1. kniha kráľov

1 (KAR) Akkor összegyûjté Salamon az Izráel véneit és a nemzetségeknek minden fejeit, az Izráel fiai atyjaiknak fejedelmeit Salamon királyhoz Jeruzsálembe, hogy az Úr szövetségének ládáját felvigyék a Dávid városából, mely a Sion.
1 (ROH) Vtedy shromaždil Šalamún starších Izraelových a všetky hlavy jeho pokolení, kniežatá otcov synov Izraelových k sebe, ku kráľovi Šalamúnovi, do Jeruzalema, aby preniesli truhlu smluvy Hospodinovej hore, z mesta Dávidovho, ktorý je Sion.

2 (KAR) És felgyûlének Salamon királyhoz az Izráel minden férfiai az Ethánim havában, az ünnepen; ez a hetedik hónap.
2 (ROH) A tak sa shromaždili ku kráľovi Šalamúnovi všetci mužovia Izraelovi v mesiaci Etaním, na deň slávnosti, a to je siedmy mesiac.

3 (KAR) Mikor pedig eljöttek mindnyájan az Izráel vénei: felvevék a papok a ládát,
3 (ROH) A keď prišli všetci starší Izraelovi, vzali kňazi truhlu

4 (KAR) És felvivék az Úr ládáját, a gyülekezetnek sátorát, és mind a szent edényeket, melyek valának a sátorban, és felvivék azokat a papok és a Léviták.
4 (ROH) a preniesli truhlu Hospodinovu hore i stán shromaždenia i všetko náradie svätyne, ktoré bolo v stáne a preniesli to hore kňazi a Levitovia.

5 (KAR) És Salamon király és az Izráel egész gyülekezete, a mely õ hozzá gyûlt, [megyen vala] õ vele a láda elõtt, áldozván juhokkal és ökrökkel, melyek meg sem számláltathatnának, sem pedig meg nem irattathatnának a sokaság miatt.
5 (ROH) A kráľ Šalamún i celá obec Izraelova, všetci, ktorí sa sišli k nemu, stáli s ním pred truhlou, a obetovali drobný dobytok a voly, ktoré sa ani nezapisovaly ani nepočítaly pre množstvo.

6 (KAR) És bevivék a papok az Úr szövetségének ládáját az õ helyére a ház belsõ részébe, a szentek-szentjébe, a Kérubok szárnyai alá.
6 (ROH) A kňazi vniesli truhlu smluvy Hospodinovej na jej miesto do svätyne domu, do svätyne svätých, pod krýdla cherubov.

7 (KAR) Mert a Kérubok kiterjesztik vala szárnyaikat a láda helye felett, és befedik vala a Kérubok a ládát és annak rúdjait felülrõl.
7 (ROH) Lebo cherubi mali roztiahnuté krýdla nad miestom truhly a tak prikrývali cherubíni truhlu i jej sochory shora.

8 (KAR) És a rudak olyan hosszúak voltak, hogy azok vége látható volt a szenthelyen a szentek-szentjének elsõ része felõl; azonban kivül nem voltak láthatók; és ott vannak mind e mai napig.
8 (ROH) A sochory vyčnievaly, takže bolo vidieť konce sochorov zo svätyne vo svätyni svätých, ale von ich nebolo vidieť. A sú tam až do tohoto dňa.

9 (KAR) És nem volt egyéb a ládában, mint csak a két kõtábla, a melyeket Mózes a Hórebnél helyezett bele, mikor az Úr szövetséget kötött az Izráel fiaival, mikor kijövének Égyiptom földébõl.
9 (ROH) Nebolo v truhle ničoho, iba dvoje kamenných dosiek, ktoré tam položil Mojžiš na Chórebe, keď učinil Hospodin smluvu so synmi Izraelovými vtedy, keď vyšli z Egyptskej zeme.

10 (KAR) Mikor pedig kijöttek a papok a szenthelybõl: köd tölté be az Úrnak házát,
10 (ROH) A stalo sa, keď vyšli kňazi zo svätyne, že oblak naplnil dom Hospodinov,

11 (KAR) Úgy, hogy meg sem állhattak a papok az õ szolgálatjokban a köd miatt; mert az Úr dicsõsége töltötte vala be az Úrnak házát.
11 (ROH) takže nemohli kňazi obstáť a slúžiť pre oblak, lebo sláva Hospodinova naplnila dom Hospodinov.

12 (KAR) Akkor monda Salamon: Az Úr mondotta, hogy õ lakoznék ködben.
12 (ROH) Vtedy povedal Šalamún: Hospodin riekol, že chce bývať v mrákave.

13 (KAR) Építve építettem házat néked lakásul; helyet, a hol örökké lakjál.
13 (ROH) No, naozaj som vystavil dom príbytku pre teba, stále miesto na to, aby si tam býval na veky.

14 (KAR) Azután megfordult a király, és megáldá Izráel egész gyülekezetét és az Izráel egész gyülekezete felállott.
14 (ROH) A kráľ obrátiac svoju tvár žehnal celému shromaždeniu Izraelovmu, a celé shromaždenie Izraelovo stálo.

15 (KAR) És monda: Áldott legyen az Úr, Izráelnek Istene, a ki szólott az õ szája által Dávidnak, az én atyámnak; és azt az õ hatalmasságával beteljesítette, mondván:
15 (ROH) A riekol: Požehnaný Hospodin, Bôh Izraelov, ktorý hovoril svojimi ústami s Dávidom, s mojím otcom, a svojou rukou to naplnil povediac:

16 (KAR) Attól a naptól fogva, a melyen kihoztam az én népemet, az Izráelt Égyiptomból, soha nem választottam egyetlen várost sem az Izráel minden nemzetségei közül, hogy ott nékem házat építenének, a melyben lenne az én nevem; hanem csak Dávidot választottam, hogy õ legyen az én népem, Izráel felett.
16 (ROH) Po celý čas od toho dňa, ktorého som vyviedol svoj ľud Izraela z Egypta, nevyvolil som si niktorého mesta z niktorého pokolenia Izraelovho vystaviť dom, aby tam bolo moje meno, ale som si vyvolil Dávida, aby bol nad mojím ľudom Izraelom.

17 (KAR) És ámbár az én atyám, Dávid már elvégezte volt, hogy õ épít házat az Úrnak, Izráel Istene nevének;
17 (ROH) A bolo to v srdci Dávida, môjho otca, vystaviť dom menu Hospodina, Boha Izraelovho.

18 (KAR) De az Úr azt mondá Dávidnak, az én atyámnak: Azt, hogy arra gondoltál, hogy az én nevemnek házat építs, jól cselekedted, hogy szívedben ezt végezted;
18 (ROH) Ale Hospodin riekol Dávidovi, môjmu otcovi: Že to bolo v tvojom srdci vystaviť môjmu menu dom, dobre si učinil, že to bolo v tvojom srdci.

19 (KAR) Mégis nem te építesz házat nékem, hanem a te fiad, a ki a te ágyékodból származik, az épít házat az én nevemnek.
19 (ROH) Len že ty nebudeš staväť ten dom, ale tvoj syn, ktorý vyjde z tvojich bedier, ten vystaví môjmu menu dom.

20 (KAR) És beteljesíté az Úr az õ beszédét, a melyet szólott; mert felkelék az én atyám, Dávid helyett, és ülék az Izráel királyi székibe, a miképen megmondotta vala az Úr, és megépítém a házat az Úr, Izráel Istene nevének.
20 (ROH) A Hospodin postavil svoje slovo, ktoré hovoril. Lebo som nastúpil na miesto Dávida, svojho otca, a sedím na tróne Izraelovom, tak ako hovoril Hospodin, a vystavil som dom menu Hospodina, Boha Izraelovho.

21 (KAR) És helyet szerzettem ott a ládának, a melyben az Úrnak szövetsége vagyon, a melyet szerzett a mi atyáinkkal, mikor kihozta õket Égyiptom földébõl.
21 (ROH) A ustanovil som tam miesto truhle, v ktorej je smluva Hospodinova, ktorú učinil s našimi otcami vtedy, keď ich vyviedol z Egyptskej zeme.

22 (KAR) És oda állott Salamon az Úr oltára elé, az Izráel egész gyülekezetével szembe, és felemelé kezeit az ég felé,
22 (ROH) A Šalamún sa postavil pred oltár Hospodinov pred celým shromaždením Izraelovým a rozprestrúc svoje ruky k nebesiam

23 (KAR) És monda: Uram, Izráel Istene! nincsen hozzád hasonló Isten, sem az égben ott fenn, sem a földön itt alant, a ki megtartod a szövetséget és az irgalmasságot a te szolgáidnak, a kik te elõtted teljes szívvel járnak;
23 (ROH) riekol: Hospodine, Bože Izraelov, niet tebe podobného Boha ani na nebi hore ani na zemi dole, ktorý ostríhaš smluvu a milosrdenstvo svojim služobníkom, ktorí chodia pred tebou celým svojím srdcom,

24 (KAR) A ki megtartottad azt, a mit a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak szólottál; mert magad szólottál néki, és a te hatalmaddal beteljesítetted, a mint e mai napon [megtetszik.
24 (ROH) ty, ktorý si zachoval svojmu služobníkovi Dávidovi, môjmu otcovi, to, čo si mu hovoril; a hovoril si svojimi ústami a svojou rukou si to naplnil, ako je tomu dnes.

25 (KAR) Most azért Uram, Izráel Istene, tartsd meg, a mit a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak igértél, ezt mondván: A te [magodból] [való] férfiú el nem fogy én elõttem, a ki az Izráel királyi székibe üljön; csakhogy a te fiaid õrizzék meg az õ útjokat, hogy én elõttem járjanak, a mint te én elõttem jártál.
25 (ROH) A tak teraz, Hospodine, Bože Izraelov, zachovaj svojmu služobníkovi Dávidovi, môjmu otcovi, to, čo si mu hovoril, povediac: Nebude ti vyhladený muž zpred tvojej tvári, ktorý by sedel na tróne Izraelovom, ak len budú ostríhať tvoji synovia svoju cestu, aby chodili predo mnou, jako si ty chodil predo mnou.

26 (KAR) Most teljesítsd be, Izráel Istene, a te szavaidat, a melyeket szólottál a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak.
26 (ROH) Tak teraz, Bože Izraelov, prosím, nech stojí pevne tvoje slovo, ktoré si hovoril svojmu služobníkovi Dávidovi, môjmu otcovi.

27 (KAR) Vajjon gondolható-é, hogy lakozhatnék az Isten a földön? Ímé az ég, és az egeknek egei be nem foghatnak téged; mennyivel kevésbbé e ház, a melyet én építettem.
27 (ROH) Lebo či vskutku bude Bôh bývať na zemi?! Veď hľa, nebesia a nebesia nebies ťa neobsiahnu, a čo potom tento dom, ktorý som vystavil!

28 (KAR) De tekints a te szolgád imádságára és könyörgésére, óh Uram, én Istenem, hogy meghalljad a dicséretet és az imádságot, a melylyel a te szolgád könyörög elõtted e mai napon;
28 (ROH) Ale však pohliadni na modlitbu svojho služobníka a na jeho pokornú prosbu, Hospodine, môj Bože, počuj radostné pokrikovanie a modlitbu, ktorú sa dnes modlí tvoj služobník pred tebou,

29 (KAR) Hogy a te szemeid e házra nézzenek éjjel és nappal, e helyre, a mely felõl azt mondottad: Ott lészen az én nevem; hallgasd meg ez imádságot, a melylyel könyörög a te szolgád e helyen.
29 (ROH) aby boly tvoje oči otvorené na tento dom noc i deň, na miesto, o ktorom si povedal: Nechže je moje meno tam, aby si vyslýchal modlitbu, ktorú sa bude modliť tvoj služobník na tomto mieste.

30 (KAR) És hallgasd meg a te szolgádnak és a te népednek, az Izráelnek könyörgését, a kik imádkozándanak e helyen; hallgasd meg lakhelyedbõl, a mennyekbõl, és meghallgatván légy kegyelmes!
30 (ROH) A budeš počúvať na pokornú prosbu svojho služobníka a svojho ľudu Izraela, ktorú sa bude modliť na tomto mieste, a tak ty vypočuješ na mieste svojho bývania, na nebesiach, a vyslyšíš a odpustíš.

31 (KAR) Mikor vétkezéndik valaki felebarátja ellen, és esküre köteleztetik, hogy megesküdjék és õ ide jõ, megesküszik az oltár elõtt ebben a házban:
31 (ROH) Keby zhrešil človek proti svojmu blížnemu, a naložia mu prísahu, aby prisahal, a keď prijde prísaha pred tvoj oltár do tohoto domu,

32 (KAR) Te hallgasd meg a mennyekbõl, és vidd véghez, és tégy igazat a te szolgáid között, kárhoztatván az istentelent, hogy fején teljék a mit keresett; és megigazítván az igazat, megfizetvén néki az õ igazsága szerint.
32 (ROH) ty vypočuj na nebesiach a učiň a rozsúď svojich služobníkov odsúdiac bezbožného dajúc mu jeho cestu na jeho hlavu a ospravedlniac spravedlivého dajúc mu podľa jeho spravedlivosti.-

33 (KAR) Mikor megverettetik a te néped, az Izráel, az õ ellenségeitõl, mivel ellened vétkeztek, és hozzád megtéréndenek, és vallást teéndenek a te nevedrõl, és néked imádkozándanak és könyörgéndenek e házban:
33 (ROH) Keby bol porazený tvoj ľud Izrael pred nepriateľom, pretože zhrešil proti tebe, a keď sa navrátia k tebe a budú oslavovať tvoje meno a budú sa ti modliť a pokorne ťa prosiť v tomto dome,

34 (KAR) Te hallgasd meg a mennyekbõl, és bocsásd meg az Izráelnek, a te népednek vétkét; és hozd vissza õket arra a földre, a melyet adtál az õ atyáiknak.
34 (ROH) ty vyslyš na nebesiach a odpusti hriech svojho ľudu Izraela a navráť ich do zeme, ktorú si dal ich otcom.

35 (KAR) Mikor berekesztetik az ég, és nem lészen esõ, mert ellened vétkeztek; és imádkozándanak e helyen, és vallást teéndenek a te nevedrõl, és megtéréndenek az õ bûnökbõl, mert te szorongatod õket:
35 (ROH) Keby boly zavrené nebesia, a nebolo by dažďa, pretože zhrešili proti tebe, a keby sa modlili na tomto mieste a oslavovali by tvoje meno a odvrátili by sa od svojho hriechu, pretože si ich zohnul,

36 (KAR) Te hallgasd meg õket a mennyekbõl, és légy kegyelmes a te szolgáidnak és az Izráelnek, a te népednek vétke iránt, tanítsd meg õket a jó útra, a melyen járjanak; és adj esõt a te földedre, a melyet örökségül adtál a te népednek.
36 (ROH) ty vyslyš na nebesiach a odpusti hriech svojich služobníkov a svojho ľudu Izraela, ktorých si zohnul, preto, že ich učíš dobrej ceste, ktorou majú ísť, a daj zase dážď na svoju zem, ktorú si dal svojmu ľudu za dedičstvo.

37 (KAR) Éhség ha lesz e földön, ha döghalál, aszály, ragya, sáska, cserebogár; ha ellenség szállja meg kapuit; vagy más csapás és nyavalya jövénd reájok:
37 (ROH) Keby bol hlad v zemi, keby bol mor, sucho, ruda; kobylky, chrústy keby boly; keby ho sovrel jeho nepriateľ v zemi jeho brán, keby ho stihla jakákoľvek rana, jakákoľvek nemoc:

38 (KAR) A ki akkor könyörög és imádkozik, legyen az bárki; vagy a te egész néped, az Izráel, ha elismeri kiki az õ szívére [mért] csapást, és kiterjeszténdi kezeit e ház felé:
38 (ROH) každú modlitbu, každú pokornú prosbu, ktorú by mal ktorýkoľvek človek, všetok tvoj ľud Izrael, ktorí by poznali, každý ranu svojho srdca a rozprestrel by svoje ruky k tomuto domu,

39 (KAR) Te hallgasd meg a mennyekbõl, a te lakhelyedbõl és légy kegyelmes, és cselekedd azt, hogy kinek-kinek fizess az õ útai szerint, a mint megismerted az õ szívét, mert egyedül csak te ismered minden embernek szívét.
39 (ROH) ty vyslyš na nebesiach, na pevnom mieste svojho bývania a odpusť a učiň a daj každému podľa všetkých jeho ciest, ktorý znáš jeho srdce - lebo len ty sám znáš srdce všetkých synov človeka -,

40 (KAR) Hogy féljenek téged mind éltig, míg e földnek színén lakoznak, a melyet adtál a mi atyáinknak.
40 (ROH) aby sa ťa báli po všetky dni, ktoré budú žiť na tvári zeme, ktorú si dal našim otcom.

41 (KAR) Sõt még az idegen is, a ki nem a te néped, az Izráel közül való, ha eljövénd messze földrõl a te nevedért;
41 (ROH) Áno, i cudzinca, ktorý nie je z tvojho ľudu Izraela, keby prišiel z ďalekej zeme pre tvoje meno,

42 (KAR) (Mert meghallják a te nagyságos nevedet és a te hatalmas kezedet és kinyújtott karodat), és eljövén imádkozánd e házban:
42 (ROH) pretože počujú o tvojom veľkom mene a o tvojej mocnej ruke a o tvojom vystretom ramene - tedy keby prišiel a modlil by sa v tomto dome,

43 (KAR) Te hallgasd meg a mennyekbõl, a te lakhelyedbõl, és add meg az idegennek mindazt, a miért könyörög néked, hogy mind az egész földön való népek megismerjék a te nevedet, és féljenek úgy téged, miképen a te néped az Izráel; és ismerjék meg, hogy a te nevedrõl neveztetik ez a ház, a melyet én építettem.
43 (ROH) ty vyslyš na nebesiach, na pevnom mieste svojho bývania, a učiň všetko, o čo bude volať k tebe, cudzinec, aby poznaly všetky národy zeme tvoje meno, aby sa ťa bály jako tvoj ľud Izrael, a aby vedely, že je tvoje meno menované nad týmto domom, ktorý som vystavil.

44 (KAR) Ha a te néped hadba megy ki az õ ellensége ellen, az úton, a melyen te küldöd el, és imádkozándik az Úrhoz, [fordulván] az úton e város felé, a melyet te magadnak választottál és e ház felé, a melyet építettem a te nevednek:
44 (ROH) Keby vyšiel tvoj ľud do boja proti svojmu nepriateľovi, cestou, ktorou by si ich poslal, a keď sa budú modliť Hospodinovi, obrátení smerom k mestu, ktoré si si vyvolil, a k domu, ktorý som vystavil tvojmu menu,

45 (KAR) Hallgasd meg a mennyekbõl az õ imádságokat és könyörgésöket, és szerezz nékik igazságot.
45 (ROH) vyslyš na nebesiach ich modlitbu a ich pokornú prosbu a učiň ich súd.

46 (KAR) Ha te ellened vétkezéndenek, - mert nincsen ember, a ki ne vétkeznék - és megharagudván reájok, ellenség kezébe adándod, és fogva elviéndik õket azok, a kiktõl megfogattak, az ellenségnek földére, messze vagy közel;
46 (ROH) Keby zhrešili proti tebe (lebo veď nieto človeka, ktorý by nehrešil), a rozhneval by si sa na nich a vydal by si ich nepriateľovi, a ich jatci by ich zajali do zeme nepriateľa, už či ďalekej a či blízkej,

47 (KAR) És eszökre térnek a földön, melyre fogva vitettek, és megtérvén könyörgenek néked azoknak földökön, a kiktõl fogva elvitettek, mondván: Vétkeztünk, hamisan és istentelenül cselekedtünk!
47 (ROH) a keby vstúpili do seba v zemi, do ktorej by boli zajatí, a obrátili by sa a pokorne by prosili volajúc k tebe v zemi tých, ktorí ich zajali, a vraveli by: Zhrešili sme, činili sme prevrátene a páchali sme bezbožnosť,

48 (KAR) És megtéréndenek te hozzád teljes szívökbõl és lelkökbõl, az õ ellenségöknek földében, a kik õket fogva elvitték, és imádkozándanak hozzád az õ földöknek útja felé [fordulva,] a melyet adtál az õ atyáiknak, [és] e város felé, a melyet magadnak választottál, és e ház felé, a melyet a te nevednek építettem:
48 (ROH) a tedy keby sa navrátili k tebe celým svojím srdcom a celou svojou dušou v zemi svojich nepriateľov, ktorí ich zajali, a keby sa ti modlili, obrátení smerom k svojej zemi, ktorú si dal ich otcom, smerom k mestu, ktoré si vyvolil, a k domu, ktorý som vystavil tvojmu menu:

49 (KAR) Hallgasd meg a mennyekbõl, a te lakhelyedbõl az õ imádságokat és könyörgésöket, és szerezz nékik igazságot;
49 (ROH) vyslyš na nebesiach, na pevnom mieste svojho bývania, ich modlitbu a ich pokornú prosbu a učiň ich súd

50 (KAR) És légy kegyelmes a te néped iránt, a kik ellened vétkezéndenek, és minden bûneik iránt, a melyekkel ellened vétkeztek; és szerezz kedvességet nékik azok elõtt, a kik õket fogva tartják, hogy könyörüljenek rajtok;
50 (ROH) a odpusti svojmu ľudu, čo zhrešil proti tebe, i všetky ich prestúpenia, ktorými prestúpili proti tebe, a daj ich v zľutovanie pred tými, ktorí ich zajali, aby sa zľutovali nad nimi,

51 (KAR) Mert õk a te néped és örökséged, a kiket kihoztál Égyiptomból, a vaskemencze közepébõl,
51 (ROH) lebo sú tvojím ľudom a tvojím dedičstvom, ktorých si vyviedol z Egypta, zprostred železnej pece,

52 (KAR) Hogy a te szemeid nézzenek a te szolgádnak imádságára és a te népednek az Izráelnek könyörgésére; meghallgatván õket mindenkor, mikor téged segítségül hívnak.
52 (ROH) a tak nech sú tvoje oči otvorené na pokornú prosbu tvojho služobníka a na pokornú prosbu tvojho ľudu Izraela, aby si počul na nich vo všetkom ich volaní k tebe.

53 (KAR) Mert te különválasztottad õket magadnak örökségül a földnek minden népei közül; a miképen megmondottad volt Mózes, a te szolgád által, mikor kihoztad a mi atyáinkat Égyiptomból, Uram Isten!
53 (ROH) Lebo ty si ich oddelil sebe za dedičstvo zpomedzi všetkých národov zeme, jako si hovoril skrze Mojžiša, svojho služobníka, keď vyviedol našich otcov z Egypta, Panovníku Hospodine!

54 (KAR) És mikor elvégezte Salamon az Úr elõtt való minden imádságát és könyörgését, felkele az Úr oltára elõl, és megszünék az õ térdein való állástól, és kezeinek az égbe felemelésétõl.
54 (ROH) A stalo sa, keď sa prestal Šalamún modliť Hospodinovi všetku túto modlitbu a pokornú prosbu, že povstal zpred oltára Hospodinovho s kľačania na svojich kolenách spustiac svoje ruky, rozprestreté k nebesiam,

55 (KAR) És felállván megáldá az Izráel egész gyülekezetét, felszóval ezt mondván:
55 (ROH) a stojac žehnal celé shromaždenie Izraelovo velikým hlasom hovoriac:

56 (KAR) Áldott legyen az Úr, a ki nyugodalmat adott az õ népének, az Izráelnek, minden õ beszéde szerint, csak egy beszéde is hiábavaló nem volt minden õ jó beszédei közül, a melyeket szólott Mózes, az õ szolgája által.
56 (ROH) Požehnaný Hospodin, ktorý dal odpočinutie svojmu ľudu Izraelovi, všetko tak, ako hovoril. Nepadlo ani jediné slovo zo všetkých tých jeho dobrých slov, ktoré hovoril skrze Mojžiša, svojho služobníka.

57 (KAR) Az Úr, a mi Istenünk, legyen velünk, a miképen volt a mi atyáinkkal, ne hagyjon el minket, el se távozzék tõlünk,
57 (ROH) Nech je Hospodin, náš Bôh, s nami, jako bol s našimi otcami, nech nás neopustí a nech nás neodmietne,

58 (KAR) Hanem hajtsa magához a mi szívünket, hogy járjunk minden õ útaiban, és õrizzük meg az õ parancsolatit, rendeléseit és végzésit, a melyeket a mi atyáinknak parancsolt.
58 (ROH) aby naklonil naše srdce k sebe, aby sme chodili po všetkých jeho cestách a ostríhali jeho prikázania, jeho ustanovenia a jeho súdy, ktoré prikázal našim otcom.

59 (KAR) És ezek a szavak, a melyekkel imádkoztam az Úr elõtt, legyenek jelen az Úr elõtt a mi Istenünk elõtt éjjel és nappal, hogy ítéletet tegyen az õ szolgájának és az õ népének, az Izráelnek, minden idõben,
59 (ROH) A nech sú tieto moje slová, ktorými som pokorne prosil pred Hospodinom, blízke Hospodinovi, nášmu Bohu, vodne i vnoci, aby činil súd svojho služobníka a súd svojho ľudu Izraela, vždy v ten istý deň to, čo na ktorý pripadne,

60 (KAR) Hogy megismerjék a földön minden népek, hogy [csak] az Úr az Isten, és hogy õ kívülötte nincsen [más.
60 (ROH) aby poznaly všetky národy zeme, že Hospodin je Bôh, a že niet iného.

61 (KAR) És a ti szívetek legyen tökéletes az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, hogy járjatok az õ rendeléseiben, és õrizzétek meg az õ parancsolatit, miképen e mai napon.
61 (ROH) A tak nech je celé vaše srdce s Hospodinom, naším Bohom, aby ste chodili v jeho ustanoveniach a aby ste ostríhali jeho prikázania jako tohoto dňa.

62 (KAR) És a király és az egész Izráel õ vele, áldozatokat áldozának az Úr elõtt.
62 (ROH) A kráľ a všetok Izrael s ním obetovali bitnú obeť pred Hospodinom.

63 (KAR) És Salamon áldozék hálaadó áldozatul, a melyet áldozék az Úrnak: huszonkétezer ökröt, százhúszezer juhot. És e képen szentelék fel az Úr házát a király és az Izráel minden fiai.
63 (ROH) A Šalamún obetoval bitnú obeť pokojnú, ktorú obetoval Hospodinovi dvadsaťdva tisíc volov, a drobného stáda sto dvadsať tisíc, a tak posvätili dom Hospodinov kráľ i všetci synovia Izraelovi.

64 (KAR) Ugyanazon napon szentelé fel a király a középsõ pitvart, mely az Úrnak háza elõtt vala; mert ott szerze egészen égõáldozatokat, ételáldozatokat és hálaáldozatok kövéreit. Mert a rézoltár, mely az Úr elõtt állott, kisebb volt, mintsem reá fért volna az égõáldozat, az ételáldozat és a hálaáldozatok kövére.
64 (ROH) Toho dňa posvätil kráľ prostredok dvora, ktorý je pred domom Hospodinovým, lebo tam obetoval zápalnú obeť aj obetný dar obilný i tuky pokojných obetí, lebo medený oltár, ktorý bol pred Hospodinom, bol malý na to, aby bol mohol pojať takú zápalnú obeť a taký obetný dar obilný i tie tuky pokojných obetí.

65 (KAR) És Salamon ünnepet szerze ebben az idõben, és vele együtt az egész Izráel; egy nagy gyûlést Hámát határától fogva Égyiptom határáig, az Úr elõtt, a mi Istenünk elõtt, hét napig és újra hét napig, [azaz] tizennégy napig.
65 (ROH) A tedy slávil Šalamún toho času slávnosť a celý Izrael s ním, veľké shromaždenie, sídené z celej zeme, odtiaľ, ako sa ide do Chamatu, až po Egyptský potok, pred Hospodinom, naším Bohom, sedem dní a sedem dní, štrnásť dní.

66 (KAR) És a nyolczadik napon elbocsátá a népet. És áldák a királyt, és elmenének az õ hajlékaikba örömmel és víg szívvel, mindama jók felett, a melyeket cselekedett az Úr az õ szolgájával, Dáviddal, és az Izráellel, az õ népével.
66 (ROH) Potom ôsmeho dňa prepustil ľud. A oni požehnajúc kráľa odišli do svojich stánov radujúci sa a veselého srdca pre všetko to dobré, ktoré učinil Hospodin Dávidovi, svojmu služobníkovi, a Izraelovi, svojmu ľudu.