výhody registrácie

Žalmy

Biblia - Sväté písmo

(KAR - Maďarský - Karoli)

Ž 104, 1-35

1 Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra! 2 A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot; 3 A ki vizeken építi fel az õ palotáját, a felhõket rendeli az õ szekerévé, jár a szeleknek szárnyain; 4 A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá. 5 Õ fundálta a földet az õ oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké. 6 Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala. 7 Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának. 8 Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik. 9 Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására. 10 A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között; 11 Megitassák a mezõnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat. 12 Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak. 13 A ki megöntözi a hegyeket az õ palotájából; a te munkáidnak gyümölcsébõl megelégíttetik a föld. 14 A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földbõl, 15 És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerõsíti a halandónak szívét. 16 Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált; 17 A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza. 18 A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke. 19 Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja. 20 Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezõnek összes vadai; 21 Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentõl eledelöket. 22 Ha felkél a nap, elrejtõznek és hajlékaikban heverésznek; 23 Az ember munkájára megy ki, és az õ dolgára mind estvéig. 24 Mily számtalanok a te mûveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal. 25 Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt. 26 Amott gályák járnak [s] czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne. 27 Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas idõben. 28 Adsz nékik [és] õk takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal. 29 Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra. 30 Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét. 31 Legyen az Úrnak dicsõség örökké; örvendezzen az Úr az õ teremtményeiben; 32 A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok. 33 Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok! 34 Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban; 35 Veszszenek el a bûnösök a földrõl, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!

Ž 104, 1-35





Verš 1
Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
Ž 103:1 - A Dávidé.
Ž 146:1 - Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!

Verš 2
A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
Gn 1:6 - És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, a mely elválaszsza a vizeket a vizektõl.
Jób 26:7 - Õ terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.

Verš 3
A ki vizeken építi fel az õ palotáját, a felhõket rendeli az õ szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
Ž 18:10 - Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.
Iz 19:1 - Jövendölés Égyiptom ellen.
Zjv 14:14 - És látám, és ímé vala egy fehér felhõ; és a felhõn üle [valaki,] hasonló az embernek Fiához, a fején arany korona, és a kezében éles sarló.

Verš 4
A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
Heb 1:7 - És bár az angyalokról [így] szól: Ki az õ angyalait szelekké teszi és az õ szolgáit tûz lángjává,

Verš 5
Õ fundálta a földet az õ oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
Jób 26:7 - Õ terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
Jób 38:4 - Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
Ž 24:2 - Mert õ alapította azt a tengereken, és a folyókon megerõsítette.
Ž 78:69 - És megépíté szent helyét, mint egy magas [vár]at; mint a földet, a melyet örök idõre fundált.

Verš 33
Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
Ž 63:4 - Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.
Ž 146:2 - Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.

Verš 21
Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentõl eledelöket.
Jób 38:39 -
Iz 31:4 - Mert így szólott az Úr hozzám: A mint mormol az oroszlán és az oroszlánkölyök zsákmánya mellett, a mely ellen összehívatnak a pásztorok sereggel, és szavoktól õ meg nem retten, és meg nem ijed sokaságuktól: így száll alá a seregek Ura, hogy hadakozzék a Sion hegyén és halmán!

Verš 27
Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas idõben.
Ž 145:15 - Mindenki szemei te reád vigyáznak, és te idejében megadod eledelöket.

Verš 29
Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
Ž 30:7 - Azt mondtam azért én jó állapotomban: Nem rendülhetek meg soha.

Z 104 - V žalme máme chválospev na Boha, stvoriteľa vesmíru. Tento hymnus zachováva poriadok Gn 1,1 - 2,3.

Z 104,2 - "Nebesia rozpínaš ako stan". Vesmír sa tu aj inde v SZ opisuje podľa toho, ako sa javí navonok, nie podľa vnútornej povahy vecí (porov. Iz 40,22; Gn 1,6).

Z 104,3 - "Nad vodami", čiže nad nebeským oceánom (horné vody Gn 1,7).

Z 104,26 - Boh predvídal a chcel, aby po mori brázdili lode, aj ony sú potom koniec koncov jeho dielom.

Z 104,31 - "Nech sa teší Pán" - porov. Gn 1,31: "A Boh videl… a bolo to veľmi dobré."