Kniha Genezis

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Gn 49, 1-33

1 És szólítá Jákób az õ fiait, és monda: Gyûljetek egybe, hadd jelentsem meg néktek, a mi rátok következik a messze jövõben. 2 Gyûljetek össze s hallgassatok Jákóbnak fiai! hallgassatok Izráelre, a ti atyátokra. 3 Rúben, te elsõszülöttem, erõm, tehetségem zsengéje, elsõ a méltóságban, elsõ a hatalomban. 4 Állhatatlan, mint a víz, nem leszesz elsõ, mivel atyád ágyába léptél fel: akkor megfertõztetted! Nyoszolyámba lépett õ. 5 Simeon és Lévi atyafiak, erõszak eszközei az õ fegyverök. 6 Tanácsukban ne légyen részes lelkem, gyûlésükkel ne egyesûljön dicsõségem, mert haragjokban férfit öltek, s kedvök telve inát szegték az ökörnek. 7 Átkozott haragjok, mert erõszakos, és dühök, mivel kegyetlen; eloszlatom õket Jákóbban, és elszélesztem Izráelben. 8 Júda! téged magasztalnak atyádfiai, kezed ellenségeidnek nyakán lesz s meghajolnak elõtted atyáidnak fiai. 9 Oroszlánkölyök Júda; zsákmányt ejtvén, felmentél, fiam! Lehevert, lenyúgodott, mint a hím oroszlán, és mint nõstény oroszlán; ki veri õt fel? 10 Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálcza térdei közûl; míg eljõ Siló, és a népek néki engednek. 11 Szõlõtõhöz köti szamarát, és nemes venyigéhez szamara vemhét, ruháját borban mossa, felöltõjét a szõlõ vérében. 12 Bortól veresek szemei, tejtõl fehérek fogai. 13 Zebulon a tenger partjáig lakozik, azaz a hajók kikötõjéig s határának széle Czídonig ér. 14 Izsakhár erõs csontú szamár, a karámok közt heverész. 15 S látja, hogy jó a nyugalom és hogy a föld mily kies: teher alá hajtja hátát, s robotoló szolgává lesz. 16 Dán ítéli az õ népét, mint Izráel akármelyik nemzetsége. 17 Dán kígyó lesz az úton, szarvaskígyó az ösvényen, mely a ló körmébe harap, hogy lovagja hanyatt esik. 18 Szabadításodra várok Uram! 19 Gád! had háborgatja; majd õ hág annak sarkába. 20 Ásernek kenyere kövér, királyi csemegét szolgáltat. 21 Nafthali, gyorslábú szarvas, az õ beszéde kedves. 22 Termékeny fa József, termõ ág a forrás mellett, ágazata meghaladja a kõfalat. 23 Keserítik, lövöldözik és üldözik a nyilazók: 24 De mereven marad kézíve, feszülten keze karjai, Jákób Hatalmasának kezétõl, onnan, Izráel pásztorától, kõsziklájától. 25 Atyád Istenétõl, a ki segéljen; a mindenhatótól, a ki megáldjon, az ég áldásaival, onnan felülrõl, a mélység áldásaival, mely alant terül, az emlõk és anyaméh áldásaival. 26 Atyád áldásai meghaladják az õs hegyek áldásait, az örök halmok kiességeit. Szálljanak József fejére, a testvérek közûl kiválasztatottnak koponyájára. 27 Benjámin ragadozó farkas: reggel ragadományt eszik, este pedig zsákmányt oszt. 28 Mind ezek Izráel nemzetségei, tizenketten, és ez az a mit mondott nékik az õ atyjok, mikor õket megáldá; mindeniket tulajdon áldásával áldá meg. 29 És parancsola nékik és monda: Én az én népemhez takaríttatom, temessetek engem az én atyáimhoz, ama barlangba, mely a Khitteus Efron mezején van. 30 Abba a barlangba, mely Kanaán földén Mamré átellenében Makpelahnak mezején van, melyet megvett Ábrahám a mezõvel együtt a Khitteus Efrontól, temetésre való örökségül. 31 Oda temették el Ábrahámot és Sárát az õ feleségét; oda temették Izsákot és Rebekát az õ feleségét; s oda temettem el Leát is. 32 Szerzemény e mezõ és a barlang, mely abban van, a Khéth fiaitól. 33 És elvégezé Jákób a mit fiainak parancsolt és fölszedé lábait az ágyra, és kimúlék és az õ népéhez takaríttaték.

Verš 33

És elvégezé Jákób a mit fiainak parancsolt és fölszedé lábait az ágyra, és kimúlék és az õ népéhez takaríttaték.

Sk 7:15 - Leméne azért Jákób Égyiptomba, és meghala õ és a mi atyáink;

Verš 3

Rúben, te elsõszülöttem, erõm, tehetségem zsengéje, elsõ a méltóságban, elsõ a hatalomban.

Gn 29:32 - Fogada azért Lea az õ méhében és szûle fiat, és nevezé nevét Rúbennek, mert azt mondja vala: Meglátta az Úr az én nyomorúságomat; most már szeretni fog engem az én férjem.

Verš 4

Állhatatlan, mint a víz, nem leszesz elsõ, mivel atyád ágyába léptél fel: akkor megfertõztetted! Nyoszolyámba lépett õ.

Gn 35:22 - Lõn pedig, mikor Izráel azon a földön lakozék, elméne Rúben, és hála Bilhával, az õ atyjának ágyasával, s meghallá Izráel. Valának pedig a Jákób fiai tizenketten.

1Krn 5:1 - Rúbennek, Izráel elsõszülöttének fiai (mert õ volt az elsõszülött; mikor pedig megfertõztette az õ atyjának ágyasházát, az õ elsõszülöttségi joga a József fiainak adaték, a ki Izráel fia vala, mindazáltal nem úgy hogy õk neveztessenek származás szerint elsõszülötteknek,

Verš 6

Tanácsukban ne légyen részes lelkem, gyûlésükkel ne egyesûljön dicsõségem, mert haragjokban férfit öltek, s kedvök telve inát szegték az ökörnek.

Gn 34:25 - És lõn harmadnapon, mikor ezek a seb fájdalmában valának, a Jákób két fia, Simeon és Lévi, Dínának bátyjai, fegyvert ragadának s bátran a városra ütének és minden férfit megölének.

Verš 7

Átkozott haragjok, mert erõszakos, és dühök, mivel kegyetlen; eloszlatom õket Jákóbban, és elszélesztem Izráelben.

Joz 19:1 - A sors által való második rész juta Simeonnak, a Simeon fiai nemzetségének az õ családjaik szerint, és lõn az õ örökségök a Júda fiainak öröksége között.

Joz 21:3 - Adák azért Izráel fiai a Lévitáknak az õ örökségökbõl, az Úrnak rendelése szerint, ezeket a városokat és azoknak legelõit.

Verš 9

Oroszlánkölyök Júda; zsákmányt ejtvén, felmentél, fiam! Lehevert, lenyúgodott, mint a hím oroszlán, és mint nõstény oroszlán; ki veri õt fel?

Nm 24:9 - Lehever, nyugszik mint hím oroszlán, és mint nõstény oroszlán; ki serkenti fel õt? A ki áld téged, áldott lészen, és ki átkoz téged, átkozott lészen.

Mi 5:8 - És a Jákób maradéka a pogányok között, a sok nép között olyan lészen, mint az oroszlán az erdei vadak között; mint az oroszlán-kölyök a juhoknak nyája között, a mely ha betör, tipor és tép, és nincs, a ki [tõle] megszabadítson.

Verš 10

Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálcza térdei közûl; míg eljõ Siló, és a népek néki engednek.

Mt 2:6 - És te Bethlehem, Júdának földje, semmiképen sem vagy legkisebb Júda fejedelmi városai között: mert belõled származik a fejedelem, a ki legeltetni fogja az én népemet, az Izráelt.

Verš 13

Zebulon a tenger partjáig lakozik, azaz a hajók kikötõjéig s határának széle Czídonig ér.

Joz 19:10 - A sors által való harmadik rész juta a Zebulon fiainak az õ családjaik szerint, és lõn az õ örökségöknek határa Száridig.

Verš 22

Termékeny fa József, termõ ág a forrás mellett, ágazata meghaladja a kõfalat.

Verš 23

Keserítik, lövöldözik és üldözik a nyilazók:

Gn 50:20 - Ti gonoszt gondoltatok én ellenem, [de] Isten azt jóra gondolta [fordítani], hogy cselekedjék úgy a mint ma, hogy sok nép életét megtartsa.

Verš 30

Abba a barlangba, mely Kanaán földén Mamré átellenében Makpelahnak mezején van, melyet megvett Ábrahám a mezõvel együtt a Khitteus Efrontól, temetésre való örökségül.

Gn 23:9 - Hogy adja nékem Makpelá barlangját, mely az övé, mely az õ mezejének szélében van: igaz árán adja nékem azt, ti köztetek temetésre való örökségûl.

Gn 23:16 - Engede azért Ábrahám Efronnak és odamérte Ábrahám Efronnak az ezüstöt, a melyet mondott vala a Khéth fiainak hallatára; kalmároknál kelendõ négyszáz ezüst siklust.

Verš 31

Oda temették el Ábrahámot és Sárát az õ feleségét; oda temették Izsákot és Rebekát az õ feleségét; s oda temettem el Leát is.

Gn 25:9 - És eltemeték õt Izsák és Ismáel az õ fiai a Makpelá barlangjában, Efronnak, a Khitteus Czohár fiának mezejében, mely Mamré átellenében van.

Gn 35:29 - És kimúlék Izsák és meghala, és takaríttaték az õ eleihez vén korban, bételvén az élettel; és eltemeték õt az õ fiai, Ézsaú és Jákób.

Sk 7:16 - És elvitetének Sikembe, és helyheztetének a sírba, melyet Ábrahám vett vala ezüstpénzen, Emmórnak, a Sikem [atyjának] fiaitól.

Gn 49,3 - O význame jednotlivých mien Jakubových synov porov. 29,31 – 30,22. Ruben je Jakubovou silou, prvotina jeho mužskosti, čiže jeho plodnej sily. Ruben, ako prvorodený, mal obsiahnuť plnosť požehnania, ale nestáva sa tak. Stal sa totižto nehodným tejto veľkosti pre svoj mrzký prečin (49,3 n.; 35,21 n.).

Gn 49,5 - Aj Simeon a Lévi, nasledujúci po Rubenovi, sú vytvorení z požehnania prvorodeného, oni sa prehrešili krutosťou voči Sichemským (34,25–31), a tak stratili lásku u svojho otca.

Gn 49,6 - Hoci boli vlastní bratia a hoci takú jednotu preukázali vo svojej ukrutnosti, neujdú trestu, budú od seba oddelení a rozdelení medzi ostatné kmene. Vyplnilo sa to najmä na potomstve Léviho, ktoré nedostalo v Kanaáne ani len vlastný podiel… Potomkovia Simeonovi miznú čoskoro, stanú sa súčasťou Júdovcov.

Gn 49,8 - Júda, štvrtý syn Jakubov, stane sa účastným mimoriadnej milosti a otcovského požehnania; z jeho potomstva sa má narodiť prisľúbený Spasiteľ. Aj Júda zhrešil (38), no neskoršie sa ukázal veľkodušný (38,26); zachraňuje Jozefa od smrti (37,26) a ani za Benjamína sa neváha obetovať (44,18 n.). Júda značí ,pochválený'. Teda v pôvodine je tu slovná hračka: Pochválený, chváliť ťa budú…

Gn 49,10 - Žezlo, doslovne palica, je odznakom panovníckej moci. Vládca ho držiaval medzi kolenami, keď sedel na tróne, inakšie sa oň opieral. Júda bude mať vládu nad ostatnými kmeňmi, nie síce nad všetkými, a to až dotiaľ, kým nepríde ten, ktorého je to žezlo, kým nepríde Mesiáš, kým nepríde ten, ktorého je (žezlo). Júda teda bude mať žezlo ako zástupca toho, koho je žezlo, až dotiaľ, kým si ho sám neprevezme, kým nepríde Kráľ Mesiáš, ktorý má neobmedzené a absolútne kráľovstvo. Toto je okrem Protoevanjelia najstaršie miesto, kde sa v Biblii hovorí o osobnom Mesiášovi.

Gn 49,13 - Proroctvo o Zabulonovi sa tiež vyplnilo. Kmeň Zabulonov osadil sa na severe Palestíny v blízkosti Sidonu a bol neďaleko mora (Joz 19,10–16).

Gn 49,14 - Isacharovi bude prináležať žírna pôda, a tak aj bolo, patrila mu Ezdrelonská nížina a južná Galilea. A pretože cez Ezdrelonskú nížinu viedla obchodná cesta, Isacharovci vypomáhali v doprave. Preto ho Jakub prirovnáva k pracovitému oslovi. Mal z čoho žiť, obchod mu nebol potrebný, dal sa naň však dobrovoľne.

Gn 49,16 - Dan ,sudca' uháji a zaobstará právo svojmu ľudu, svojim príslušníkom. Slovná hračka ako 30,6. Rohatá zmija je piesočná zmija, veľmi jedovatá.

Gn 49,22-26 - O Jozefovi naznačuje Jakub niečo z minulosti, niečo mu predpovedá do budúcnosti. Potomstvo Jozefovo bude vzrastať ako chránený strom, ktorého vetvy prerastú aj záhradnú ohradu. Požehnanie nebies zhora je dážď a rosa. Požehnanie hlbín sú mnohé vodné pramene, ktoré budú na území Jozefovho panstva. Požehnanie pŕs a lona je početné potomstvo a hojnosť zvierat.

Gn 49,27 - Hoci Benjamín bol najmenším kmeňom, splnilo sa na ňom Jakubovo proroctvo. Ukázal sa odvážnym, ako to vysvitá z dejín sudcov a prvého kráľa v Izraeli Šaula (Sdc 3,15 n.; 5,14; 2 Sam 2,15 atď.).

Gn 49,29 - Pozri 25,8.

Gn 49,30 - O jaskyni Makpele porov. 23,9-18.

Gn 49,33 - Tak sa pripojil… pozri 25,8.17; 35,29.