Žalmy

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Ž 135, 1-21

1 Dicsérjétek az Urat! 2 A kik álltok az Úrnak házában, Istenünk házának pitvaraiban. 3 Dicsérjétek az Urat, mert jó az Úr; zengjétek nevét, mert gyönyörûséges! 4 Mert kiválasztá magának az Úr Jákóbot, Izráelt a saját örökségéül. 5 Én bizony tudom, hogy nagy az Úr, és a mi Urunk minden istennél különb. 6 Mind megteszi az Úr, a mit akar: az egekben és a földön, a vizekben és minden mélységben. 7 Felemeli a felhõket a földnek szélérõl; villámlást készít, hogy esõ legyen, s szelet hoz elõ tárházaiból. 8 A ki megverte Égyiptom elsõszülötteit, az emberétõl a baroméig. 9 Jeleket és csodákat küldött rád, oh Égyiptom, Faraóra és összes szolgáira. 10 A ki megvert sok népet, és megölt erõs királyokat: 11 Szíhont, az Emoreusok királyát, meg Ógot, a Básán királyát, és Kanaánnak minden királyát. 12 És odaadta földüket örökségül; örökségül saját népének, Izráelnek. 13 Uram! Örökkévaló a te neved; nemzedékrõl nemzedékre emlegetnek téged. 14 Mert birája az Úr az õ népének, és könyörületes az õ szolgái iránt. 15 A pogányok bálványai ezüst és arany, emberi kezek alkotásai. 16 Szájok van, de nem beszélnek, szemeik vannak, de nem látnak; 17 Füleik vannak, de nem hallanak, és lehellet sincsen szájokban! 18 Hasonlók lesznek hozzájuk alkotóik is, [és] mindazok, a kik bíznak bennök. 19 Izráel háznépe: áldjátok az Urat! Áronnak háznépe: áldjátok az Urat! 20 Lévinek háznépe: áldjátok az Urat! Kik félik az Urat: áldjátok az Urat! 21 Áldott az Úr a Sionon, a ki Jeruzsálemben lakozik! Dicsérjétek az Urat!

Verš 4

Mert kiválasztá magának az Úr Jákóbot, Izráelt a saját örökségéül.

Ex 19:5 - Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyim az egész föld.

Dt 7:6 - Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe [vagy] te; téged választott az Úr, a te Istened, hogy saját népe légy néki, minden nép közül e föld színén.

Tít 2:14 - A ki önmagát adta mi érettünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól, és tisztítson önmagának kiváltképen való népet, jó cselekedetekre igyekezõt.

1Pt 2:9 - Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségbõl az õ csodálatos világosságára hívott el titeket;

Verš 7

Felemeli a felhõket a földnek szélérõl; villámlást készít, hogy esõ legyen, s szelet hoz elõ tárházaiból.

Jer 10:13 - Szavára víz-zúgás [támad] az égben, és felhõk emelkednek fel a föld határairól; villámlásokat készít az esõnek, és kihozza a szelet az õ rejtekhelyébõl.

Jer 51:16 - Egy szavával vizek zúgását szerez az égben, és felhõket visz fel a föld határairól, villámokat készít az esõhöz, és kihozza a szelet az õ tárházaiból.

Verš 8

A ki megverte Égyiptom elsõszülötteit, az emberétõl a baroméig.

Ex 12:12 - Mert általmégyek Égyiptom földén ezen éjszakán és megölök minden elsõszülöttet Égyiptom földén, az embertõl kezdve a baromig, és Égyiptom minden istene felett ítéletet tartok, én, az Úr.

Ex 12:29 - Lõn pedig éjfélkor, hogy megöle az Úr minden elsõszülöttet Égyiptomnak földén, a Faraónak elsõszülöttétõl fogva, a ki az õ királyi székiben ûl vala, a tömlöczbeli fogolynak elsõszülöttéig és a baromnak is minden elsõ fajzását.

Ž 78:51 - És megöle minden elsõszülöttet Égyiptomban, az erõ zsengéjét Khám sátoraiban.

Verš 9

Jeleket és csodákat küldött rád, oh Égyiptom, Faraóra és összes szolgáira.

Ex 7:1 - Az Úr pedig monda Mózesnek: Lásd, Istenévé teszlek téged a Faraónak, Áron pedig, a te atyádfia, szószólód lészen.

Ex 8:1 - És monda az Úr Mózesnek: Menj be a Faraóhoz és mondd néki: Azt mondja az Úr: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem.

Ex 9:1 - És monda az Úr Mózesnek: Menj a Faraóhoz és beszélj vele: Ezt mondja az Úr, a héberek Istene: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem:

Ex 10:1 - És monda az Úr Mózesnek: Menj be a Faraóhoz, mert én keményítettem meg az õ szívét és az õ szolgáinak szívét, azért hogy ezeket az én jeleimet megtegyem közöttök.

Ex 14:1 - És szóla az Úr Mózesnek, mondván:

Verš 10

A ki megvert sok népet, és megölt erõs királyokat:

Joz 12:1 - Ezek pedig ama földnek királyai, a kiket levertek Izráelnek fiai, és a kiknek földjét birtokba vették a Jordánon túl, napkelet felé, az Arnon pataktól fogva a Hermon hegyéig, és az egész mezõséget kelet felõl:

Verš 12

És odaadta földüket örökségül; örökségül saját népének, Izráelnek.

Ž 78:55 - És kiûzé elõlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.

Verš 13

Uram! Örökkévaló a te neved; nemzedékrõl nemzedékre emlegetnek téged.

Ž 102:12 - Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fû, megszáradtam.

Verš 14

Mert birája az Úr az õ népének, és könyörületes az õ szolgái iránt.

Dt 32:36 - Mert megítéli az Úr az õ népét, és megkönyörül az õ szolgáin, ha látja, hogy elfogyott az erõ, s védett és védtelen oda van.

Verš 15

A pogányok bálványai ezüst és arany, emberi kezek alkotásai.

Ž 115:4 - Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája.

Z 135,1 - Porov. Ž 134,1.

Z 135,4 - Izraelský ľud sa viac ráz nazýva "vlastníctvo" (Dt 7,6), vec, ktorá je zvláštnym spôsobom Pánova (Ex 19,5; Dt 14,2; 26,18).

Z 135,5 - "Že náš Boh je nad všetkými bohmi"- nanajvýš možno pripustiť, že žalmista hovorí za pohanov, akoby povedal: Pán je aj nad tými, ktorých pohania považujú za bohov (porov. Ž 97,9), ale v skutočnosti nie sú ničím (15-18).

Z 135,7 - Blesky oznamujú blížiacu sa búrku a sprevádzajú ju - "bleskami vyvoláva dážď" (Gn 7,11; 28,17; Iz 40,22; Jób 26,11; Ž 24,2; 29,3; Zach 10,1 n. atď.).

Z 135,15-18 - Porov. Ž 115,4-8.

Z 135,19-20 - Porov. Ž 118,1-4.