výhody registrácie

Evanjelium podľa Marka

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Mk 15, 1-47

1 És mindjárt reggel tanácsot tartván a fõpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanács, megkötözvén Jézust, elvivék és átadák Pilátusnak. 2 És megkérdé õt Pilátus: Te vagy-é a zsidók királya? Õ pedig felelvén, monda néki: Te mondod. 3 És erõsen vádolják vala õt a fõpapok. 4 Pilátus pedig ismét megkérdé õt, mondván: Semmit sem felelsz-é? Ímé, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened! 5 Jézus pedig semmit sem felele, annyira hogy Pilátus elcsudálkozék. 6 Ünnepenként pedig egy foglyot szokott vala elbocsátani nékik, a kit épen óhajtának. 7 Vala pedig egy Barabbás nevû, megkötöztetve ama lázadókkal együtt, a kik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek vala el. 8 És a sokaság kiáltván, kezdé kérni [Pilátust] arra, a mit mindenkor megtesz vala nékik. 9 Pilátus pedig felele nékik, mondván: Akarjátok-é, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát? 10 Mert tudja vala, hogy irígységbõl adták õt kézbe a fõpapok. 11 A fõpapok azonban felindíták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nékik. 12 Pilátus pedig felelvén, ismét monda nékik: Mit akartok tehát, hogy cselekedjem ezzel, a kit a zsidók királyának mondotok? 13 És azok ismét kiáltának: Feszítsd meg õt! 14 Pilátus pedig monda nékik: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig annál jobban kiáltanak vala: Feszítsd meg õt! 15 Pilátus pedig eleget akarván tenni a sokaságnak, elbocsátá nékik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszítsék. 16 A vitézek pedig elvivék õt az udvar belsõ részébe, a mi az õrház; és összehívák az egész csapatot. 17 És bíborba öltözteték õt, és tövisbõl font koszorút tevének a fejére, 18 És elkezdék õt köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya! 19 És verik vala a fejét nádszállal, és köpdösik vala õt, és térdet hajtva tisztelik vala õt. 20 Mikor pedig kicsúfolták õt, leveték róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltözteték; és kivivék õt, hogy megfeszítsék. 21 És kényszerítének egy mellettök elmenõt, bizonyos czirénei Simont, a ki a mezõrõl jõ vala, Alekszándernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az õ keresztjét. 22 És vivék õt a Golgotha [nevû] helyre, a mely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye. 23 És mirhás bort adnak vala néki inni; de õ nem fogadá el. 24 És megfeszítvén õt, eloszták az õ ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon. 25 Vala pedig három óra, mikor megfeszíték õt. 26 Az õ kárhoztatásának oka pedig így vala fölébe felírva: A zsidók királya. 27 Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal keze felõl. 28 És beteljesedék az írás, a mely [azt] mondja: És a bûnösök közé számláltaték. 29 Az arra menõk pedig szidalmazzák vala õt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! a ki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted; 30 Szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztrõl! 31 Hasonlóképen pedig a fõpapok is, csúfolodván egymás között, az írástudókkal együtt mondják vala: Másokat megtartott, magát nem bírja megtartani. 32 A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztrõl, hogy lássuk és higyjünk. A kiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazzák vala õt. 33 Mikor pedig hat óra lõn, sötétség támada az egész földön kilencz óráig. 34 És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet? 35 Némelyek pedig meghallván ezt az ott állók közül, mondának: Ímé Illést hívja. 36 Egy ember pedig odafutamodék és egy szivacsot megtöltvén eczettel és azt nádszálra tûzvén, inni ada néki, mondván: Hagyjátok el, lássuk, ha eljõ- é Illés, hogy levegye õt. 37 Jézus pedig nagy fennszóval kiáltván kibocsátá lelkét. 38 És a templom kárpítja fölétõl aljáig ketté hasada. 39 Látván pedig a százados, a ki vele átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala! 40 Valának pedig asszonyok is, a kik távolról nézik vala, a kik között vala Mária Magdaléna, és Mária, a kis Jakabnak és Józsénak anyja, és Salomé, 41 A kik, mikor Galileában vala, akkor is követték vala õt, és szolgálnak vala néki; és sok más asszony, a kik vele mentek vala fel Jeruzsálembe. 42 És mikor immár este lõn, mivelhogy péntek vala, azaz szombat elõtt való nap, 43 Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, a ki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét. 44 Pilátus pedig csodálkozék, hogy immár meghalt volna; és magához hivatva a századost, megkérdé tõle, ha régen halt-é meg? 45 És megtudván a századostól, odaajándékozá a testet Józsefnek. 46 Õ pedig gyolcsot vásárolván, és levévén õt, begöngyölé a gyolcsba, és elhelyezé egy sírboltba, a mely kõsziklából vala kivágva; és követ hengeríte a sírbolt szájára. 47 Mária Magdaléna pedig és Mária, a Józsé [anyja,] nézik vala, hová helyezék.

Mk 15, 1-47





Verš 1
És mindjárt reggel tanácsot tartván a fõpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanács, megkötözvén Jézust, elvivék és átadák Pilátusnak.
Ž 2:2 - A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az õ felkentje ellen:
Mt 27:1 - Mikor pedig reggel lõn, tanácsot tartának mind a fõpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy õt megöljék.
Lk 22:66 - És a mint nappal lett, egybegyûle a nép véneinek tanácsa, fõpapok és írástudók: és vivék õt az õ gyülekezetükbe,
Lk 23:1 - És fölkelvén az õ egész sokaságuk, vivék õt Pilátushoz.
Jn 18:28 - Vivék azért Jézust Kajafástól a törvényházba. Vala pedig reggel. És õk nem menének be a törvényházba, hogy meg ne fertõztessenek, hanem hogy megehessék a husvétibárányt.
Sk 3:13 - Az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene, a mi atyáinknak Istene megdicsõítette az õ Fiát, Jézust, kit ti elárulátok, és megtagadátok Pilátus elõtt, noha õ úgy ítélt, hogy elbocsátja.

Verš 2
És megkérdé õt Pilátus: Te vagy-é a zsidók királya? Õ pedig felelvén, monda néki: Te mondod.
Mt 27:11 - Jézus pedig ott álla a helytartó elõtt; és kérdezé õt a helytartó, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? Jézus pedig monda néki: Te mondod.
Lk 23:3 - Pilátus pedig megkérdé õt, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? És õ felelvén néki, monda: Te mondod!
Jn 18:33 - Ismét beméne azért Pilátus a törvényházba, és szólítja vala Jézust, és monda néki: Te vagy a Zsidók királya?

Verš 4
Pilátus pedig ismét megkérdé õt, mondván: Semmit sem felelsz-é? Ímé, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened!
Mt 27:13 - Akkor monda néki Pilátus: Nem hallod-é, mily sok bizonyságot tesznek ellened?
Jn 19:10 - Monda azért néki Pilátus: Nékem nem szólsz-é? Nem tudod-é hogy hatalmam van arra, hogy megfeszítselek, és hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak?

Verš 6
Ünnepenként pedig egy foglyot szokott vala elbocsátani nékik, a kit épen óhajtának.
Mt 27:15 - Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, a kit akarának.
Lk 23:17 - Kell vala pedig elbocsátania nékik ünnepenként egy [foglyot.]
Jn 18:39 - Szokás pedig az nálatok, hogy elbocsássak néktek egyet a husvétünnepen: akarjátok-é azért, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát?

Verš 7
Vala pedig egy Barabbás nevû, megkötöztetve ama lázadókkal együtt, a kik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek vala el.
Mt 27:16 - Vala pedig akkor egy nevezetes foglyuk, a kit Barabbásnak hívtak.
Lk 23:19 - Ki a városban lett valami lázadásért és gyilkosságért vettetett a tömlöczbe.
Jn 18:40 - Kiáltának azért viszont mindnyájan, mondván: Nem ezt, hanem Barabbást. Ez a Barabbás pedig tolvaj vala.

Verš 11
A fõpapok azonban felindíták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nékik.
Mt 27:20 - A fõpapok és vének pedig reá beszélék a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.
Lk 23:18 - De felkiálta az egész sokaság, mondván: Vidd el ezt, és bocsásd el nékünk Barabbást!
Jn 18:40 - Kiáltának azért viszont mindnyájan, mondván: Nem ezt, hanem Barabbást. Ez a Barabbás pedig tolvaj vala.
Sk 3:14 - Ti pedig azt a szentet és igazat megtagadátok és kívánátok, hogy a gyilkos ember bocsáttassék el néktek,

Verš 15
Pilátus pedig eleget akarván tenni a sokaságnak, elbocsátá nékik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszítsék.
Mt 27:26 - Akkor elbocsátá nékik Barabbást; Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszíttessék.
Jn 19:1 - Akkor azért elõfogá Pilátus Jézust, és megostoroztatá.

Verš 16
A vitézek pedig elvivék õt az udvar belsõ részébe, a mi az õrház; és összehívák az egész csapatot.
Mt 27:27 - Akkor a helytartó vitézei elvivék Jézust az õrházba, és oda gyûjték hozzá az egész csapatot.
Jn 19:2 - És a vitézek tövisbõl koronát fonván, a fejére tevék, és bíbor köntöst adának reá,

Verš 21
És kényszerítének egy mellettök elmenõt, bizonyos czirénei Simont, a ki a mezõrõl jõ vala, Alekszándernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az õ keresztjét.
Mt 27:32 - Kifelé menve pedig találkozának egy czirénei emberrel, a kit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az õ keresztjét.
Lk 23:26 - Mikor azért elvivék õt, egy Czirénebeli Simont megragadván, ki a mezõrõl jöve, arra tevék a keresztfát, hogy vigye Jézus után.

Verš 22
És vivék õt a Golgotha [nevû] helyre, a mely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye.
Mt 27:33 - És mikor eljutának arra a helyre, a melyet Golgothának, azaz koponya helyének neveznek,
Lk 23:33 - Mikor pedig elmenének a helyre, mely Koponya [helyének] mondatik, ott megfeszíték õt és a gonosztevõket, egyiket jobbkéz felõl, a másikat balkéz felõl.
Jn 19:17 - És emelvén az õ keresztfáját, méne az úgynevezett Koponya helyére, a melyet héberül Golgothának hívnak:

Verš 24
És megfeszítvén õt, eloszták az õ ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon.
Mt 27:35 - Minek utána pedig megfeszíték õt, eloszták az õ ruháit, sorsot vetvén; hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az én ruháimon, és az én köntösömre sorsot vetének.
Lk 23:34 - Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek. Elosztván pedig az õ ruháit, vetének reájok sorsot.
Jn 19:23 - A vitézek azért, mikor megfeszítették Jézust, vevék az õ ruháit, és négy részre oszták, egy részt mindenik vitéznek, és a köntösét. A köntös pedig varrástalan vala, felülrõl mindvégig szövött.
Ž 22:18 - Megszámlálhatnám minden csontomat, õk pedig csak néznek [s] bámulnak rám.

Verš 26
Az õ kárhoztatásának oka pedig így vala fölébe felírva: A zsidók királya.
Mt 27:37 - És feje fölé illeszték az õ kárhoztatásának okát, oda írván: Ez Jézus, a zsidók királya.
Lk 23:38 - Vala pedig egy felirat is fölébe írva görög, római és zsidó betûkkel: Ez a zsidóknak ama Királya.
Jn 19:19 - Pilátus pedig czímet is íra, és feltevé a keresztfára. Ez vala pedig az írás: A NÁZÁRETI JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA.

Verš 28
És beteljesedék az írás, a mely [azt] mondja: És a bûnösök közé számláltaték.
Iz 53:12 - Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bûnösök közé számláltatott; pedig õ sokak bûnét hordozá, és a bûnösökért imádkozott!
Lk 22:37 - Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok közé számláltatott. Mert a mik reám vonatkoznak is, elvégeztetnek.

Verš 29
Az arra menõk pedig szidalmazzák vala õt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! a ki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted;
Ž 22:7 - De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
Ž 69:20 - Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
Ž 109:25 - Sõt gyalázatossá lettem elõttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
Mt 27:39 - Az arramenõk pedig szidalmazzák vala õt, fejüket hajtogatván.
Lk 23:35 - És a nép megálla nézni. Csúfolák pedig õt a fõemberek is azokkal egybe, mondván: Egyebeket megtartott, tartsa meg magát, ha õ a Krisztus, az Istennek ama választottja.
Jn 2:19 - Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt.

Verš 33
Mikor pedig hat óra lõn, sötétség támada az egész földön kilencz óráig.
Mt 27:45 - Hat órától kezdve pedig sötétség lõn mind az egész földön, kilencz óráig.
Lk 23:44 - Vala pedig mintegy hat óra, és sötétség lõn az egész tartományban mind kilencz órakorig.

Verš 34
És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?
Ž 22:1 - Az éneklõmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára.
Mt 27:46 - Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?

Verš 36
Egy ember pedig odafutamodék és egy szivacsot megtöltvén eczettel és azt nádszálra tûzvén, inni ada néki, mondván: Hagyjátok el, lássuk, ha eljõ- é Illés, hogy levegye õt.
Ž 69:21 - A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Jn 19:29 - Vala pedig ott egy eczettel teli edény. Azok azért szivacsot töltvén meg eczettel, és izsópra tévén [azt,] oda vivék az õ szájához.

Verš 38
És a templom kárpítja fölétõl aljáig ketté hasada.
2Krn 3:14 - Annakfelette függönyt is csináltata, kék és piros bíborból és karmazsinból és lenbõl, melyre Kérubokat csináltatott.
Mt 27:51 - És ímé a templom kárpítja fölétõl aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kõsziklák megrepedezének;
Lk 23:45 - És meghomályosodék a nap, és a templom kárpitja középen ketté hasada.

Verš 39
Látván pedig a százados, a ki vele átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala!
Mt 27:54 - A százados pedig és a kik õ vele õrizték vala Jézust, látván a földindulást és a mik történtek vala, igen megrémülének, mondván: Bizony, Istennek Fia vala ez!
Lk 23:47 - Látván pedig a százados, a mi történt, dicsõíté az Istent, mondván: Bizony ez ember igaz vala.

Verš 40
Valának pedig asszonyok is, a kik távolról nézik vala, a kik között vala Mária Magdaléna, és Mária, a kis Jakabnak és Józsénak anyja, és Salomé,
Mt 27:55 - Sok asszony vala pedig ott, a kik távolról szemlélõdnek vala, a kik Galileából követték Jézust, szolgálván néki;
Lk 23:49 - Az õ ismerõsei pedig mind, és az asszonyok, a kik Galileából követék õt, távol állának, nézvén ezeket.
Ž 38:11 - Szívem dobogva ver, elhágy erõm, s szemem világa - az sincs már velem.

Verš 41
A kik, mikor Galileában vala, akkor is követték vala õt, és szolgálnak vala néki; és sok más asszony, a kik vele mentek vala fel Jeruzsálembe.
Lk 8:2 - És némely asszonyok, a kiket tisztátalan lelkektõl és betegségekbõl gyógyított meg, Mária, a ki Magdalénának neveztetik, kibõl hét ördög ment ki,

Verš 42
És mikor immár este lõn, mivelhogy péntek vala, azaz szombat elõtt való nap,
Mt 27:57 - Mikor pedig beesteledék, eljöve egy gazdag ember Arimathiából, név szerint József, a ki maga is tanítványa volt Jézusnak;
Lk 23:50 - És ímé egy ember, kinek József vala neve, tanácsbeli, jó és igaz férfiú,
Jn 19:38 - Ezek után pedig kéré Pilátust az arimathiai József (a ki a Jézus tanítványa vala, de csak titokban, a zsidóktól való félelem miatt), hogy levehesse a Jézus testét. És megengedé Pilátus. Elméne azért és levevé a Jézus testét.

Verš 46
Õ pedig gyolcsot vásárolván, és levévén õt, begöngyölé a gyolcsba, és elhelyezé egy sírboltba, a mely kõsziklából vala kivágva; és követ hengeríte a sírbolt szájára.
Mt 12:40 - Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.
Mt 26:12 - Mert hogy õ ezt a kenetet testemre töltötte, az én temetésemre nézve cselekedte azt.
Mt 27:60 - És elhelyezé azt a maga új sírjába, a melyet a sziklába vágatott: és a sír szájára egy nagy követ hengerítvén, elméne.
Lk 23:53 - És levévén azt, begöngyölé azt gyolcsba, és helyhezteté azt egy sziklába vágott sírboltba, melyben még senki sem feküdt.

Mk 15,1-15 - Mt 27, 1-2. 11-26; Lk 23, 1-5. 13-25; Jn 18, 28-40; 19, 4-16.

Mk 15,16-20 - Mt 27, 27-31; Jn 19, 1-3.

Mk 15,20-22 - Mt 27, 32-33; Lk 23, 26; Jn 19, 17.

Mk 15,21 - Alexander a Rúfus boli nepochybne známi v prvotnej Cirkvi a pravdepodobne aj v kresťanskej obci v Ríme, kde Marek podľa tradície napísal toto evanjelium.

Mk 15,23-27 - Mt 27, 34-38; Lk 23, 33-34; Jn 19, 18-24.

Mk 15,24 - Ž 22, 19.

Mk 15,25 - Doslovne "tretia hodina", alebo v širšom zmysle čas od 9. do 12. hodiny.

Mk 15,28 - Tento verš Neovulgáta vynecháva; je to interpolácia z Lk 22, 37. Text znel: "A splnilo sa Písmo, ktoré hovorí: ,Započítali ho medzi zločincov.'"

Mk 15,29-32 - Mt 27, 39-44; Lk 23, 35-38.

Mk 15,33-41 - Mt 27, 45-56; Lk 23, 44-47. 49; Jn 19, 28-38.

Mk 15,34 - Ž 22, 2.

Mk 15,36 - Ž 69, 22.

Mk 15,38 - "Chrámová opona" bol záves v chráme, ktorý oddeľoval Svätyňu od Svätyne svätých.

Mk 15,42-47 - Mt 27, 57-61; Lk 23, 50-55; Jn 19, 38-42.

Mk 15,44 - Pilát sa zadivil, že Ježiš zomrel tak skoro. Ukrižovaní sa obyčajne trápievali na kríži dva-tri dni.