2. kniha kráľov

1 (KAR) Elizeus próféta pedig szólíta egyet a próféták fiai közül, és monda néki: Övezd fel derekadat, és vedd kezedbe e korsócska olajat, és menj el Rámóth Gileádba.
1 (ROH) A prorok Elizeus zavolal jedného zo synov prorokov a riekol mu: Prepáš svoje bedrá, vezmi túto nádobku oleja do svojej ruky a idi do Rámot-gileáda.

2 (KAR) És menj be oda, és nézd meg, hol van Jéhu, Josafátnak, a Nimsi fiának fia. Mikor pedig oda érsz, költsd fel õt az õ atyjafiai közül, és vidd be a belsõ kamarába,
2 (ROH) A keď ta prijdeš, obzri sa tam po Jehu-vovi, synovi Jozafata, syna Nimšiho. A keď prijdeš k nemu, urobíš to, aby vstal spomedzi svojich bratov, a zavedieš ho do najodľahlejšej izby.

3 (KAR) És vedd elõ e korsócska olajat, és töltsd az õ fejére, ezt mondván: Azt mondja az Úr: Téged kentelek királylyá Izráelen! És az ajtót kinyitván, fuss el, és semmit ott ne idõzz.
3 (ROH) Potom vezmeš nádobku s olejom a vyleješ na jeho hlavu a povieš: Takto hovorí Hospodin: Pomazal som ťa za kráľa nad Izraelom! A hneď otvoríš dvere a utečieš a nebudeš čakať.

4 (KAR) És elment az ifjú, a próféta tanítványa, Rámóth Gileádba.
4 (ROH) Tak odišiel mládenec, služobník prorokov, do Rámot-gileáda.

5 (KAR) És mikor bement, ímé a seregek fejedelmei ott ültek együtt, és õ monda: Beszédem volna veled, fejedelem! És monda Jéhu: Kivel [volna beszéded] ennyiõnk közül? És monda: Te veled, fejedelem!
5 (ROH) A keď prišiel, hľa, sedeli tam velitelia vojska. A riekol: Veliteľu, mám ti niečo povedať. A Jehu povedal: Komu zo všetkých nás? A odpovedal: Tebe, veliteľu.

6 (KAR) Felkele azért, és bement a házba, és fejére tölté az olajat, és monda néki: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Királylyá kentelek téged az Úrnak népén, az Izráelen,
6 (ROH) Vtedy vstal a vošiel do domu. A vylial olej na jeho hlavu a riekol mu: Takto hovorí Hospodin, Bôh Izraelov: Pomazal som ťa za kráľa nad ľudom Hospodinovým, nad Izraelom.

7 (KAR) Hogy elveszítsed Akhábnak, a te uradnak háznépét; mert bosszút állok az én szolgáimnak, a prófétáknak véréért, és mind az Úr szolgáinak véréért Jézabelen.
7 (ROH) A zbiješ dom Achaba, svojho pána, a tak pomstím krv svojich služobníkov prorokov i krv všetkých služobníkov Hospodinových na ruke Jezábelinej.

8 (KAR) És kivész egészen az Akháb háza, és kigyomlálom mind az Akhábhoz tartozókat, még az ebet is, mind a berekesztettet, mind az elhagyottat Izráelben;
8 (ROH) A zahynie celý dom Achabov, a vytnem Achabovi močiaceho na stenu, zavretého i opusteného, v Izraelovi.

9 (KAR) És olyanná teszem az Akháb házát, mint Jeroboámnak, a Nébát fiának házát, és mint Baasának, az Ahija fiának házát.
9 (ROH) A dám, aby bol dom Achabov ako dom Jeroboáma, syna Nebátovho, a jako dom Bášu, syna Achiášovho.

10 (KAR) Jézabelt pedig az ebek eszik meg Jezréel mezején, és nem lesz, a ki eltemesse õt. És kinyitván az ajtót, elfutott.
10 (ROH) A Jezábeľ budú žrať psi na podiele Jizreela, a nebude toho, kto by pochoval. A otvoriac dvere utiekol.

11 (KAR) És mikor Jéhu kiment az õ urának szolgáihoz, mondának néki: Békességes-é a dolog? Miért jött e bolond hozzád? És felele nékik: Hiszen ismeritek ez embert és az õ beszédét!
11 (ROH) Keď potom vyšiel Jehu k služobníkom svojho pána, vraveli mu: Či je pokoj? Prečo prišiel k tebe ten blázon? A povedal im: Vy znáte človeka i jeho reč.

12 (KAR) És mondának: Hazugság! Mondd meg [az igazat.] És monda: Így s így szóla nékem, mondván: Azt mondja az Úr: Királylyá kentelek téged Izráelen.
12 (ROH) Ale oni povedali: To je klam. Nože nám povedz! A riekol: Tak a tak mi povedal a riekol: Takto hovorí Hospodin: Pomazal som ťa za kráľa nad Izraelom.

13 (KAR) Akkor nagy sietséggel kiki mind vevé az õ ruháját, és alája terítették a grádics felsõ részére és megfuvaták a harsonákat, és kikiálták: Jéhu uralkodik!
13 (ROH) Vtedy vzali rýchle každý svoje rúcho a prestreli pod neho na vrch, na holé schodov a zatrúbiac na trúbu povedali: Jehu kraľuje!

14 (KAR) Így ütött pártot Jéhu, Josafátnak, a Nimsi fiának fia, Jórám ellen. Jórám pedig ott táborozott volt Rámóth Gileád alatt az egész Izráellel, Hazáel, Siria királya ellen.
14 (ROH) A tak sa sprisahal Jehu, syn Jozafata, syna Nimšiho, proti Jorámovi, vtedy, keď strážil Jorám v Rámot-gileáda spolu so všetkým Izraelom pred Hazaelom, sýrskym kráľom.

15 (KAR) De visszatért volt Jórám király, hogy magát Jezréelben gyógyíttassa a sebekbõl, a melyeket a Siriabeliek ütöttek rajta, mikor Hazáel, Siria királya ellen harczolt. És monda Jéhu: Ha néktek [is úgy] tetszik, ne engedjetek senkit kimenni a városból, a ki elmenjen és hírül vigye ezt Jezréelbe.
15 (ROH) Ale kráľ Jorám sa bol navrátil, aby sa hojil v Jizreele zo svojich rán, ktoré mu zadali Sýrovia, keď bojoval s Hazaelom, sýrskym kráľom. A Jehu povedal: Ak je vaša vôľa, nech nevyjde nikto z mesta, kto by utiekol, aby to išiel oznámiť v Jizreele.

16 (KAR) És befogatott Jéhu, és elment Jezréelbe, a hol Jórám feküdt, és a hova Akházia is, a Júda királya lement volt, hogy meglátogassa Jórámot.
16 (ROH) Potom vysadol Jehu na voz a išiel do Jizreela, lebo tam ležal Jorám. A Achaziáš, judský kráľ, bol prišiel dolu navštíviť Joráma.

17 (KAR) Mikor pedig az õrálló, a ki Jezréelben a tornyon állott, meglátta Jéhu seregét, hogy jõ, monda: Valami sereget látok. Akkor monda Jórám: Válaszsz egy lovast és küldj eléjök, és mondja ezt: Békességes-é a dolog?
17 (ROH) A pozorujúci strážca stál na veži v Jizreele. A keď uvidel zástup Jehu-vov, keď prichádzal, povedal: Vidím nejaký zástup. A Jorám riekol: Vezmi jazdca a pošli im oproti, aby sa opýtal, či je pokoj?

18 (KAR) És oda lovagolt a lovas eléjük, és monda: Azt kérdi a király: Békességes-é a dolog? Felele Jéhu: Mi gondod van a békességgel? Kerülj a hátam mögé. Megjelenté pedig ezt az õrálló, mondván: Hozzájok ment ugyan a követ; de nem tért vissza.
18 (ROH) A tedy odišiel jazdec na koni oproti nemu a povedal: Takto hovorí kráľ: Či znamená váš príchod pokoj? A Jehu odpovedal: Čo tebe do pokoja? Obráť sa a poď za mnou. A pozorujúci strážca oznámil a riekol: Posol prišiel až k nim, ale sa nevracia.

19 (KAR) Akkor elküldött egy másik lovast, a ki hozzájok ment, és monda: Azt kérdi a király: Békességes-é a dolog? Felele Jéhu: Mi gondod van a békességgel? Kerülj a hátam mögé.
19 (ROH) Vtedy poslal druhého jazdca na koni, ktorý keď prišiel k nim, povedal: Takto hovorí kráľ: Či pokoj? Ale Jehu zase odpovedal: Čo tebe do pokoja? Obráť sa a poď za mnou.

20 (KAR) Hírül adá [ezt] [is] az õrálló, mondván: Hozzájok ment ugyan; de nem jött vissza. De a hajtás olyan, mint Jéhunak, a Nimsi fiának hajtása; mert mint egy õrült, úgy hajt.
20 (ROH) A pozorujúci strážca oznámil a riekol: Prišiel až k nim, ale sa nevracia. Ale pohon je ako pohon Jehu-va, syna Nimšiho, lebo šialene ženie.

21 (KAR) Akkor monda Jórám: Fogjatok be! És befogván az õ szekerét, kiméne Jórám, az Izráel királya, és Akházia, a Júda királya, mindenik a maga szekerén, Jéhu eleibe, és a Jezréelbeli Nábót mezején találkoztak vele.
21 (ROH) Vtedy riekol Jorám: Zapriahni! A zapriahol do voza. A tak vyšiel Jorám, izraelský kráľ, aj Achaziáš, judský kráľ, každý na svojom voze, a vyjdúc vústrety Jehu-vovi stretli sa s ním na podiele Nábota Jizreelského.

22 (KAR) És mikor meglátta Jórám Jéhut, monda: Békességes-é a dolog, Jéhu? Felele õ: Mit békesség?! Mikor Jézabelnek, a te anyádnak paráznasága és varázslása mindig nagyobb lesz!
22 (ROH) A stalo sa, keď uvidel Jorám Jehu-va, že povedal: Či pokoj, Jehu? A on odpovedal: Čo jaký pokoj, dokiaľ sa páchajú smilstvá Jezábeli, tvojej matere a jej čarodejstvá tak mnohé?

23 (KAR) Akkor megfordítá Jórám az õ kezét és futni kezde, és monda Akháziának: Árulás ez, Akházia?
23 (ROH) Vtedy obrátil Jorám svoje ruky, dal sa na útek a riekol Achaziášovi: Zrada, Achaziášu!

24 (KAR) Jéhu pedig meghúzván az ívét, Jórámot hátba lövé a lapoczkák között úgy, hogy a szívén ment át a nyíl, és lerogyott a szekérben.
24 (ROH) Ale Jehu pochytiac lučište ranil Joráma medzi jeho ramenami, tak že strela prenikla jeho srdce, a sklesol dohromady na svojom voze.

25 (KAR) És monda Bidkárnak, az õ hadnagyának: Fogd meg és vesd a Jezréelbeli Nábót mezejére; mert emlékezz csak vissza, mikor mi, én és te, ketten az õ atyja, Akháb után lovagoltunk, és az Úr õ felõle ezt a fenyegetést mondotta:
25 (ROH) Potom riekol Jehu Bidekárovi, svojmu vojvodcovi: Vezmi, hoď ho na podiel poľa Nábota Jizreelského. Lebo rozpamätaj sa, jako sme kedysi, ja a ty, jazdili spolu po páre za Achabom, jeho otcom, že Hospodin vyniesol proti nemu toto bremä.

26 (KAR) Bizonyára [megkeresem] a Nábót vérét és az õ fiainak vérét, a melyet tegnap láttam, azt mondja az Úr: Azért megfizetek néked ezen a szántóföldön, azt mondja az Úr: Most azért fogjad õt, és vesd a szántóföldre, az Úr beszéde szerint.
26 (ROH) Je isté, že som videl krv Nábotovu i krv jeho synov včera, hovorí Hospodin; a tak ti zaplatím na tomto podiele, hovorí Hospodin. Preto teraz vezmi, hoď ho na podiel poľa, podľa slova Hospodinovho.

27 (KAR) Akházia pedig, a Júda királya, mikor látta ezt, futni kezde a kert házának útján; de Jéhu utána menvén, monda: Ezt is vágjátok le a szekérben [és megsebesíték õt] a Gúr hágójánál, a mely Jibleám mellett van; és õ Megiddóba menekülvén, ott meghalt.
27 (ROH) A keď to videl Achaziáš, judský kráľ, utekal cestou zahradného domu. Ale Jehu ho prenasledoval a povedal: Aj toho, zabite ho! A tak ho ranil na voze na svahu vrchu Gúra, ktorý je pri Jibleáme. A utiekol do Megidda a zomrel tam.

28 (KAR) És az õ szolgái elvitték õt szekéren Jeruzsálembe, és eltemették az õ sirboltjába az õ atyáival a Dávid városában.
28 (ROH) A jeho služobníci ho zaviezli do Jeruzalema a pochovali ho v jeho hrobe s jeho otcami v meste Dávidovom.

29 (KAR) Akházia pedig uralkodni kezdett Júdában Jórámnak, az Akháb fiának tizenegyedik esztendejében.
29 (ROH) A v jedenástom roku Joráma, syna Achabovho, začal kraľovať Achaziáš nad Júdom.

30 (KAR) És mikor Jéhu Jezréelbe ment és Jézabel ezt meghallotta, arczát megékesíté kenettel, felékesítette fejét, és kitámaszkodott az ablakon.
30 (ROH) Potom prišiel Jehu do Jizreela. A keď počula o tom Jezábeľ, nalíčila svoje oči líčidlom a ozdobila svoju hlavu a vyzerala oblokom.

31 (KAR) És mikor Jéhu bevonult a kapun, monda: Békesség van-é, óh Zimri! uradnak gyilkosa?
31 (ROH) A keď vošiel Jehu do brány, riekla: Či je pokoj, Zimri, vrahu svojho pána?

32 (KAR) Õ pedig feltekintve az ablakra, monda: Ki van ott velem? Ki? És alátekintett két [vagy] három fõember.
32 (ROH) A on pozdvihnúc svoju tvár k obloku povedal: Kto je so mnou, kto? A vyzerali na neho dvaja či traja komorníci.

33 (KAR) És monda azoknak: Vessétek alá õt. És aláveték, és az õ vére szétfrecskendezett a falra és a lovakra, és eltapodtatá õt.
33 (ROH) A riekol: Shoďte ju! A shodili ju, a niečo z jej krvi strieklo na stenu i na kone. A zašliapal ju.

34 (KAR) Bemenvén pedig oda, evett és ivott, és monda: Nézzetek utána annak az átkozottnak és temessétek el; hiszen [mégis] [csak] király leánya.
34 (ROH) Keď potom vošiel a najedol sa a napil, povedal: Nože pozrite, kde je tá zlorečená, a pochovajte ju, lebo je dcéra kráľova.

35 (KAR) De mikor kimentek, hogy eltemetnék õt, már semmit sem találtak belõle, csak a koponyáját, a lábait és a keze fejeit.
35 (ROH) A tak odišli, aby ju pochovali, ale nenašli z nej iba lebku, nohy a päste rúk.

36 (KAR) És visszamenvén, megmondák néki, és õ monda: Ez az Úr beszéde, a melyet szólott az õ szolgája, Thesbites Illés által, mondván: Az ebek eszik meg Jézabel testét a Jezréel földén,
36 (ROH) A keď sa navrátili a oznámili mu to, povedal: Je to slovo Hospodinovo, ktoré hovoril skrze svojho služobníka Eliáša Tišbänského povediac: Na podiele Jizreela budú žrať psi telo Jezábelino.

37 (KAR) És olyan lesz Jezréel földjén a Jézabel teste, mint a mezõn a ganéj, úgy, hogy senki meg nem mondhatja: Ez Jézabel!
37 (ROH) A bude vraj mŕtve telo Jezábelino jako hnoj na tvári poľa na podiele Jizreela, takže nepovedia: Toto je Jezábeľ.