výhody registrácie

Žalmy

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Ž 16, 1-11

1 Dávid miktámja. 2 Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen. 3 A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörûségem. 4 Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más [isten után] sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra. 5 Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat. 6 Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem. 7 Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim. 8 Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felõl van, meg nem rendülök. 9 Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik. 10 Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. 11 Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörûségek vannak örökké.

Ž 16, 1-11





Verš 8
Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felõl van, meg nem rendülök.
Sk 2:25 - Mert Dávid ezt mondja õ róla: Magam elõtt láttam az Urat mindenkor, mert õ nékem jobb kezem felõl van, hogy meg ne tántorodjam.

Verš 2
Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.
Jób 22:2 - Az Istennek használ-é az ember? Sõt önmagának használ az okos!
Jób 35:7 - Ha igaz vagy, mit adsz néki, avagy mit kap a te kezedbõl?
Ž 50:9 - [De] nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
Rim 11:35 - Avagy kicsoda adott elõbb néki, hogy annak visszafizesse azt?

Verš 10
Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.
Sk 2:31 - Elõre látván [ezt,] szólott a Krisztus feltámadásáról, hogy az õ lelke nem hagyatott a sírban, sem az õ teste rothadást nem látott.
Sk 13:35 - Azért mondja másutt is: Nem engeded, hogy a te Szented rothadást lásson.

Verš 5
Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.
Nár 3:24 - Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.

Z 16 - Nevieme, kedy a za akých okolností vznikol tento žalm. Autorom je Dávid, o čom svedčí nadpis žalmu, sv. Peter (Sk 2,25) a sv. Pavol (Sk 13,35). Žalm je mesiášsky, a to direktne, priamo. To znamená, že sa celý žalm vo vlastnom zmysle a v prvom poňatí vzťahuje na Mesiáša a len ohraničene a čiastočne ho možno chápať o Dávidovi. Sv. Peter uvádza 10. verš tohto žalmu ako prorockú predpoveď Kristovho zmŕtvychvstania. Podobne aj sv. Pavol tvrdí, že 10. verš sa splnil v Spasiteľovom zmŕtvychvstaní.

Z 16,5 - "Ty si môj podiel". Metafora tohto verša je prevzatá z časov Jozueho, keď po dobytí Palestíny podelili krajinu medzi jednotlivé kmene a rodiny. Zem sa rozmeriavala povrazom a potom sa o podieloch žrebovalo. Komu čo pripadlo, to bola jeho dedičná čiastka. Kmeň Léviho nedostal však územie, lebo jeho dedičstvom ostal Pán. Druhý obraz je prevzatý zo zvykov pri hostinách, kde mal každý určený svoj kalich.

Z 16,10 - "Podsvetie", šeól, je miesto mŕtvych. "Svätý", hebr. "tvoj miláčik", ktorého ty miluješ. "Porušenie", hebr. "šahát", značí jamu, hrob, ale i porušenie tela, rozklad, hnitie.