Hľadaný výraz: Z 143, Preklad: Maďarský - Karoli, Počet výsledkov: 1
| 1 Dávid zsoltára. hûséged [és] igazságod szerint hallgass meg engemet. 2 Ne szállj perbe a te szolgáddal, mert egy élõ sem igaz elõtted! 3 Ímé, ellenség üldözi lelkemet, a földhöz paskolja éltemet; betaszít engem a sötétségbe a milyen a régen megholtaké! 4 Elcsügged bennem a lelkem, felháborodik bennem a szívem! 5 Megemlékezem a régi idõkrõl, elgondolom minden te dolgodat; kezed munkáiról elmélkedem. 6 Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy [eped] utánad. Szela. 7 Siess, hallgass meg engem Uram! Elfogyatkozik az én lelkem. Ne rejtsd el orczádat elõlem, hogy ne legyek hasonló a sírba szállókhoz. 8 Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bízom benned! Mutasd meg nékem az útat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet! 9 Szabadíts meg engem ellenségeimtõl, Uram; hozzád menekülök! 10 Taníts meg engem a te akaratodat teljesítenem, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen engem az egyenes földön. 11 Eleveníts meg engem, Uram, a te nevedért; vidd ki lelkemet a nyomorúságból a te igazságodért! 12 És kegyelmedbõl rontsd meg ellenségeimet, és veszítsd el mindazokat, a kik szorongatják lelkemet; mert szolgád vagyok. |
