  | Kniha DeuteronómiumBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Dt 24, 1-22 |
1 Dt 24, 1 Ha valaki asszonyt vesz magához, és feleségévé teszi azt, és ha azután nem találja azt kedvére valónak, mivelhogy valami illetlenséget talál benne, és ír néki váló levelet, és kezébe adja azt annak, és elküldi õt házától; 2 Dt 24, 2 És kimegy az õ házából, és elmegy és más férfiúé lesz; 3 Dt 24, 3 És a második férfiú [is] meggyûlöli õt, és ír néki váló levelet, és kezébe adja azt, és elküldi õt házától; vagy ha meghal az a második férfi, a ki elvette azt magának feleségül; 4 Dt 24, 4 Az elsõ férje, a ki elküldte õt, nem veheti õt másodszor is magához, hogy feleségévé legyen, minekutána megfertéztetett; mert útálatosság ez az Úr elõtt; te pedig ne tedd bûnössé a földet, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül. 5 Dt 24, 5 Hogyha valaki újonnan vesz feleséget, ne menjen hadba, és ne vessenek reá semmiféle terhet; egy esztendeig szabad legyen az õ házában, és vidámítsa a feleségét, a kit elvett. 6 Dt 24, 6 Zálogba senki ne vegyen kézimalmot vagy malomkövet, mert életet venne zálogba. 7 Dt 24, 7 Hogyha rajtakapnak valakit, a ki embert lop az õ atyjafiai közül, Izráel fiai közül, és hatalmaskodik rajta, vagy eladja azt: haljon meg az a tolvaj. Így tisztítsd ki a gonoszt te közüled. 8 Dt 24, 8 A poklosság csapásában vigyázz, hogy szorgalmatosan megtartsad és megcselekedjed mindazt, a mire a Lévita-papok tanítanak titeket; vigyázzatok, hogy a miképen megparancsoltam nékik, a képen cselekedjetek. 9 Dt 24, 9 Emlékezzél meg arról, a mit cselekedett az Úr, a te Istened Miriámmal az úton, mikor kijöttetek Égyiptomból. 10 Dt 24, 10 Ha kölcsön adsz valamit a te felebarátodnak: ne menj be az õ házába, hogy magad végy zálogot tõle; 11 Dt 24, 11 Kivül állj meg, és az ember, a kinek kölcsönt adsz, maga vigye ki hozzád az õ zálogát. 12 Dt 24, 12 Hogyha szegény ember az, ne feküdjél le az õ zálogával; 13 Dt 24, 13 Bizony add vissza néki azt a zálogot napnyugtakor, hogy az õ ruhájában feküdjék le, és áldjon téged. És igazságul lesz ez néked az Úr elõtt, a te Istened elõtt. 14 Dt 24, 14 A szegény és szûkölködõ napszámoson ne erõszakoskodjál, akár atyádfiai, akár a te jövevényeid azok, a kik a te földeden a te kapuid között vannak. 15 Dt 24, 15 Azon a napon add meg az õ bérét, és le se menjen felette a nap; mert szegény õ, és kivánkozik az után az õ lelke, hogy ellened ne kiáltson az Úrhoz, és bûn ne legyen rajtad. 16 Dt 24, 16 Meg ne ölettessenek az atyák a fiakért, se a fiak meg ne ölettessenek az atyákért; kiki az õ bûnéért haljon meg. 17 Dt 24, 17 A jövevénynek [és] az árvának igazságát el ne csavard; és az özvegynek ruháját ne vedd zálogba. 18 Dt 24, 18 Hanem emlékezzél vissza, hogy szolga voltál Égyiptomban, és megváltott téged az Úr, a te Istened, onnét. Azért parancsolom én néked, hogy így cselekedjél. 19 Dt 24, 19 Mikor learatod aratni valódat a te mezõdön, és kévét felejtesz a mezõn, ne térj vissza annak felvételére; a jövevényé, az árváé és az özvegyé legyen az, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened, kezeidnek minden munkájában. 20 Dt 24, 20 Ha olajfád [termését] lerázod, ne szedd le, a mi még utánad marad; a jövevényé, árváé és az özvegyé legyen az. 21 Dt 24, 21 Ha szõlõdet megszeded, ne mezgeréld le, a mi utánad marad; a jövevényé, árváé és az özvegyé legyen az. 22 Dt 24, 22 És emlékezzél vissza, hogy szolga voltál Égyiptomnak földén. Azért parancsolom néked, hogy így cselekedjél.
| | | Dt 24, 1-22 |
Verš 1
Ha valaki asszonyt vesz magához, és feleségévé teszi azt, és ha azután nem találja azt kedvére valónak, mivelhogy valami illetlenséget talál benne, és ír néki váló levelet, és kezébe adja azt annak, és elküldi õt házától;
Mt 5:31 - Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon néki elválásról való levelet.
Mt 19:7 - Mondának néki: Miért rendelte tehát Mózes, hogy válólevelet kell adni, és úgy bocsátani el az asszonyt?
Mk 10:4 - Õk pedig mondának: Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk, és elváljunk.
Verš 5
Hogyha valaki újonnan vesz feleséget, ne menjen hadba, és ne vessenek reá semmiféle terhet; egy esztendeig szabad legyen az õ házában, és vidámítsa a feleségét, a kit elvett.
Dt 20:7 - És kicsoda olyan férfi, a ki feleséget jegyzett el magának, de még el nem vette? Menjen el, és térjen vissza házába, hogy meg ne haljon a harczban, és más valaki vegye azt el.
Verš 7
Hogyha rajtakapnak valakit, a ki embert lop az õ atyjafiai közül, Izráel fiai közül, és hatalmaskodik rajta, vagy eladja azt: haljon meg az a tolvaj. Így tisztítsd ki a gonoszt te közüled.
Ex 21:16 - A ki embert lop, és eladja azt, vagy kezében kapják, halállal lakoljon.
Verš 8
A poklosság csapásában vigyázz, hogy szorgalmatosan megtartsad és megcselekedjed mindazt, a mire a Lévita-papok tanítanak titeket; vigyázzatok, hogy a miképen megparancsoltam nékik, a képen cselekedjetek.
Lv 13:2 - Ha valamely ember testének bõrén daganat, vagy tarjagosság, vagy fehér folt támad, és az õ testének bõrén poklos fakadékká lehet: vigyék el [az] [ilyet] Áronhoz, a paphoz, vagy egyvalamelyikhez az õ papfiai közül.
Verš 9
Emlékezzél meg arról, a mit cselekedett az Úr, a te Istened Miriámmal az úton, mikor kijöttetek Égyiptomból.
Nm 12:10 - És a felhõ is eltávozék a sátor felül, és ímé Miriám poklos vala, [fejér] mint a hó; és rátekinte Áron Miriámra, és ímé poklos vala.
Verš 13
Bizony add vissza néki azt a zálogot napnyugtakor, hogy az õ ruhájában feküdjék le, és áldjon téged. És igazságul lesz ez néked az Úr elõtt, a te Istened elõtt.
Ex 22:26 - Ha zálogba veszed a te felebarátod felsõ ruháját: naplemente elõtt visszaadd azt néki:
Verš 14
A szegény és szûkölködõ napszámoson ne erõszakoskodjál, akár atyádfiai, akár a te jövevényeid azok, a kik a te földeden a te kapuid között vannak.
Lv 19:13 - A te felebarátodat ne zsarold, se ki ne rabold. A napszámos bére ne maradjon nálad reggelig.
Jak 5:4 - Ímé a ti mezõiteket learató munkások bére, a mit ti elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez.
Verš 16
Meg ne ölettessenek az atyák a fiakért, se a fiak meg ne ölettessenek az atyákért; kiki az õ bûnéért haljon meg.
2Kr 14:6 - De a gyilkosok fiait nem ölte meg, a mint meg van írva a Mózes törvénykönyvében, a melyben az Úr megparancsolta és megmondotta: Meg ne ölettessenek az atyák a fiakért, se a fiak meg ne ölettessenek az atyákért; kiki az õ bûnéért haljon meg.
2Krn 25:4 - De azoknak fiait nem öleté meg, hanem a szerint cselekedék, a mint a törvényben, a Mózes könyvében megiratott, a melyben az Úr parancsolt volt, mondván: Meg ne ölettessenek az atyák a fiakért és a fiak se ölettessenek meg az atyákért, hanem kiki az õ saját bûnéért ölettessék meg.
Jer 31:30 - Sõt inkább kiki a maga gonoszságáért hal meg; minden embernek, ki megeszi az egrest, tulajdon foga vásik el bele.
Ez 18:20 - A mely lélek vétkezik, annak kell meghalni; a fiú ne viselje az apa vétkét, se az apa ne viselje a fiú vétkét; az igazon legyen az õ igazsága, és a gonoszon az õ gonoszsága.
Verš 17
A jövevénynek [és] az árvának igazságát el ne csavard; és az özvegynek ruháját ne vedd zálogba.
Ex 22:21 - A jövevényen ne hatalmaskodjál, és ne nyomorgasd azt, mert jövevények voltatok Égyiptom földén.
Prís 22:22 - Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Iz 1:23 - Fejedelmid megátalkodottak és lopóknak társai; mind szereti az ajándékot és vesztegetést hajhász, árvát nem pártolnak, és az özvegy ügye nem kerül eléjök.
Jer 5:28 - Meghíztak, megfényesedtek; eláradtak a gonosz beszédben; az árvának ügyét nem ítélik igaz ítélettel, hogy boldoguljanak; sem a szegényeknek nem szolgáltatnak igazságot.
Jer 22:3 - Ezt mondja az Úr: Tegyetek ítéletet és igazságot, és mentsétek meg a nyomorultat a nyomorgató kezébõl! A jövevényt, árvát és özvegyet pedig ne nyomorgassátok [és] rajta ne erõszakoskodjatok, és ártatlan vért e helyen ki ne ontsatok.
Ez 22:29 - A föld népe nyomorgatást cselekszik és ragadományt ragadoz, a szûkölködõt és szegényt sanyargatja, s a jövevényt törvénytelen nyomorgatja.
Za 7:10 - Özvegyet és árvát, jövevényt és szegényt meg ne sarczoljatok, és egymás ellen még szívetekben se gondoljatok gonoszt.
Verš 19
Mikor learatod aratni valódat a te mezõdön, és kévét felejtesz a mezõn, ne térj vissza annak felvételére; a jövevényé, az árváé és az özvegyé legyen az, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened, kezeidnek minden munkájában.
Lv 19:9 - Mikor a ti földetek termését learatjátok, ne arasd le egészen a te mezõdnek szélét, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd.
Lv 23:22 - Mikor pedig földetek termését learatjátok: ne arasd le egészen a mezõdnek széleit, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd; a szegénynek és jövevénynek hagyd azokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
Dt 24,1-4 - Mojžišovské zákonodarstvo dovoľovalo manželskú rozluku. Muž mohol prepustiť manželku, keď u nej zbadal "niečo odporné", hebr. 'ervath-dábhár. Isteže to bola nejaká vážna chyba, či už telesná alebo mravná. V neskorších časoch však Židia prepúšťali svoje ženy pre hocaké malé nedorozumenie (Mt 19,3). Pre platnosť manželskej rozluky musel muž napísať, prípadne dal napísať kňazovi alebo pisárovi pre manželku zapudzujúci list, ktorý podpísali svedkovia. Tento úradný akt bol často príčinou, že muž si rozmyslel a ženu neprepustil, najmä keď ju chcel prepustiť pre nepatrnú vec. Muž musel list sám dať žene do rúk a z domu ju vystrčiť. Takto úradne prepustenú ženu nesmel si muž už neskoršie vziať za ženu, ak sa medzitým vydala za iného. O tom, či si mohol vziať takú zapudenú ženu, ktorá sa nevydala, v Písme nemáme zmienky. Zapudzujúcim, čiže prepúšťacím listom židovské manželstvo sa právne rozlučovalo a obe stránky boli voľné, mohli uzavrieť nové manželstvo. Kristus oproti tomu vyhlasuje manželský zväzok za nerozlučiteľný a dovolil len za určitých okolností rozvod, nie však manželskú rozluku. Pozri Gn 2,24.
Dt 24,5 - Pozri 20,7. Cieľom zákona je podporiť manželský zväzok a dovoliť užívať radosti, ktoré nie sú hriešne.
Dt 24,6 - Ručný mlynček bol v každej izraelskej domácnosti. Boli to dva kamene: spodný bol upevnený a vrchným sa po nasypanom obilí pohybovalo sem-tam a takto sa pripravovala múka.
Dt 24,7 - Pozri Ex 21,16.
Dt 24,8-9 - Porov. Lv 13,14.
Dt 24,12-13 - Odev je plášť, ktorým sa chudobní v noci prikrývali. Nemali iné, čím by sa prikryli (Ex 22,25 n.).
Dt 24,15 - Vyplácalo sa v naturáliách, preto je pochopiteľné, že robotník, ktorý nemal iný majetok a príjem, potreboval túto "plácu" k dennému živobytiu (Lv 19,13; Tob 4,14; Jak 5,4).
Dt 24,17-18 - Porov. Ex 22,21 n.; 23,6; Lv 19,33.
Dt 24,19-22 - Pozri Lv 19,9–10; 23,22; Dt 14,29; 15,10; 23,20.
