettenetes Isten, a ki nem személyválogató, sem ajándékot el nem fogad.
Jób 34:19 - A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az õ kezének munkája.
Sk 10:34 - Péter pedig megnyitván száját, monda: Bizonynyal látom, hogy nem személyválogató az Isten;
Rim 2:11 - Mert nincsen Isten elõtt személyválogatás.
Gal 2:6 - A tekintélyesektõl pedig, (bárminõk valának régen, azzal nem törõdöm; Isten nem nézi az embernek személyét : mert velem a tekintélyesek semmit sem közöltek;
Ef 6:9 - Ti is urak, ugyanazt cselekedjétek õ velök, elhegyván a fenyegetést; tudván, hogy a ti Uratok is mennyben van, és személyválogatás nincsen Õ nála.
Kol 3:25 - A ki pedig igazságtalanságot cselekszik, jutalmát veszi igazságtalanságának; és nincsen személyválogatás.
1Pt 1:17 - És ha Atyának hívjátok õt, a ki személyválogatás nélkül ítél, kinek- kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét:
2Krn 19,2 - O hneve Pánovom proti Jozafatovi pozri hl. 20 a porov. 2 Kr 3,27.
2Krn 19,8-11 - "Pánov súd" rokoval o náboženských žalobách. Sídlom tohto súdu bol Jeruzalem. Niektorí však prekladajú koniec 8. verša: "a pre spory jeho obyvateľov". Jeruzalemský súd bol vyšší súd, sem dochádzali aj spory z iných miest (porov. v. 10). Sem sa obracali o rozhodnutie, keď nebolo isté, či v danom prípade bola spáchaná vražda a či len zabitie človeka ("spor medzi krvou a krvou"; porov. Dt 17,8 n.) a u tohto súdu žiadali výklad zákonov a nariadení. Sudcovia mali stránky poučiť o zákonoch, aby sa ľudia pre neznalosť zákona nedopustili viny, lebo to by bola chyba.
2Krn 19,11 - "Pánove veci" "veci kráľa" = v otázkach náboženských a svetských. Porov. 1 Krn 26,30.