2. kniha Samuelova

1 (KAR) Vala pedig ott történetesen egy istentelen ember, kinek neve Séba vala, Bikrinek fia, Benjámin [nemzetségébõl] való férfiú. Ez trombitát fuvata, és monda: Nincsen nékünk semmi közünk Dávidhoz, és semmi örökségünk nincsen az Isai fiában. [Azért] oh Izráel, [oszoljatok el,] kiki az õ sátorába.
1 (KAT) Náhodou tam bol naničhodný človek, Bochriho syn, Benjamínec menom Seba. Ten zatrúbil na trúbe a volal: „Nemáme podielu na Dávidovi a nemáme čiastku na synovi Izaiho. Každý do svojho stanu, Izrael!“
1 (ROH) A nahodil sa tam nejaký muž beliála, nešľachetník, ktorému bolo meno Šeba, syn Bichriho, muž Jeminiho. Ten zatrúbil na trúbu a povedal: Nemáme podielu na Dávidovi ani nemáme dedičstva v synovi Izaiho! Každý ku svojim stánom, Izraelu!

2 (KAR) Eltávozék azért mind az Izráel népe Dávidtól Séba után, Bikri fia után. A Júda [nemzetség]ébõl valók azonban mellette maradának az õ királyoknak, a Jordán [vizétõl] fogva mind Jeruzsálemig.
2 (KAT) Nato všetci Izraeliti odstúpili od Dávida k Sebovi, synovi Bochriho. Júdovci sa však pridŕžali svojho kráľa od Jordánu až po Jeruzalem.
2 (ROH) A tak odišli hore všetci mužovia Izraelovi odstúpiac od Dávida a išli za Šebom, synom Bichriho. Ale mužovia Júdovi pridŕžali sa svojho kráľa, od Jordána až po Jeruzalem.

3 (KAR) Bemenvén pedig Dávid az õ házába Jeruzsálemben, elõhozatá a király azt a tíz ágyasát, a kiket otthon hagyott vala a ház õrzésére; és õrizet alá rekeszté és tápláltatá azokat; de hozzájok be nem méne. És õrizet alatt lõnek haláloknak napjáig, özvegységben élvén.
3 (KAT) Keď kráľ Dávid došiel domov do Jeruzalema, vzal desať vedľajších žien, ktoré zanechal strážiť dom, a dal ich do väzenia. Zaopatrenie im dal, ale sa k nim nepriblížil. Boli zatvorené až do dňa svojej smrti ako vdovy zaživa.
3 (ROH) A tak prišiel Dávid do svojho domu, do Jeruzalema. A kráľ vezmúc desať žien, ženín, ktoré bol zanechal, aby dozeraly na dom, dal ich do domu stráže a zaopatroval ich potravou, ale nevošiel k nim. A boly zavrené až do dňa svojej smrti, vdovstvo za života muža.

4 (KAR) Monda pedig a király Amasának: Gyûjtsd össze nékem a Júda nemzetségét három nap alatt, és magad is itt légy jelen.
4 (KAT) Potom kráľ povedal Amasovi: „Zvolaj mi Júdovcov! Tri dni a buď tu!“
4 (ROH) Potom riekol kráľ Amazovi: Svolaj mi mužov Júdových vo troch dňoch a ty sa tiež dostanov tu.

5 (KAR) Elméne azért Amasa, hogy összegyûjtse Júdát, de több ideig késék, mint a hogy a [király] meghagyta vala néki.
5 (KAT) Amasa išiel zvolať Júdu, ale prekročil lehotu, ktorú mal určenú.
5 (ROH) A Amaza odišiel, aby svolal Júdu, ale sa oneskoril vyše času, ktorý mu uložil.

6 (KAR) Monda akkor Dávid Abisainak: Ímé majd gonoszabbul cselekeszik velünk Séba, Bikrinek fia, Absolonnál: Vedd magad mellé a te uradnak szolgáit, és kergesd meg õt, nehogy erõs városokat szerezzen magának, és elmeneküljön elõlünk.
6 (KAT) Vtedy povedal Dávid Abisaimu: „Teraz nám Bochriho syn Seba spôsobí väčšie nešťastie ako Absolón. Preto si vezmi sluhov svojho pána a prenasleduj ho, ináč si nájde opevnené mestá a unikne našim očiam.“
6 (ROH) Vtedy riekol Dávid Abišajovi: Teraz nám horšie urobí Šeba, syn Bichriho, než Absalom. Ty pojmi služobníkov svojho pána a stíhaj ho, aby si nenašiel ohradených miest a nezmizol nám z oka.

7 (KAR) Kimenének azért õ utána a Joáb emberei, és a Kereteusok és Peleteusok és az erõsek mindnyájan, és kimenének Jeruzsálembõl, hogy üldözzék Sébát, Bikrinek fiát.
7 (KAT) I vyrazili za ním Joabovi mužovia, Kereťania a Feleťania a všetci hrdinovia. Vytiahli z Jeruzalema prenasledovať Bochriho syna Sebu.
7 (ROH) A tak vyšli za ním mužovia Joábovi i Keréťania i Peléťania i všetci udatní mužovia a vyšli z Jeruzalema, aby stíhali Šebu, syna Bichriho.

8 (KAR) Mikor pedig ama nagy kõsziklánál voltak, mely Gibeonnál van, Amasa jöve eleikbe; Joáb pedig ruhájába öltözvén, az õ ruháján felül derekához övedzett fegyvere a hüvelyében vala, mely mikor [Joáb ]ment, leesék.
8 (KAT) Keď boli pri veľkej skale, ktorá je v Gabaone, išiel Amasa pred nimi. Joab bol oblečený do priliehavých šiat a pod nimi mal opásaný meč, ktorý mu na páse visel v pošve, ale ľahko sa vyťahoval.
8 (ROH) A keď už boli pri tom veľkom kameni, ktorý je v Gibeone, prichádzal Amaza pred nimi. A Joáb mal opásaný svoj plášť svojho rúcha a na ňom opasok meča, pripätý na svojich bedrách v jeho pošve. A keď vyšiel Joáb oproti Amazovi, meč vypadol, a Joáb ho vzal do ruky.

9 (KAR) És monda Joáb Amasának: Egészségben vagy-é atyámfia? És Joáb megfogá jobbkezével az Amasa szakálát, mintha meg akarná csókolni.
9 (KAT) Vtedy Joab povedal Amasovi: „Vedie sa ti dobre, brat?“ Pritom Joab pravou rukou chytil Amasovu bradu, aby ho pobozkal.
9 (ROH) A Joáb povedal Amazovi: Či sa máš dobre, môj brat? A Joáb chytil pravou rukou Amazu za bradu, aby ho bozkal.

10 (KAR) Amasa azonban nem õrizkedék a fegyvertõl, mely Joáb kezében vala, és általüté õt az ötödik oldalborda alatt, és kiontá a bélit a földre, és noha többször nem üté által, mindazáltal meghala; Joáb pedig és Abisai, az õ atyjafia, üldözék azután Sébát, a Bikri fiát.
10 (KAT) Ale Amasa si nevšimol meč, ktorý mal Joab v ruke, a vrazil mu ho do brucha, takže mu vylial vnútornosti na zem a ten zomrel. Ani mu úder nezopakoval a zomrel. Potom Joab a jeho brat Abisai prenasledovali Bochriho syna Sebu.
10 (ROH) Ale Amaza sa nechránil, aby bol pozoroval na meč, ktorý bol v ruke Joábovej. A tak mu ho vrazil do brucha a vykydol jeho vnútornosti na zem, ani mu nedal druhej rany, a zomrel. A Joáb a Abišaj, jeho brat, stíhali potom Šebu, syna Bichriho.

11 (KAR) Megálla pedig az [Amasa] [teste] felett Joábnak egy szolgája, és monda: Valaki Joábbal tart és Dávidnak [javát] kívánja, Joáb után [siessen.]
11 (KAT) Jeden z Joabových mužov ostal pri ňom stáť a volal: „Kto má rád Joaba a kto patrí Dávidovi: Za Joabom!“
11 (ROH) A ktorýsi muž zo služobníkov Joábových stál nad ním a hovoril: Kto má rád Joába, a kto je za Dávida, za Joábom!

12 (KAR) Amasa pedig fetreng vala a vérben az útnak közepén; látván pedig egy [ember,] hogy ott mindenki megálla, kivoná Amasát az útról a mezõre, és ruhát vete õ reá; mivel látta, hogy valaki csak arra ment, mind megállott.
12 (KAT) Amasa však ležal zakrvavený prostred cesty. Keď ten muž videl, že sa celé vojsko zastavuje, odvliekol Amasu z cesty na pole a prehodil cez neho plášť, lebo každý, kto ho zazrel, keď k nemu došiel, zastal.
12 (ROH) A Amaza, pováľaný v krvi ležal prostred hradskej. A keď videl muž, že sa zastavuje všetok ľud, odvliekol Amazu s hradskej na pole a hodil na neho rúcho vidiac, že každý, kto prišiel na neho, zastavil sa.

13 (KAR) Minekutána pedig kivonták az útról, minden ember Joáb után siet vala, hogy üldözzék Sébát, Bikrinek fiát.
13 (KAT) Keď bol odstránený z cesty, išlo celé mužstvo za Joabom prenasledovať Bochriho syna Sebu.
13 (ROH) A keď bol odprataný s cesty, prešiel ta každý za Joábom stíhať Šebu, syna Bichriho.

14 (KAR) És általméne [Séba] Izráelnek minden nemzetségein, Abelán és Béth- Maakán, és egész Béreán, kik egybegyûlvén, követik vala õt.
14 (KAT) On prešiel cez všetky izraelské kmene do Abel-Bet-Maáchy a všetci Bochriti sa zhromaždili a išli za ním.
14 (ROH) A prešiel všetky pokolenia Izraelove, po Ábel a po Bét-maachu, i celé Bérim, a shromaždili sa a prišli tiež za ním.

15 (KAR) És eljövén, körülfogták õt Abelában Béth-Maaka [városában], és nagy töltést emelének a város ellen, mely a kõfallal egyenlõ volt; és az egész nép, mely Joábbal vala, rombolá, hogy ledöntse a kõfalat,
15 (KAT) I prišli a obliehali ho v Abel-Bet-Maáche; zdvihli proti mestu násyp. Stál až pri múre. A všetko vojsko, ktoré bolo s Joabom, sa pokúšalo múr zboriť.
15 (ROH) A tedy prijdúc obľahli ho v Ábele Bét-maachy a nasypali proti mestu val, takže stál pri vonkajšej hradbe, a všetok ľud, ktorý bol s Joábom, hubil, aby rozboril a svalil múr.

16 (KAR) Akkor kiálta egy eszes asszony a városból: Halljátok meg, halljátok meg! Mondjátok meg, kérlek, Joábnak: Jõjj ide hozzám, valamit mondok néked!
16 (KAT) Vtedy akási múdra žena volala z mesta: „Čujte, čujte! Povedzte Joabovi: »Pristúp sem, chcem sa s tebou zhovárať!«“
16 (ROH) Tu zavolala nejaká múdra žena z mesta: Počujte, počujte! Povedzte, prosím, Joábovi: Priblíž sa sem, aby som prehovorila s tebou!

17 (KAR) Ki mikor hozzá ment, monda az asszony: Te vagy-é Joáb? Felele: Én vagyok. Ki monda néki: Hallgasd meg a te szolgálóleányodnak szavát. És felele: Meghallgatom.
17 (KAT) I priblížil sa k nej a žena sa spýtala: „Ty si Joab?“ Odpovedal: „Ja.“ I povedala mu: „Počuj slová svojej služobnice!“ Odpovedal: „Počúvam.“
17 (ROH) A keď sa priblížil k nej, povedala žena: Či si ty Joáb? A odpovedal: Som. A ona mu riekla: Počuj slová svojej služobnice! A povedal: Čujem.

18 (KAR) Akkor monda az [asszony]: Korábban azt szokták mondani: Kérdezzék meg Abelát, és úgy végeztek.
18 (KAT) A vravela toto: „Kedysi hovorievali: »Kto sa dopytuje, dopytuje sa v Abele a dosiahne úspech.«
18 (ROH) A ona mu povedala nasledovne: Prv hovorievali príslovne, že vraj driev sa istotne opýtajú v Ábele, a tak vykonajú!

19 (KAR) Én Izráel békeszeretõ hívei közül való vagyok, te pedig el akarsz pusztítani egy várost és anyát Izráelben? Miért akarod elnyelni az Úrnak örökségét?
19 (KAT) Či nie ja dávam pravdivú odpoveď v Izraeli? Ty chceš zabiť mesto a matku v Izraeli! Prečo chceš znivočiť Pánovo dedičstvo?“
19 (ROH) Ja som z pokojných a verných Izraelových! A ty hľadáš, ako usmrtiť mesto a mater v Izraelovi! Prečo chceš pohltiť dedičstvo Hospodinovo?

20 (KAR) Akkor felele Joáb, és monda: Távol legyen, távol legyen az én tõlem, hogy elnyeljem és elveszessem!
20 (KAT) Joab odpovedal: „Ani zďaleka! Nijako nechcem zničiť, nechcem zahubiť.
20 (ROH) Na to odpovedal Joáb a riekol: To nech je preč, nech je preč odo mňa! Nepohltím ani nezahubím!

21 (KAR) Nem úgy van a dolog, hanem egy ember az Efraim hegységébõl való, a kinek neve Séba, a Bikri fia, felemelte kezét Dávid király ellen: adjátok kézbe azt egyedül, és elmegyek a város alól. És monda az asszony Joábnak: Ímé majd kivetjük a kõfalon a fejét néked.
21 (KAT) Vec sa nemá tak, ale akýsi muž z Efraimského pohoria, menom Seba, syn Bochriho, zdvihol ruku proti kráľovi Dávidovi. Vydajte jeho samého, tak odídem od mesta!“ A žena povedala Joabovi: „Hľa, jeho hlavu ti vyhodia cez múr!“
21 (ROH) Nie tak je vec! Ale nejaký muž s vrchu Efraimovho, menom Šeba, syn Bichriho, pozdvihol svoju ruku na kráľa, na Dávida, vydajte toho samotného, a odídem od mesta! A žena riekla Joábovi: Hľa, jeho hlava ti bude vyhodená cez múr.

22 (KAR) Elméne azért az asszony nagy eszesen az egész községhez, és elvágatá Sébának, a Bikri fiának fejét, és kiveték Joábnak. Akkor megfuvatá a trombitát, és hazaoszlának a város alól kiki az õ sátorába, Joáb pedig hazaméne Jeruzsálembe, a királyhoz.
22 (KAT) Žena potom išla vo svojej múdrosti za všetkým ľudom, Bochriho synovi Sebovi sťali hlavu a hodili ju Joabovi. On zatrúbil na trúbu a roztratili sa od mesta, každý do svojho stanu. Joab sa však vrátil do Jeruzalema ku kráľovi.
22 (ROH) Potom prišla žena ku všetkému ľudu vo svojej múdrosti, a zoťali hlavu Šebu, syna Bichriho, a vyhodili k Joábovi. Vtedy zatrúbil na trúbu, a rozišli sa od mesta každý do svojich stánov. A Joáb sa navrátil do Jeruzalema ku kráľovi.

23 (KAR) Joáb pedig Izráel egész serege felett való volt, Benája pedig, Jójadának fia, a Kereteusok és Peleteusok vezére vala.
23 (KAT) Joab bol nad celým izraelským vojskom. Jojadov syn Banaiáš bol nad Kereťanmi a Feleťanmi.
23 (ROH) A Joáb bol nad všetkým vojskom Izraelovým, a Benaiáš, syn Jehojadov, nad Keréťanmi a nad Peléťanmi.

24 (KAR) Adorám pedig adószedõ, és Jósafát, Ahiludnak fia, emlékíró vala.
24 (KAT) Aduram bol nad robotami, Ahiludov syn Jozafat bol kancelárom,
24 (ROH) Adorám bol nad daňou, a Jozafat, syn Achilúdov, bol kancelárom.

25 (KAR) Séja íródeák, Sádók pedig és Abjátár papok valának.
25 (KAT) Siva bol pisárom, Sadok a Abiatar boli kňazmi.
25 (ROH) Ševa bol pisárom, a Cádok a Ebiatár boli kňazmi.

26 (KAR) A Jairból való Ira is Dávidnak fõ embere vala.
26 (KAT) Aj Jairovec Ira bol kňazom pri Dávidovi.
26 (ROH) Aj Ira Jairský bol kňazom Dávidovým.