Hľadaný výraz: Job 41, Preklad: Maďarský - Karoli, Počet výsledkov: 1
| 1 Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel? 2 Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é? 3 Vajjon járul-é elõdbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel? 4 Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd õt örökös szolgádul? 5 Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é? 6 Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt? 7 Tele rakhatod-é nyársakkal a bõrét, avagy szigonynyal a fejét? 8 Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed. 9 Ímé, az õ reménykedése csalárd; [puszta] látása is halálra ijeszt! 10 Nincs oly merész, a ki õt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe? 11 Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém! 12 Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét. 13 Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be? 14 Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület [lakik!] 15 Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva [mintegy] szorító pecséttel. 16 Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegõ se megy. 17 Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok. 18 Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái. 19 A szájából szövétnekek jõnek ki, [és] tüzes szikrák omlanak ki. 20 Orrlyukaiból gõz lövel elõ, mint a forró fazékból és üstbõl. 21 Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elõ. 22 Nyakszirtjén az erõ tanyáz, elõtte félelem ugrándozik. 23 Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog. 24 Szíve kemény, mint a kõ, oly kemény, mint az alsó malomkõ. 25 Hogyha felkél, hõsök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak. 26 Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, [legyen bár] dárda, kopja vagy kelevéz. 27 Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát. 28 A nyíl vesszõje el nem ûzi õt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta. 29 Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását. 30 Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett. 31 Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény. 32 Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné [valaki,] a tenger megõszült. 33 Nincs e földön hozzá hasonló, a mely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen. 34 Lenéz minden nagy állatot, õ a király minden ragadozó felett. |
