výhody registrácie

Kniha Levitikus

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Lv 23, 1-44

1 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: 2 Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik az Úrnak ünnepeit, a melyeken szent gyülekezésekre kell összegyülekeznetek. Ezek azok az én ünnepeim: 3 Hat napon át munkálkodjatok, a hetedik napon nyugodalomnak, szent gyülekezésnek szombatja van, semmi dolgot ne végezzetek: az Úrnak szombatja legyen az minden lakhelyeteken. 4 Ezek az Úrnak ünnepei, szent gyülekezések [napjai], a melyekre szabott idejökben kell összegyülekeznetek. 5 Az elsõ hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája. 6 E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. 7 Az elsõ napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek. 8 Hét napon át pedig tûzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek [is legyen]: semmi robota munkát ne végezzetek. 9 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: 10 Szólj Izráel fiainak és mondd meg nékik: Mikor bementek a földre, a melyet én adok néktek, és megaratjátok annak vetését: a ti aratástok zsengéjének [elsõ] kévéjét vigyétek a papnak. 11 Az pedig lóbálja meg a kévét az Úr elõtt, hogy kedvesen fogadtassék érettetek; a szombat után való napon lóbálja azt meg a pap. 12 A mely napon pedig meglóbáltatjátok a kévét, áldozzatok az Úrnak egy ép, esztendõs bárányt egészen égõáldozatul. 13 Ahhoz pedig ételáldozatul két tized [efa] lánglisztet, olajjal elegyítve; tûzáldozatul az Úrnak, kedves illatul; italáldozatul pedig egy hin bornak negyedrészét. 14 [Új] kenyeret pedig és pergelt búzaszemeket és zsenge kalászokat ne egyetek mind a napig, a míg be nem viszitek a ti Isteneteknek áldozatját. Örök rendtartás ez nemzetségrõl nemzetségre minden lakóhelyeteken. 15 Számláljatok azután a szombatra következõ naptól, attól a naptól, a melyen beviszitek a meglóbálni való kévét, hét hetet, egészek legyenek azok. 16 A hetedik hétre következõ napig számláljatok ötven napot, és akkor járuljatok új ételáldozattal az Úrhoz. 17 A ti lakóhelyeitekbõl hozzatok fel két meglóbálni való kenyeret; két tized [efa] lisztlángból legyenek azok, kovászszal sütve, zsengékül az Úrnak. 18 A kenyérrel együtt pedig áldozzatok meg hét bárányt, épeket, esztendõsöket, és egy tulkot, fiatal bikát, és két kost; egészen égõáldozatul legyenek ezek az Úrnak, étel- és italáldozatjokkal egybe; kedves illatú tûzáldozat ez az Úrnak. 19 Készítsetek el egy kecskebakot is bûnért való áldozatul, és két bárányt, esztendõsöket, hálaadó áldozatul. 20 És lóbálja meg azokat a pap a zsengékbõl való kenyérrel az Úr elõtt való lóbálással a két báránynyal egybe. Szentek legyenek ezek az Úrnak a pap számára. 21 És gyülekezzetek egybe ugyanazon a napon; szent gyülekezéstek legyen néktek, semmi robota munkát ne végezzetek. Örök rendtartás ez minden lakóhelyeteken a ti nemzetségeitek szerint. 22 Mikor pedig földetek termését learatjátok: ne arasd le egészen a mezõdnek széleit, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd; a szegénynek és jövevénynek hagyd azokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 23 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: 24 Szólj Izráel fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap elsõ napján ünnepetek legyen néktek, emlékeztetõ kürtzengéssel, szent gyülekezéssel. 25 Semmi robota munkát ne végezzetek, és tûzáldozattal áldozzatok az Úrnak. 26 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: 27 Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van: szent gyülekezéstek legyen néktek, és sanyargassátok meg magatokat, és tûzáldozattal áldozzatok az Úrnak. 28 Semmi dolgot ne végezzetek azon a napon, mert engesztelésnek napja az, hogy engesztelés legyen érettetek az Úr elõtt, a ti Istenetek elõtt. 29 Mert ha valaki nem sanyargatja meg magát ezen a napon, irtassék ki az õ népe közül. 30 És ha valaki valami dolgot végez ezen a napon, elvesztem az ilyent az õ népe közül. 31 Semmi dolgot ne végezzetek; örök rendtartás legyen ez nemzetségrõl nemzetségre minden lakhelyeteken. 32 Ünnepek ünnepe ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat. A hónap kilenczedikének estvéjén, egyik estvétõl a másik estvéig ünnepeljétek a ti ünnepeteket. 33 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: 34 Szólj Izráel fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak tizenötödikén a sátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig. 35 Az elsõ napon szent gyülekezés legyen, semmi robota munkát ne végezzetek. 36 Hét napon áldozzatok az Úrnak tûzáldozatot, a nyolczadik napon pedig szent gyülekezéstek legyen és [újra] tûzáldozattal áldozzatok az Úrnak; berekesztõ ünnep ez, semmi robota munkát ne végezzetek azon. 37 Ezek az Úrnak ünnepei, a melyeken szent gyülekezésekre kell gyülekeznetek, hogy áldozzatok az Úrnak tûzáldozattal, egészen égõáldozattal, ételáldozattal, véres- és italáldozattal: minden napét a maga napján. 38 Az Úrnak szombatjain kivül, adományaitokon kivül, fogadásból és szabad akaratból való minden ajándékaitokon kivül a melyeket adni szoktatok az Úrnak, 39 Ugyancsak a hetedik hónapnak tizenötödik napján, a mikor a földnek termését betakarjátok, az Úrnak ünnepét ünnepeljétek hét napig: az elsõ napon nyugodalom napja, és a nyolczadik napon is nyugodalom napja [legyen.] 40 És vegyetek magatoknak az elsõ napon szép fának gyümölcsét, pálmafa ágait, sûrû levelû fa lombját, és patak mellett való fûzgalyakat, és örvendezzetek az Úr elõtt, a ti Istenetek elõtt hét napig. 41 Így ünnepeljétek meg azt az Úrnak ünnepét minden esztendõben hét napig. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél; a hetedik hónapban ünnepeljétek azt. 42 Sátorokban lakjatok hét napig, minden benszülött sátorokban lakjék Izráelben. 43 Hogy megtudják a ti nemzetségeitek, hogy sátorokban lakattam Izráel fiait, a mikor kihoztam õket Égyiptom földérõl. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. 44 És szóla Mózes Izráel fiainak az Úrnak ünnepei felõl.

Lv 23, 1-44





Verš 34
Szólj Izráel fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak tizenötödikén a sátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig.
Ex 23:16 - És az aratás innepét, munkád zsengéjét, a melyet elvetettél a mezõn; és a takarodás innepét az esztendõ végén, a mikor termésedet betakarítod a mezõrõl.
Nm 29:12 - A hetedik hónapnak tizenötödik napján is szent gyülekezésetek legyen néktek; semmi robota munkát ne végezzetek, és az Úrnak ünnepét hét napon ünnepeljétek.
Dt 16:15 - Hét napig ünnepelj az Úrnak, a te Istenednek azon a helyen, a melyet kiválaszt az Úr; mert megáld téged az Úr, a te Istened minden termésedben, és kezeidnek minden munkájában; azért örvendezz igen!

Verš 3
Hat napon át munkálkodjatok, a hetedik napon nyugodalomnak, szent gyülekezésnek szombatja van, semmi dolgot ne végezzetek: az Úrnak szombatja legyen az minden lakhelyeteken.
Ex 20:9 - Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;
Ex 23:12 - Hat napon át végezd dolgaidat, a hetedik napon pedig nyúgodjál, hogy nyúgodjék a te ökröd és szamarad, és megpihenjen a te szolgálód fia és a jövevény.
Dt 5:13 - Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat.
Lk 13:14 - Felelvén pedig a zsinagógafõ, haragudva, hogy szombat[nap]on gyógyított Jézus, monda a sokaságnak: Hat nap van, a melyen munkálkodni kell; azokon jõjjetek azért és gyógyíttassátok magatokat, és ne szombatnapon.

Verš 36
Hét napon áldozzatok az Úrnak tûzáldozatot, a nyolczadik napon pedig szent gyülekezéstek legyen és [újra] tûzáldozattal áldozzatok az Úrnak; berekesztõ ünnep ez, semmi robota munkát ne végezzetek azon.
Jn 7:37 - Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jõjjön én hozzám, és igyék.

Verš 5
Az elsõ hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája.
Ex 12:18 - Az elsõ hónapban, a hónapnak tizennegyedik napján estve egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estvéjéig.
Ex 23:15 - A kovásztalan kenyér innepét tartsd meg; hét nap egyél kovásztalan kenyeret, a mint megparancsoltam néked, az Abib hónap ideje alatt; mert akkor jöttél ki Égyiptomból: és üres [kézzel senki] se jelenjék meg színem elõtt.
Nm 28:16 - Az elsõ hónapban pedig, a hónapnak tizennegyedik napján az Úrnak páskhája van.
Dt 16:1 - Ügyelj az Abib hónapra, és készíts az Úrnak, a te Istenednek páskhát; mert az Abib hónapban hozott ki téged az Úr, a te Istened Égyiptomból éjjel.

Verš 15
Számláljatok azután a szombatra következõ naptól, attól a naptól, a melyen beviszitek a meglóbálni való kévét, hét hetet, egészek legyenek azok.
Dt 16:9 - Számlálj [azután] magadnak hét hetet; attól fogva kezdjed számlálni a hét hetet, hogy sarlódat a vetésbe bocsátod.

Verš 22
Mikor pedig földetek termését learatjátok: ne arasd le egészen a mezõdnek széleit, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd; a szegénynek és jövevénynek hagyd azokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
Lv 19:9 - Mikor a ti földetek termését learatjátok, ne arasd le egészen a te mezõdnek szélét, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd.
Dt 24:19 - Mikor learatod aratni valódat a te mezõdön, és kévét felejtesz a mezõn, ne térj vissza annak felvételére; a jövevényé, az árváé és az özvegyé legyen az, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened, kezeidnek minden munkájában.

Verš 24
Szólj Izráel fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap elsõ napján ünnepetek legyen néktek, emlékeztetõ kürtzengéssel, szent gyülekezéssel.
Nm 29:1 - A hetedik hónapban pedig a hónapnak elsõ napján szent gyülekezésetek legyen néktek. Semmi robota munkát ne végezzetek; kürt zengésének napja legyen az néktek.

Verš 27
Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van: szent gyülekezéstek legyen néktek, és sanyargassátok meg magatokat, és tûzáldozattal áldozzatok az Úrnak.
Lv 16:29 - Örökkévaló rendtartás legyen ez nálatok: a hetedik hónapban, a hónapnak tizedikén sanyargassátok meg magatokat és semmi munkát ne végezzetek, se a benszülött, se a közöttetek tartózkodó jövevény.
Lv 16:31 - Szombatok szombatja ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat; örökkévaló rendtartás ez.
Nm 29:7 - E hetedik hónapnak tizedik napján is szent gyülekezésetek legyen néktek; és sanyargassátok meg magatokat, semmi munkát ne végezzetek;

Lv 23,1-3 - Tri razy do roka bol povinný každý Izraelita zúčastniť sa na bohoslužbách, "na slávnostnom zhromaždení". Tieto sviatky boli: Veľká noc, Letnice a sviatok Stánkov. V tieto dni všetci dospelí Izraeliti (v dvanástom roku sa stával Izraelita synom zákona) mali sa zhromaždiť pri svätostánku, neskoršie v chráme. Zákon nariaďoval, aby priniesli Bohu nejaký dar a aby sa pred Pánom tešili. Za túto prítomnosť Boh prisľúbil, že v tento čas nijaký nepriateľ nenapadne ich krajinu.

Lv 23,4-14 - Veľká noc sa vlastne skladala z dvoch sviatkov: z Paschy a zo sviatku Nekvasených chlebov. Pascha, hebr. pesach, pripomínala prechod trestajúceho anjela popri izraelských domoch, keď hubil všetkých prvorodených v Egypte (Ex 12,11.23.27). Sviatok Nekvasených chlebov slávil sa na pamiatku zázračného vyslobodenia Izraelitov z egyptského otroctva. Paschou sa teda menoval len prvý veľkonočný deň. Pascha značí aj veľkonočného baránka, potom celý veľkonočný týždeň a aj mäso z dobrovoľných obetí (Dt 16,2–6). – V druhý veľkonočný deň, teda 16. nisana, obetoval sa zväzoček klasov z novej úrody. Týmto úkonom sa vlastne začínala aj žatva. Predtým nebolo možno z novej úrody jesť. K veršu 13. porov. Gn 18,6; Ex 29,2; o efe pozri Ex 29,40; o hine Ex 29,40.

Lv 23,15-22 - Od Veľkej noci, čiže od 16. nisana, rátalo sa sedem týždňov a v päťdesiaty deň bol sviatok Letníc, Pentecostes, hebr. slávnosť Týždňov, slávnosť Žatvy alebo Deň prvotín. Sviatok trval len jeden deň. Pôvodne sa oslavovala týmto sviatkom sinajská zmluva, ktorú Pán uzavrel 50. dňa po odchode z Egypta. Aj Letnice boli ďakovným sviatkom za poľnú úrodu. Žatva sa začínala po Veľkej noci a Letnicami sa končila (Ex 23,16).

Lv 23,23-25 - Prvý deň každého mesiaca sa oslavoval slávnosťou, pri ktorej sa obetovalo viac obiet ako v obyčajný deň (Nm 28,11–15). Prvý deň siedmeho mesiaca bol ešte slávnostnejší. Niektorí autori sa domnievajú, že vtedy Izraeliti slávili občiansky Nový rok. Mienka je však nepravdepodobná. Prvým dňom mesiaca tišri začínal sa hospodársky rok. Nový rok náboženský i občiansky začínal sa 1. nisana, aspoň po odchode z Egypta (pozri pozn. Ex 12,1).

Lv 23,27-32 - Porov. poznámky k hl. 16.

Lv 23,33-44 - Sviatok Stánkov slávil sa o päť dní po sviatku Zmierenia, teda 15. tišri, a trval celý týždeň. Meno dostal od stanov, pod ktorými mali Izraeliti bývať celý týždeň. Zvyk stavať stánky zostal u nábožných Židov dodnes. Stánky stavali zo zelených ratolestí. Bývať v stánkoch mali len Izraeliti, cudzinci nie. Sviatok sa slávil na pamiatku pobytu na púšti, keď Izraeliti bývali pod stanmi. V prvý a ostatný deň nesmelo sa pracovať (Nm 29,12.35). Cieľom sviatku bolo tiež poďakovať sa za ovocie, olej a víno, preto sa sviatok nazýval aj slávnosťou Oberačiek. Na slávnosti v prvý deň nosili v rukách ovocie (pomaranče) a kytice zo zelených palmových, myrtových a vŕbových ratoliestok, tzv. lúláb, na znak úrody svojej zeme. Dary (v. 38) sú prvotiny úrody a desiatky.