2. kniha Samuelova

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

2Sam 1, 1-27

1 És lõn Saul halála után, mikor Dávid visszatért az Amálekiták legyõzésébõl, és Dávid két napig Siklágban idõzött: 2 Ímé a harmadik napon egy férfi jöve a táborból Saultól, és az õ ruhái megszaggatva valának, fején pedig föld vala; és a mikor Dávidhoz ért, leesék a földre, és meghajtá magát. 3 Monda pedig néki Dávid: Honnét jössz? Felele néki: Az Izráel táborából szaladék el. 4 Monda néki Dávid: Mondd meg kérlek nékem, mint lõn a dolog? Õ pedig felele: Megfutamodék a nép a harczból, és a nép közül nagy sokaság esett el, és meghalának. Sõt Saul is és Jonathán az õ fia meghalának. 5 Dávid pedig mondá az ifjúnak, ki néki [ezt] elbeszélé: Honnan tudod, hogy meghalt Saul és Jonathán az õ fia? 6 Felele az ifjú, ki a hírt hozta: Történetbõl felmenék a Gilboa hegyére, és ímé Saul az õ dárdájára támaszkodott vala, és ímé a szekerek és lovagok utólérék õtet. 7 Hátratekintvén pedig [Saul,] megláta engem és szólíta, és mondék: Ímhol [vagyok] én. 8 Monda pedig nékem: Ki [vagy] te? Felelék néki: Amálekita vagyok. 9 Akkor monda nékem: Kérlek állj mellém és ölj meg engem, mert dermedtség fogott el engem, pedig a lélek még teljesen bennem van. 10 Annakokáért [én] mellé állván, megölém õtet, mert tudtam, hogy meg nem él, miután elesett, és elhozám a koronát, mely az õ fején [vala,] és az aranypereczet, mely az õ karján [volt,] és azokat [ímé] ide hoztam az én uramnak. 11 Akkor megragadá Dávid a maga ruháit és megszaggatá, úgyszintén a többi emberek is, a kik õ vele [valának.] 12 És nagy zokogással sírának, és bõjtölének mind estvéig, Saulon és Jonathánon, az õ fián, és az Úrnak népén és Izráelnek házán, mivelhogy fegyver által hullottak el. 13 És monda Dávid az ifjúnak, a ki [ezt] elbeszélé néki: Honnét [való] [vagy] te? Felele: Egy jövevény Amálekita férfi fia vagyok. 14 Ismét monda néki Dávid: Hogy nem féltél felemelni kezedet az Úr felkentjének elvesztésére? 15 És szólíta Dávid egyet az õ szolgái közül, kinek monda: Jõjj elõ és öld meg õt. Ki általüté azt, és meghala. 16 És monda néki Dávid: A te véred [legyen] a te fejeden: mert a tennen nyelved vallása bizonyságot tesz ellened, mondván: Én öltem meg az Úrnak felkentjét. 17 És keservesen síra Dávid ilyen sírással, Saulon és Jonathánon, az õ fián, 18 És monda ([íjdal ez,] hogy megtanulják Júda fiai, mely be van írva a Jásár könyvébe): 19 Izráel! a te ékességed elesett halmaidon: miként hullottak el a hõsök! 20 Meg ne mondjátok Gáthban, ne hirdessétek Askelon utczáin, hogy ne örvendjenek a Filiszteusok leányai, és ne ujjongjanak a körülmetéletlenek leányai. 21 Gilboa hegyei, se harmat, se esõ ti reátok ne [szálljon, ]és mezõtök [ne teremjen semmi] áldozatra valót; mert ott hányatott el az erõs [vitézek] paizsa, Saulnak paizsa, mintha meg nem kenettetett volna olajjal. 22 A megöletteknek vérétõl és a hõsöknek kövérétõl Jonathán kézíve hátra nem tért, és a Saul fegyvere hiába nem járt. 23 Sault és Jonathánt, a kik egymást szerették és kedvelték míg éltek, a halál sem szakította el; a saskeselyûknél gyorsabbak és az oroszlánoknál erõsebbek valának. 24 Izráel leányai! sirassátok Sault, ki karmazsinba öltöztetett gyönyörûen, és aranynyal ékesíté fel ruhátokat. 25 Oh, hogy elhullottak a hõsök a harczban! Jonathán halmaidon esett el! 26 Sajnállak testvérem, Jonathán, kedves valál nékem nagyon, hozzám való szereteted csudálatra méltóbb volt az asszonyok szerelménél. 27 Oh, hogy elhullottak a hõsök! És elvesztek a hadi szerszámok!

Verš 1

És lõn Saul halála után, mikor Dávid visszatért az Amálekiták legyõzésébõl, és Dávid két napig Siklágban idõzött:

1Sam 30:17 - És vágta õket Dávid alkonyattól fogva másnap estvéig, és senki sem menekült meg közülök, hanem csak négyszáz ifjú ember, a kik tevékre ülének és elfutának.

Verš 18

És monda ([íjdal ez,] hogy megtanulják Júda fiai, mely be van írva a Jásár könyvébe):

Joz 10:13 - És megálla a nap, és vesztegle a hold is, a míg bosszút álla a nép az õ ellenségein. Avagy nincsen-é ez megírva a Jásár könyvében? És megálla a nap az égnek közepén és nem sietett lenyugodni majdnem teljes egy napig.

Verš 11

Akkor megragadá Dávid a maga ruháit és megszaggatá, úgyszintén a többi emberek is, a kik õ vele [valának.]

2Sam 3:31 - Monda pedig Dávid Joábnak és mind az egész népnek, mely vele vala: Szaggassátok meg ruháitokat, és öltözzetek zsákba, és sírjatok Abner elõtt! Dávid király pedig megy vala a koporsó után;

2Sam 13:31 - Akkor felkele a király, megszaggatá ruháit, és a földre feküvék, és az õ szolgái mindnyájan megszaggatott ruhában állanak vala elõtte.

Verš 20

Meg ne mondjátok Gáthban, ne hirdessétek Askelon utczáin, hogy ne örvendjenek a Filiszteusok leányai, és ne ujjongjanak a körülmetéletlenek leányai.

Mi 1:10 - Gáthban hírül ne adjátok; sírván ne sírjatok; Beth-le- Afrában porba heveredtem.

2Sam 1,2 - Roztrhnutý odev a prachom alebo popolom posypaná hlava boli znakom smútku a pokánia.

2Sam 1,5 - Z 1 Sam 31 vieme, že správa Amalekitu je nepravdivá. Chce si získať Dávidovu priazeň, preto tvrdí, že on zabil jeho nepriateľa.

2Sam 1,13 - "Chránenci" boli cudzinci, ktorí sa usadili medzi Izraelitmi, prijali ich náboženstvo, boli pod ich ochranou a požívali určité práva. V časoch gréckych volali ich prozelytmi.

2Sam 1,16 - T. j. sám si zodpovedný za svoju smrť.

2Sam 1,17 - Táto elégia je po básnickej stránke jedna z najkrajších básní Starého zákona. Nemá síce priamo náboženský obsah, ale svedčí o šľachetnom zmýšľaní Dávidovom. Jej osnova je dosť porušená.

2Sam 1,18 - Prekladáme podľa LXX. Hebr. a Vulg čítajú: "treba naučiť synov Izraela kušu". Slovo kuša pôsobí v tomto súvise výkladu veľké ťažkosti a rozličné pokusy meniť text nevedú k cieľu. Možno, že nadpis celej piesne bol "Kuša" (porov. v. 22). – Kniha spravodlivých sa spomína aj v Joz 10,13. Bola to asi zbierka básní, ale nič bližšieho o nej ne vieme.

2Sam 1,20 - "Dcéry pohanov" zneje doslovne: "dcéry neobrezancov".

2Sam 1,21 - Výraz "polia prvotín" robí ťažkosti. Možno to rozumieť tak, že kopce budú také neúrodné, že sa ani prvotiny na nich neurodia. – I tak by bolo možno preložiť: "Vy polia prvotín", azda v tom zmysle, že na nich padol za obeť prvý kráľ Izraela. Niektorí menia znenie a čítajú: "Vy polia smrti" alebo "Vy polia klamné".

2Sam 1,22 - Pred bojom pomazali si bojovníci štíty olejom (Iz 21,5). Šaulov štít bol pomazaný krvou a tukom padlého kráľa. – Predtým bývali Šaul a Jonatán úspešní bojovníci a neustupovali.

2Sam 1,26 - Slová v zátvorkách dokladá len Vulg.

2Sam 1,27 - "Nástroje boja" boli padlí hrdinovia.