2. kniha Samuelova

1 (KAR) Összegyûjté ezek után Dávid az egész Izráelnek színét, harmincezer [embert.
1 (ROH) A Dávid zase shromaždil všetkých vybraných v Izraelovi, tridsať tisíc.

2 (KAR) És felkelvén, elméne Dávid az egész néppel együtt, mely vele vala, Júdának [városába], Bahalába, hogy elhozza onnét az Isten ládáját, mely Névrõl, a Seregek Urának nevérõl neveztetik, ki ül a Kérubok között.
2 (ROH) Potom sa zobral Dávid a išiel i všetok ľud, ktorý bol s ním, z Baaléjúdu, aby doniesli odtiaľ truhlu Božiu hore, nad ktorou sa vzýva Meno, meno Hospodina Zástupov, ktorý tróni na cherubínoch.

3 (KAR) És tevék az Isten ládáját új szekérre, és elhozák azt Abinádábnak házától, mely vala a dombon, és Uzza és Ahió, Abinádáb fiai vezetik az új szekeret.
3 (ROH) A vyložiac truhlu Božiu na nový voz vzali ju z domu Abinadába, ktorý bol v Gibei. A Uza a Achio, synovia Abinadábovi, poháňali nový voz.

4 (KAR) Elvivék azért azt az Abinádáb házából, mely a dombon vala, az Isten ládájával, és Ahió a láda elõtt megyen.
4 (ROH) Tedy vzali ju z domu Abinadábovho, ktorý bol v Gibei, a tak išli s truhlou Božou, a Achio išiel pred truhlou.

5 (KAR) Dávid pedig és az egész Izráel népe örvendeznek vala az Úr elõtt, jegenyefából való minden [szerszámokkal,] hegedûkkel, lantokkal, dobokkal, sípokkal és czimbalmokkal.
5 (ROH) A Dávid a celý dom Izraelov veseliac sa hrali pred Hospodinom na všelijaký hudobný nástroj z jedľového dreva, na citary, na harfy, na bubny, na husle a na cymbaly.

6 (KAR) És mikor Nákonnak szérûjére jutának, kinyújtá Uzza [az õ kezét] az Isten ládájára, és megtartá [azt;] mert az ökrök félremozdították vala.
6 (ROH) A tak prišli až po humno Náchonovo. A tu vystrel Uza ruku po truhle Božej a zachytil ju, pretože voly vybočily z cesty.

7 (KAR) Ennekokáért felgerjede az Úr haragja Uzza ellen, és megölé ott õt az Isten vakmerõségéért: és meghala ott az Isten ládája mellett.
7 (ROH) Preto sa rozhneval Hospodin na Uzu, a Bôh ho tam zabil pre to pochybenie, a zomrel tam pri truhle Božej.

8 (KAR) És bosszankodék Dávid, hogy az Úr ilyen romlással rontotta meg Uzzát, és nevezé azt a helyet Péres Uzzának, mind e mai napig.
8 (ROH) Vtedy sa nahneval Dávid pre to, že Hospodin učinil takú trhlinu na Uzovi zabijúc ho. A pomenoval to miesto Perec-uza , a tak sa volá až do tohoto dňa.

9 (KAR) Megfélemlék azért Dávid azon a napon az Úrtól, és monda: Hogyan jõjjön az Úr ládája én hozzám?
9 (ROH) A Dávid sa bál Hospodina toho dňa a povedal: Ako prijde ku mne truhla Hospodinova?!

10 (KAR) És nem akará Dávid magához vinni az Úrnak ládáját Dávidnak városába, hanem letéteté azt Dávid a Gitteus Obed Edom házánál.
10 (ROH) Preto nechcel Dávid dopraviť truhlu Hospodinovu k sebe, hore do mesta Dávidovho. Ale Dávid urobil to, aby sa uhla do domu Obed-edoma Gitťanského.

11 (KAR) És lõn az Úrnak ládája a Gitteus Obed Edom házánál három hónapig, és megáldá az Úr Obed Edomot és egész háznépét.
11 (ROH) A tak bývala truhla Hospodinova v dome Obed-edoma Gitťanského tri mesiace. A Hospodin požehnal Obed-edoma i celý jeho dom.

12 (KAR) És megmondák Dávid királynak ilyen szóval: Megáldotta az Úr az Obed Edom házát és mindenét, a mije van, az Isten ládájáért. És elmenvén Dávid, elvivé az Isten ládáját az Obed Edom házától Dávid városába vígassággal.
12 (ROH) Potom oznámili kráľovi Dávidovi, že vraj Hospodin požehnal dom Obed-edoma i všetko, čo má, pre truhlu Božiu. Vtedy išiel Dávid a dopravil truhlu Božiu z domu Obed-edoma hore do mesta Dávidovho s radosťou.

13 (KAR) Mikor pedig [azok,] a kik az Úr ládáját vitték, hat lépést mentek, áldozék [ott egy] ökröt és hízott borjút.
13 (ROH) A bolo tak, že keď pokročili tí, ktorí niesli truhlu Hospodinovu, šesť krokov, obetoval vola a tučný kus dobytka.

14 (KAR) Dávid pedig teljes erejébõl tánczol vala az Úr elõtt, és gyolcs efódot övedzett magára Dávid.
14 (ROH) A Dávid točiac sa vyskakoval z celej sily pred Hospodinom. A Dávid bol opásaný ľanovým efodom.

15 (KAR) Dávid azért és Izráelnek egész háza felvivék az Úr ládáját énekléssel és trombitaszóval.
15 (ROH) A tak Dávid a celý dom Izraelov niesli truhlu Hospodinovu hore s radostným pokrikovaním a so zvukom trúby.

16 (KAR) Lõn pedig, hogy mikor az Úr ládája Dávid városába ért, Mikál, Saulnak leánya kinéz vala az ablakon, és látván, hogy Dávid király ugrál és tánczol az Úr elõtt, megútálá õt szívében.
16 (ROH) A stalo sa, keď vchádzala truhla Hospodinova do mesta Dávidovho, že Míchaľ, dcéra Saulova, hľadela z okna. A keď videla kráľa Dávida, že poskakuje a točiac sa vyskakuje pred Hospodinom, pohŕdla ním vo svojom srdci.

17 (KAR) Mikor pedig bevitték az Úr ládáját, és elhelyezék azt az õ helyére a sátornak közepére, melyet számára Dávid felállíttatott: akkor áldozott Dávid egészen égõáldozatokat és hálaadó áldozatokat, az Úr elõtt.
17 (ROH) A keď doniesli truhlu Hospodinovu, postavili ju na jej miesto, naprostred stánu, ktorý jej bol postavil Dávid. A Dávid obetoval zápalné obeti pred Hospodinom i pokojné obeti.

18 (KAR) Mikor pedig elvégezte Dávid az egészen égõáldozatot, és a hálaadó áldozatot, megáldá a népet a Seregek Urának nevében.
18 (ROH) A keď doobetoval Dávid zápalnú obeť i pokojné obeti, požehnal ľud v mene Hospodina Zástupov.

19 (KAR) És osztogattata Dávid mind az egész népnek, Izráel egész seregének, férfiaknak és asszonyoknak, mindenkinek egy-egy lepényt, egy-egy darab húst, és egy-egy kalácsot; és elméne mind az egész nép, kiki az õ házához.
19 (ROH) A nadelil všetkému ľudu, všetkému množstvu Izraelovmu, od muža až po ženu, každému jeden bochník chleba, jeden kus pečeného mäsa a jeden kus hroznového koláča. A tak odišiel všetok ľud, každý do svojho domu.

20 (KAR) Mikor pedig Dávid hazament, hogy megáldja az õ háznépét [is:] kijöve Mikál, a Saul leánya Dávid eleibe, és monda: Mily dicsõséges vala ma Izráel királya, ki az õ szolgáinak szolgálói elõtt felfosztózott vala ma, mint a hogy egy esztelen szokott felfosztózni!
20 (ROH) Potom sa navrátil Dávid, aby požehnal svoj dom. A tu vyšla Míchaľ, dcéra Saulova, oproti Dávidovi a povedala: Oj, aký slávny bol dnes kráľ Izraelov, ktorý sa odkrýval dnes pred očami dievok svojich služobníkov tak, ako sa odkrývava niektorý z prázdnych ľudí ľahkomyseľných.

21 (KAR) És monda Dávid Mikálnak: Az Úr elõtt, ki inkább engem választott, mint atyádat és az õ egész házanépét, hogy az Úr népének, Izráelnek fejedelme legyek, igen, az Úr elõtt örvendezém.
21 (ROH) Na to riekol Dávid Míchali: Pred Hospodinom, ktorý si ma vyvolil nad tvojho otca a nad celý jeho dom a prikázal mi, aby som bol vojvodom nad ľudom Hospodinovým, nad Izraelom, plesal som a budem plesať pred Hospodinom,

22 (KAR) Sõt minél inkább megalázom magamat és minél alábbvaló leszek a magam szemei elõtt: annál dicséretreméltóbb leszek a szolgálók elõtt, a kikrõl te szólasz.
22 (ROH) a budem ochotne ešte opovrženejším ako to a budem nízky vo svojich očiach; a u tých dievok, o ktorých si hovorila, práve u tých budem oslávený.

23 (KAR) Ennekokáért Mikálnak, Saul leányának nem lõn soha gyermeke az õ halálának napjáig.
23 (ROH) Preto potom Míchaľ, dcéra Saulova, nemala plodu až do dňa svojej smrti.