Žalmy

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Ž 68, 1-35

1 Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára, éneke. 2 Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak elõle az õ gyûlölõi. 3 A mint a füst elszéled, úgy széleszted el õket; a mint elolvad a viasz a tûz elõtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elõl; 4 Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten elõtt, és ujjongnak örömmel. 5 Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az õ nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek elõtte. 6 Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az õ szentséges hajlékában. 7 Isten hozza vissza a számûzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen. 8 Oh Isten, mikor kivonultál a te néped elõtt, mikor a pusztába beléptél: Szela. 9 A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten elõtt, ez a Sinai hegy is az Isten elõtt, az Izráel Istene elõtt. 10 Bõ záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala. 11 Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten! 12 Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivõ asszonyok nagy csapatának. 13 A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat. 14 Ha cserények között hevertek is: [olyanok lesztek, mint] a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy [mint] vitorla-tollai, a melyek színarany fényûek. 15 Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, [mintha] hó esett [volna] a Salmonon. 16 Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye; 17 Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony [ezen] lakozik az Úr mindörökké! 18 Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai [hegyen] az õ szent [hajléká]ban. 19 Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütõk is [ide jönnek] lakni, oh Uram Isten! 20 Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! Szela. 21 Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól. 22 Csak Isten ronthatja meg az õ ellenségeinek fejét, a bûneiben járónak üstökös koponyáját. 23 Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységébõl is kihozlak, 24 Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségbõl lakomázzék. 25 Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe. 26 Elõl mennek vala az éneklõk, utánok a húrpengetõk, középen a doboló leányok. 27 A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók! 28 Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az õ gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei [és] a Nafthali fejedelmei. 29 Istened rendelte el a te hatalmadat: erõsítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél! 30 A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat. 31 Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek. 32 Eljõnek majd a fõemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez. 33 E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! Szela. 34 A ki kezdettõl fogva az egek egein ül; ímé, [onnét] szól nagy kemény szóval. 35 Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsõsége az Izráelen és az õ hatalma a felhõkben van. [ (Psalms 68:36) Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erõt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten! ]

Verš 1

Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára, éneke.

Nm 10:35 - Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el elõled a te gyûlölõid.

Verš 8

Oh Isten, mikor kivonultál a te néped elõtt, mikor a pusztába beléptél: Szela.

Ex 19:1 - A harmadik hónapban azután hogy kijöttek vala Izráel fiai Égyiptom földérõl, azon a napon érkezének a Sinai pusztába.

Verš 16

Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;

Ž 87:1 - Ének. A Kóráh fiainak zsoltára.

Ž 132:13 - Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:

Verš 18

Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai [hegyen] az õ szent [hajléká]ban.

Ef 4:8 - Ezokáért mondja az [Írás:] Fölmenvén a magasságba foglyokat vitt fogva, és adott ajándékokat az embereknek.

Verš 22

Csak Isten ronthatja meg az õ ellenségeinek fejét, a bûneiben járónak üstökös koponyáját.

Nm 21:33 - Majd megfordulának, és felmenének a Básánba vivõ úton. És kijöve Og, Básán királya õ ellenök, õ és egész népe, hogy megütközzenek Hedreiben.

Ex 14:29 - De Izráel fiai szárazon menének át a tenger közepén; a vizek pedig kõfal gyanánt valának nékik jobb- és balkezök felõl.

Verš 29

Istened rendelte el a te hatalmadat: erõsítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél!

1Kr 10:10 - És ada a királynak száz és húsz tálentom aranyat, és igen sok fûszerszámot és drágakövet. Nem hoztak azután ilyen és ennyi sokaságú fûszerszámot, a mennyit Séba királynéasszonya ada Salamon királynak.

1Kr 10:24 - És mind az egész föld kivánja vala látni Salamont, hogy hallhatnák az õ bölcseségét, melyet Isten az õ szívébe adott volt.

2Krn 32:23 - És sokan ajándékokat hoznak vala Jeruzsálembe az Úrnak, Ezékiásnak is a Júda királyának drágaságokat, és õ felmagasztaltatott minden pogányok szemei elõtt azután.

Ž 72:10 - Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé.

Ž 76:11 - Mert az emberek haragja megdicsõít téged, miután felövezed végsõ haragodat.

Z 68 - Tento žalm je jeden z najkrajších, ale aj najťažších. Keďže ústrednou myšlienkou žalmu je oslava Jahveho - Seba'oth, Pána zástupov, ktorý doteraz dožičil mnohé víťazstvá Izraelu a ktorý prichádza na Sion, aby tam sídlil a aby odtiaľ riadil osudy Izraela a všetkých národov, je pravdepodobné, že žalm vznikol v časoch, keď Dávid dal preniesť archu zmluvy do nového príbytku na Sion (2 Sam 6,1; "Zorell", 112).

Z 68,8 - "Bože, keď si kráčal na čele svojho ľudu" v ohňovom a oblačnom stĺpe (Ex 13,21 n.; Nm 14,14).

Z 68,14 - Verš 14. je najťažší z celého žalmu. Zdá sa však, že je tu narážka na kmene Izraela, ktoré sa nezúčastnili na boji - "spali" - venovali sa paseniu oviec (Sdc 5,15 n.), zatiaľ čo Izrael, "holubica", bojoval. Jeho zbrane, "striebro", sa leskli na slnku, "zlato" by bola korisť.

Z 68,15 - "Selmon" je vrch v pohorí "Hauranu", juhovýchodne od Damasku; Ptolemaius (Geografia 5, 15, 8) ho uvádza pod menom Asalmonon.

Z 68,31 - "Zažeň obludu, čo sa skrýva v tŕstí" - krokodíl skrytý v šachorine Nílu bol odznak Egypta (Iz 19,6; Ez 29,3.4). "Čriedu býkov s teľcami národov" - húf vladárov, vodcov, a národy, ktoré idú za nimi (ako teľce).