  | ŽalmyBiblia - Sväté písmo(KAR - Maďarský - Karoli) | Ž 141, 1-10 |
1 Ž 141, 1 Dávid zsoltára. figyelmezz szavamra, mikor hívlak téged. 2 Ž 141, 2 Mint jóillatú füst jusson elõdbe imádságom, [s] kezem felemelése estvéli áldozat [legyen.] 3 Ž 141, 3 Tégy Uram závárt az én szájamra; õriztessed az én ajkaim nyílását! 4 Ž 141, 4 Ne engedd szívemet rosszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztevõ emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételébõl! 5 Ž 141, 5 Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sõt még imádkozom is értök nyavalyájokban. 6 Ž 141, 6 Ha sziklához paskoltatnak az õ bíráik, akkor hallgatják az én beszédeimet, mert gyönyörûségesek. 7 Ž 141, 7 Mint a ki a földet vágja és hányja, úgy szóratnak szét csontjaik a Seol torkában. 8 Ž 141, 8 De az én szemeim, Uram Isten, rajtad csüggenek; hozzád folyamodom: ne oltsd el életemet! 9 Ž 141, 9 Õrizz meg a tõrtõl, a mit elém hánytak, és a gonosztevõknek hálóitól! 10 Ž 141, 10 Essenek az álnokok saját tõreikbe; míg én egyben általmegyek!
| | | Ž 141, 1-10 |
Verš 2
Mint jóillatú füst jusson elõdbe imádságom, [s] kezem felemelése estvéli áldozat [legyen.]
Ex 29:30 - Hét napon öltözzék azokba, a ki az õ fiai közül õ utána pap lesz, a ki bemenendõ lesz a gyülekezet sátorába, hogy a szent helyen szolgáljon.
Zjv 5:8 - És mikor elvevé a könyvet, a négy lelkes állat és a huszonnégy Vén leborula a Bárány elõtt, mindeniknél hárfák és aranypoharak lévén, jóillatokkal tele, a mik a szentek imádságai.
Zjv 8:3 - És jöve egy másik angyal, és megálla az oltárnál, arany tömjénezõt tartva; és adaték annak sok tömjén, hogy tegye minden szenteknek könyörgéseihez az arany oltárra, a mely a királyiszék elõtt vala.
Verš 7
Mint a ki a földet vágja és hányja, úgy szóratnak szét csontjaik a Seol torkában.
Ez 37:1 - Lõn én rajtam az Úrnak keze, és kivitt engem az Úr lélek által, és letõn engem a völgynek közepette, mely csontokkal rakva vala.
Ez 37:11 - És monda nékem: Embernek fia! ezek a tetemek az Izráel egész háza. Ímé, ezt mondják: Elszáradtak a mi csontjaink és elveszett a mi reménységünk; kivágattunk!
Z 141,2 - Okrem celostnej zápalnej obety obetovali aj voňavý kadidlový zápal (Lv 2,1; Ex 30,7-8) na kadidlovom alebo aj zlatom oltári, ktorý stál pred vchodom do svätyne (Ex 30,1; 40,5; 30,6. 34-37). "Pozdvihnutie rúk" je paralelizmus k "modlitbe". Židia sa modlievali s roztiahnutými rukami.
Z 141,6 - Doslovne: "Vedľa skaly boli spustené ich kniežatá"; tieto slová narážajú na nebezpečenstvo, v ktorom sa nachodil Šaul, keď prenasledoval Dávida v jaskynnom teréne v okolí Engadi (1 Sam 24,1-16 alebo 26,8-20). Text je však porušený, preto nie je ani jeden výklad istý.
